Tilly Cole belevaló, szókimondó lány, és egyáltalán nem szokása halogatni a döntéseket. Amikor elhagyja őt a barátja, Tilly elutazik pár napra vigasztalódni Roxboroughba a legjobb barátnőjéhez. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve ott marad a kisvárosban. Hiszen a vidéki élet nyugalmas, egyszerű és őszinte. Tehát az ideális megoldás Tilly számára. Vagy mégsem?
Hamar kiderül, Roxborough nem egy átlagos kisváros. Jóval inkább a pletykák és a rivalizálás melegágya. Ennek pedig a legfőbb oka a szexis agglegény, Jack Lucas. A pasi totál ellenállhatatlan: okos, kedves, figyelmes és bezsongatóan jóképű. Nem csoda, ha a nők megvesznek érte.
Jack egy idő után szemet vet Tillyre. Ám vigyázat, mert a férfiról mindenki azt rebesgeti, megrögzött nőfaló, és amint ágyba vitte aktuális hódítását, máris továbblép.
Tillynek esze ágában sincs új trófeának lenni Jack gyűjteményében. De jól dönt-e, ha a pletykákra hallgat? Vagy pont ebben az esetben kihagyja élete nagy… (tovább)
Nem zörög a haraszt 78 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2009
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 32
Kívánságlistára tette 28
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez az első könyvem az írónőtől, de nem az utolsó nekem nagyon tetszett.
Tilly a barátnőjéhez látogat, miután elhagyja a barátja. Aztán egy állashirdetés annyira megfogja, hogy a kisvárosban marad, ahol a barátnője lakik. Az állásadója Max, egy meleg lakberendező, aki a kislányával lakik, mellettük lesz Tilly mindenes. Míg megismerjük Max családját, mellette megismerkedünk a kisváros pletykás lakóival is. És persze Jack-el, aki a város szívtiprója, aki után a kisváros összes hajadon nője szemet vetett. Persze megtetszik Tilly-nek is, de ő a pletykákat hallva, nem akar beállni a sorba újabb trófeának.
Nagyon szórakoztató olvasmány volt. Sokat nevettem olvasás közben.
A legszimpatikusabb szereplő számomra Max volt. És persze Jack-nek is Tilly-nek is nagyon drukkoltam.
Nagyon sajnáltam, hogy vége lett a könyvnek, olvastam volna még.
Tetszett! Lendületes volt és fordulatos, és persze a romantika sem hiányzott belőle. A végén sajnáltam, hogy csak ennyi volt, még jó lett volna pár fejezet, vagy egy következő kötet.. :D Ami viszont az előző könyvekhez képest furcsa volt, hogy ebben nem került meg mindenkinek a párja, így kicsit valószerűbb volt, sőt, mintha a Lou-val és Max-el kapcsolatos szerelmi szálak kifejezetten befejezetlenül maradtak volna. A végkifejlett kicsit hirtelen jött és meglepő volt, de azért vidám befejezése a történetnek. :)
Nagyon szórakoztató, kellemes, romantikus történet. Kedvencem Tilly és Jack párosán kívül, Max és Lou sziporkázó párbeszédei voltak. A kisvárosi létnek, ugyan elég nagy hátránya, hogy mindenki tud vagy tudni vél a másikról mindent, de az előnye sem lebecsülendő, mint hogy segítik is egymást a bajban. Hihetetlen mennyi emberei konfliktus felmerült ebbe a regényben, mint pl a meleg kérdés, iskolai gúnyolódás, rosszindulatú pletykák, válás, rágalmazás, de mindenre talált az írónő megoldást. Persze elég meseszerű, a minden jó ha a vége jó befejezés, de hát ezért is olvassuk ezeket a regényeket.
Aranyos történet volt, néhol mosolyogtam olvasás közben, voltak aranyos helyzetek. Tetszett, ahogy Tilly jelentkezett az álláshirdetésre, jó volt az interjú. Jó, hogy szétmentek az exével. Az a pasi igazi mama kicsi fia. Max és Lou jó csapatot alkotnak, tetszett, ahogy Max neveli a lányát. Tetszett, hogy azt a képet közvetíti, hogy az elvált házastársak maradhatnak jó viszonyban – Kaye-t bírtam. Nem semmi volt, mikor elütötte a kutyát. Jack szimpatikus pasi, bár nem értem miért volt szükség a megtévesztésre. Tetszett, ahogy kerülgették egymást Tilly-vel. Stellát nem tudtam hová tenni, voltak gondok nála nyaktól felfelé. Erin aranyos volt, de nem tett rám mély benyomást. Jó hely lehet az a kisváros.
Jill Mansellt már nagyon régen felfedeztem magamnak.
Mint minden könyvével, ezzel is elvarázsolt. Nagyon jó volt a témaválasztás, voltak benne vidám és szomorú percek, megnevettetett és megríkatott.
Tilly és Jack abszolút szerethető figura volt, stílusuk, habitusuk illett a történetbe. Maxot szintén a szívembe zártam, nagyon tetszett, ahogy az osztálykiránduláson Eddie-hez viszonyult, ahogyan lereagálta a fiú sértegető megnyilvánulásait, majd végül szeretettel és törődéssel megváltoztatta a srác róla alkotott véleményét. Stellával kapcsolatban az elejétől fogva éreztem, hogy más szerepet szánnak neki a történetben, a végén ejtettem is pár könnycseppet érte.
Mindent összevetve, ismét egy szerethető, könnyed történetet írt az írónő, ezzel is megerősítve dobogós helyét a kedvenceim között. :)
Kedves sztori volt, szerethetőek voltak a szereplők, még nevettem is rajta, de ez a lelki kín, amivel tudnak szenvedni az ilyen romantikus regényekben, hát az kissé kiakasztó és már-már nagyon uncsi, mert szerintem ilyen az életben nincs.
Na de biztos és várható, borítékolható happy end jót tett kicsiny lelkemnek, ennyi és nem több.
Nem az én esetem ez a típusú romantikus, de kölcsönbe kaptam és ha már itt volt akkor elkezdtem. Nem volt rossz, jó volt a humora, bírtam a szereplőket is.
Igazi strandkönyv, bár én nem ott olvastam. Egyedül a Stella-szálat nem értem, nem illett bele az amúgy könnyed cselekménybe.
Jópofa olvasmány volt, szerintem ha kezembe akad olvasok még Mansell-től.
Már a Szerepcserénél éreztem, hogy új kedvencet találtam, de Mansell bebizonyította ismét nem tévedtem. Könnyű csajos olvasmány, pont jó kikapcsolódáshoz.
Egy igazi chick lit könyv. Könnyed, izgalmas, romantikus, de (szerencsére?) nem mindenkinek happy end a vége. Így a sok máz ellenére valahogy életszerűbb.
Illetve egy fontos tanulság, hogy nem mindig kell elhinni a pletykákat.
Népszerű idézetek
Kaye tudta, ha már a leghíresebb amerikai showman, Jay Leno is tréfát űz belőle a műsorában, akkor az egész ország az ő nevétől visszhangzik.
Mindenki rajta nevet.
Ami a poénokat illeti, hát nem voltak túl szellemesek. Leno gonoszul elsütötte: az a hír járja, hogy Kaye McKenna kapja meg Szörnyella De Frász szerepét a 101 kiskutya felújításában…ekkor kerékgumik csikorgása hallatszott…"Jaj, bocs, csak száz kiskutya…újabb kerékcsikorgás…Bocs, már csak kilencvenkilenc."
A stúdió közönsége mindezt hihetetlenül mulatságosnak találta. A székükről is majd leestek nevettükben. Megszólalt a dob, és a showman elégedett buldogmosollyal fogott hozzá következő áldozata kicsinálásához.
125. oldal
– Látja, milyen fényes az autóm? Azért, mert tegnap este elvittem a kocsimosóba. Így hát kivételesen ne próbálja rávetni magát a motorháztetőre!
– Majd igyekszem visszafogni magam.
Max BMW-je a jaguár mögött parkolt, Tilly kiszállt a kocsiból. Jack a jeges járdán várt rájuk újonnan szerzett lakása előtt. Halványkék pulcsit és farmert viselt. Ha Tilly kísértésbe esne, hogy bármire rávesse magát, az nem a kocsi lesz, hanem a tulajdonosa, az biztos.
60. oldal
– Várjon! Csak óvatosan! Majd felsegítem.
Erős karok állították talpra. Mélyen megszégyenülve látta, hogy megmentője ötvenes évei derekán járó, jó karban lévő asszony, aki barna haját kontyba csavarva hordta, nagy adag türkizkék szemfestéket kent magára, és smaragdzöld nejlonotthonkát viselt. Mögötte, a kávézóasztalon vesszőkosár állt, tele tisztítószerekkel.
Uff, tényleg izmos egy nőszemély! Talán ivott is a Mr. Muscle-ból, nem csupán tisztításra használja?
75. oldal 11. Fejezet
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek 95% ·
Összehasonlítás - Milly Johnson: Teaház a sarkon 93% ·
Összehasonlítás - Heather Webber: Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban 91% ·
Összehasonlítás - Tracy Rees: A vidéki templom titkai 88% ·
Összehasonlítás - Louise Bay: Mr. Aranyifjú ·
Összehasonlítás - Lia Louis: Nyolc boldog óra 87% ·
Összehasonlítás - Sarah Morgan: Karácsonyi kiruccanás 88% ·
Összehasonlítás - Sarah Morgan: A mozaikcsalád 85% ·
Összehasonlítás - Dolly Alderton: Szellemek 85% ·
Összehasonlítás - Freya Sampson: Az utolsó könyvtár 84% ·
Összehasonlítás