Mélyföld 36 csillagozás

Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Jhumpa ​Lahiri rendkívüli regénye, Indiában és Amerikában játszódik. Két testvér tragédiával összekötött története, egy nagyszerű asszonyé, akit kísért a múltja, egy országé, amelyet szétszakított a forradalom, és egy szerelemé, amely messze túléli a halált. Subhash és Udayan Mitra, akik között csupán tizenöt hónap van, elválaszthatatlan testvérek, gyakran összetévesztik őket Calcutta környékén, ahol felnőnek. De ugyanakkor egymás ellentétei is, akikre eltérő jövő vár. Az 1960-as években járunk, és a karizmatikus és lobbanékony Udayan belesodródik a Naxalita mozgalomba, abba a lázadásba, amely céljául tűzte ki az egyenlőtlenség és a szegénység felszámolását. Udayan a meggyőződéséért mindent feláldoz, mindenkit kockára tesz. Subhash, a kötelességtudó fiú, nem osztja testvére szenvedélyes politikai elhivatottságát, hanem elhagyja az otthonát, hogy Amerika egyik csöndes, tengerparti szegletében tudományos kutatásnak szentelje az életét. De amikor megtudja, mi történt a testvérével,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2014
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632615059 · Fordította: E. Gábor Éva

Enciklopédia 23

Helyszínek népszerűség szerint

India


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 46

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cseri P>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Ó, hát csókolom a kezit-lábát a Maxim Kiadónak, hogy ezt kiadta, még azt is megbocsátom, hogy ilyen hülyeségeket írnak a fülszövegbe, mint például „metszően bensőséges”… tudnám, ez mit jelent?? Sajnos viszont nem igazán találja meg a közönségét ez a könyv, úgy tűnik, és ez kár.
Bírom ezt a nőt, jól ír nagyon, most én négyest adtam csak, de szigorú voltam, adhattam volna 4 és felet igazán, csak egy kicsit vontatott volt a könyv, főleg az elején. Egyébként a szokásos témájáról ír most is, Indiából Amerikába kivándorolt emberekről. A cselekményről sokat lehetne beszélni szerintem, hogy ki miért tett úgy, ahogy, és az nagyon izgalmas lenne, de ezt magamban itt most nem fogom megtenni. Érdemes elolvasni, ahogy a többi könyvét is.

2 hozzászólás
Vaklarma P>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Nem volt rossz, de jó sem. Azt hiszem a komoly felnőtteknek írt könyvek alkatilag nem nekem valók. A politikát semmilyen formában nem kedvelem, az egzisztencialista vergődést meg simán unom. Gyakorlatilag arról szólt, hogy egy ember erőszakos halála hogyan tesz tönkre egy teljes családot. Hogyan hat ki egyetlen rossz döntés egy egész életre, vagy legalábbis a nagyjára. És én ezt értem, de nem esett jól olvasni. Még a gyönyörű leírások ellenére sem.

Belle_Maundrell >!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Nem is értem, hogy kerülhette el a figyelmemet ez a könyv ennyi évig. Mindenesetre örülök, hogy végül az utamba sodorta a tavaszi szellő és az akciók, mert kár lett volna kihagyni egy ilyen különleges történetet.
Jhumpa Lahiri stílusa nagyon tetszik, gyönyörűek és szemléletesek a leírásai. A lassú folyású cselekmény ellenére is végig fenntartotta az érdeklődésemet, és egy percig sem kalandoztam el, még akkor sem, amikor csak az unalmas hétköznapokról volt szó. Az érzelmek ábrázolása is tökéletes pontosságú, bármilyen érzést át tudott adni, még akkor is, ha teljesen távol állt tőlem.
A sztori az 1960-as évek Kalkuttájában indul, és egészen napjainkig, Rhode Islandig eljutunk, miközben megismerjük a Mitra család három generációjának történetét. Életüket nagyban befolyásolta az Indiában kibontakozó naxalita felkelés, amiről bevallom, eddig nem sokat tudtam, bár egyszer talán elkaptam valamit egy dokumentumfilmből, mert pár dolog ismerősen csengett. De ilyen minimális ismeretekkel is tökéletesen érthető volt, ráadásul az írónő úgy vezetett be a korabeli politikai helyzetbe, hogy nem árasztott el egyszerre egy halom adattal, hanem szép fokozatosan árult el annyit, amennyit kellett. Azt legalábbis sikerült elérnie, hogy megértsem, mennyire kilátástalan lehetett (és szerintem ez még mindig igaz) a szegényebb rétegekhez tartozó indiaiak sorsa. Mindezt pedig tökéletesen szimbolizálta a mélyföld. Ha még egy fokkal elvontabban akarom nézni, akkor pedig annak a metaforája is lehet, ahogy a szereplők a múlt emlékeivel küzdöttek meg.
Azt is tökéletesen sikerült éreztetnie, hogy milyen lehetett az indiai bevándorlók helyzete Amerikában.
A karakterizálás tökéletes, minden szereplőben van valami, ami miatt együtt tudtam velük érezni és megkedveltem őket, ugyanakkor nem kendőzi el a hibáikat sem. Sőt talán pont ez az egyik legnagyobb erőssége, amiért ennyire emékezetes személyiségeket alkotott meg: senki sem tökéletes, mindenkinek vannak rossz tulajdonságai is, követnek el hibákat és tesznek rossz dolgokat, de pont ettől emberiek és élők. Egyszerűen senkit nem tudtam eltélni, amikor megismertem a nézőpontját, még ha előtte nem is volt szimpatikus.
Az írónő gyönyörűen játszik az érzelmekkel, bármilyen érzést hitelesen át tud adni, ami nagyon gazdaggá teszi a regényt, tényleg igazi érzelmi hullámvasút. Többnyire a skála negatív oldalán maradunk, de emellett természetesen ott az önmegvalósítás és a szerelem is, ami azért feldobja egy picit.
A befejezés csillagos ötös, számomra tényleg ez volt a könyv csúcspontja, ami mindennek értelmet adott. spoiler
Szóval én szerettem ezt a sokrétű, kivételes családregényt. Sajnálom, hogy ilyen mellőzött szerepet tölt be, úgy tűnik, elég kevesen olvasták, pedig tényleg megéri. Én mindenesetre igyekszem majd becserkészni az írónő többi magyarul megjelent könyvét, és remélem, hogy más művei is ki fogják adni valamikor a jövőben. Egy lelkes olvasó máris jelentkezik.

Manoli>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Nagyon szépen megfogalmazott, gondolatokkal és tájleírással teli könyvet kaptunk az írónőtől. Családregény, amiben három generáció életét követhetjük nyomon, Indiától Amerikáig, az 1960-as évektől egészen napjainkig. Egy család, hétköznapi életén keresztül mutatja be a Kalkuttát, az indiai szokásokat, élet körülményeket és a családi kapcsolatokat. Megismerjük két fivér gyermekkorát, végigkísérjük felnőtté válásukat és útkeresésüket. Az idősebb fivér Subhash megfontolt, elmélkedő típus, míg öccse Udayan a tettek és harcok embere. Más-más habitus és érdeklődés ellenére, nagyon szoros kötelék van köztük. spoiler
Keserédes, szomorkás történet, családi kapcsolatokról, szerelemről, ki- és bevándorlásról és az ember egész életére kiható gyökereiről.
Szemléletesen mutat be két teljesen más kultúrájú országot, míg Subhash két kultúra között ingázik, addig Gauri, a felesége éppen felejteni akarja azt. Végig nagyon kifejezően adja vissza a szereplők érzelmeit, gondolatait és tetteit.
Nagyon örültem, hogy kezembe akadt ez a könyv, elsősorban az Indiában játszódó részekért, igazán lekötött és sok új ismerettel gazdagított, másodsorban mert szépen, stílusosan, líraian megírt regényt kaptam.

koan12>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Fél csillagot levontam, ami annak köszönhető, hogy az első kb. 80 oldal nem igazán tetszett. Sőt, merem állítani, hogy az Indiában játszódó részek egyáltalán nem tetszettek. Pedig az ott történt események szerves részét képezik a történetnek, az ott történt események alakították szereplőink sorsát. Egy megrázó családregényről van szó, amelyben 3-4 generáció életét ismerhetjük meg. Minden generáció élete gondokkal teli, cipelik magukkal a múltat, cipelik mások tetteinek súlyát. Mindegyiküknek dönteni kell, hogyan tovább.

>!
Maxim, Szeged, 2014
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632615059 · Fordította: E. Gábor Éva
Véda P>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Egyetlen esemény drámaian megváltoztathatja az ember lakhelyéhez, tájhoz kötődő érzelmeit, azét, amelyet addig sajátjának érzett. Az ebből fakadó érzelmi hullám pedig kifelé tovább fodrozódik a generációk végtelen mintáin és összekuszálja, összeütközteti azt új emberekkel, új körülményekkel, hogy aztán visszavonhatatlanul átalakíthassa. Így jelenik meg benne egyszerre a három igeidő.
http://hangulatokk.blogspot.hu/2018/02/jhumpa-lahiri-me…

Joxer >!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Egy csodálatos, érzelemdús, szívet melengető, édes-bús és néha megrázó családregény, ami két testvér és a hozzátartozóik sorsán keresztül mutatja be India életét a 60-as évektől (gyermekkoruktól) kezdve egészen napjainkig, megismerve a szüleiket, feleségüket, gyermeküket, unokájukat, a köztük lévő kissé bonyolult, és néha rideg kapcsolati hálót (ami az olvasottak alapján mégis érthetővé válik), illetve azt, hogy miként formálta India és hőseink életét a politika.
Nagyon tetszett a könyvben, hogy több volt benne a leírás (a tájleírások és a hangulati elemek nagyon tetszettek), mint a párbeszéd, és hogy a szereplők sorsát néha nem úgy követhettük, mintha ott lettünk volna mellettük, hanem mint kívülálló, aki csak elmondásból tud a történtekről.
Akik szeretik a mélyreható, elgondolkodtató történeteket, amik még napok múlva is foglalkoztatják az embert, azoknak mindenképp ajánlom elolvasásra ezt a regényt.

Knekató>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Nem egy könnyed olvasmány, nem lehet vele gyorsan haladni, mert figyelni, érteni, megérteni kell. Nagyon szép leírások teszik kicsit könnyedebbé, de minden szereplő élete nehéz, súlyos gondokkal terhelt. Különböző életutak, amelyek újra és újra összefonódnak. Események, amelyek mindenki szemszögéből átélhetőek, megérthetőek. Örülök, hogy a kezembe került.

Francesca P>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Ez könyv volt! Az ilyen könyvek maxolják ki nálam az olvasás élvezetét! Egy kis történelem (a Mao Ce-tung-i elveket követő indiai naxalita mozgalom története), hiteles kor- és társadalomrajz (a hatvanas évek Kalkuttájáról, a hetvenes-nyolcvanas évek Rhode Island-jéről), három generációs családtörténet, finom lassússág, csendesen megélt érzelmek.

Két dolog volt Indiával kapcsolatban, ami most, olvasás közben esett le. Az egyik, hogy India (Kínához hasonlóan) nem egy nemzet – vagy legalábbis a hatvanas-hetvenes években nem az volt. Persze, tanultam anno földrajzból, hogy milyen sok hivatalosan elismert nyelv van, de eddig nem tudatosult, hogy ez számtalan népet jelent, és India tulajdonképpen ezek egysége. A könyv indiai része Kalkuttában játszódik, – ami a mai magyar átírásban már Kolkata –, ahol az emberek bengáliak, bengáliul beszélnek. Nem tudom, miben más pl. a hindi és a bengáli ember, illetve értik-e egymás nyelvét – de az biztos, hogy ez után a könyv után magára az India szóra csak gyüjtőfogalomként tekintek majd.

És volt egy másik naívitásom is, amivel most szembesültem. Az elmúlt években (évtizedekben) viszonylag sok erőszakkal kapcsolatos hír van Indiáról. Soha nem értettem, hogy ha Gandhi képes volt megmutatni, hogy egy békés forradalomnak mekkora ereje van, akkor hogy lehet, hogy még mindig ennyi erőszak, düh, indulat tombol bizonyos rétegekben. A könyv kapcsán esett le, hogy valószínűleg Gandhi ideológiáját csak az indiaiak töredéke vallotta – illetve amit már írtam az előző bekezdésben: India akkora ország, hogy valószínűleg volt békés tömeg, harcos tömeg, de akik harcoltak, azok szeme előtt is is teljesen különböző célok lebegtek. Ahhoz, hogy Indiát illetve India történelmét értsük, érteni kéne minden népcsoportját, minden vallását – és akkor talán értenénk azt is, amikről manapság olvasunk a hírekben.

RelaxDorka>!
Jhumpa Lahiri: Mélyföld

Nagyon lassan haladtam vele és sokszor félre akartam tenni. Nem gondolnám, hogy ez a könyv hibája lenne, szerintem egyszerűen a műfaj az, ami nem jön be nekem. Viszont ettől függetlenül nagyon szép leírások találhatóak benne és ez mindenképp az írónő és a fordító érdeme. Sajnos eléggé vontatott volt a történet, nagyon lassan haladt. Végülis végig olvastam, mert nem hagyott volna nyugodni a dolog, ha nem derül ki a történet vége.


Népszerű idézetek

Véda P>!

Arisztotelész tanítása szerint egy ember sohasem tudja biztosan megmondani, vajon lesz-e másnap tengeri csata.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
Véda P>!

Ami elraktározódik az emlékezetben, élesen különbözik attól, amire szándékosan emlékezünk, mondotta Szent Ágoston.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlék · emlékezet · Szent Ágoston
Szelén>!

Ha nem szállunk szembe egy problémával, akkor közreműködünk benne, Subhash.

42. oldal

Belle_Maundrell >!

– A gondolkodás magasabb rendű, mint a látás?
– Descartes szerint igen.
– Olvastál már valamit Marxtól?
– Egy kicsit.
– Miért tanulsz filozófiát?
– Segít megértenem a dolgokat.
– De mi teszi fontossá?
– Platón szerint a filozófia célja az, hogy megtanítson bennünket arra, hogyan kell meghalni.
– Nincs mit tanulni, amíg csak élünk. A halálban egyenlők vagyunk. Ez az előnye az élettel szemben.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · filozófia · halál · Karl Marx · Platón · René Descartes
Emese_Szalai>!

A legtöbb ember bízott a jövőben, feltételezve, hogy a kedvezőbb változata fog kibontakozni. Vakon megtervezték, s olyan dolgokat képzeltek el, amik nem fordulnak elő. Az akarat munkált bennük. Ez adott célt és irányt a világnak. Nem az, ami volt, hanem az, ami nem.

183. oldal, Negyedik rész, 4. fejezet (Maxim, 2014)

Véda P>!

A múlt minden pillanatban ott van, hozzáilleszthető a jelenhez.

327. oldal

dokijano >!

Subhash nem tudta, hogyan írja le India civakodó politikáját, bonyolult társadalmát egy amerikainak. Azt mondta, hogy hazája ősi föld, amely egyben fiatal is, és még mindig azért küzd, hogy megismerje magát.

58. oldal, Első rész, 6. (Maxim, 2014)

Emese_Szalai>!

Udayan a Napról kapta a nevét. A Napról, amely az életet adja, és amely ezért semmit sem kap cserébe.

217. oldal, Ötödik rész, 1. fejezet (Maxim, 2014.)

Belle_Maundrell >!

A falevelek ismét elveszítették klorofiltartalmukat, és a helyükbe olyan árnyalatok kerültek, amilyeneket ő odahaza hagyott: a cayenne bors, a kurkuma és a gyömbér élénk színei, ezeket a fűszereket minden reggel frissen aprították a konyhában, hogy megízesítsék az ételt, amelyet az édesanyja készített.
Úgy látszott, hogy ezek a színek ismét átjutottak a világon, megjelentek a fák csúcsain, az utakon, ahol elhaladt. A színek néhány hét alatt egyre erősebbek lettek, amíg a levelek hullani nem kezdtek, levélhalmok gyűltek össze itt-ott az ágak között, mint a pillangók, amelyek ugyanannál a forrásnál táplálkoznak, mielőtt lehullanak a földre.

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: cayenne bors · falevél · fűszer · gyömbér · kurkuma · ősz
Szilvi_F>!

A férfi lemegy a lépcsőn, és kinyitja a ház végén az ajtót. Mezítláb lép ki a fából készült tornácra, amely a kertre, és azon túl a Kenmare Bay-ig lehúzódó legelőre néz. A férfi haja dús, hófehér. A felesége szeret ujjaival végigszántani rajta. A férfi látja a holdfény széles sugarát, amely szétárad a víz fölött. Elragadtatást érez az égbolt ragyogó világossága, a rengeteg csillag láttán.
Erős szél rohan át a föld felett, a hullámok robaját utánozza. A férfi fölnéz, már elfelejtette a csillagok konstellációját, amelyre egykor a lányát tanította. Égő gázok, amelyeket a földön hűvös fénypontokként észlelnek.
A férfi visszatér az ágyába, még mindig kinéz az ablakon, látja az égboltot, a csillagokat. Újból megdöbbenti a tény, hogy a szépségük még nappal is megvan. Elönti az előrehaladó éveiből származó hála a föld időtlen gyönyörűségei miatt, és a lehetőségért, hogy mindezek szemlélője lehet.

387-388. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Isabel Allende: Kísértetház
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Mario Puzo: A Keresztapa
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
Fanny Flagg: Érdemes élni
Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
Szabó Magda: Pilátus
Chitra Banerjee Divakaruni: A fűszermesternő