Egyszerű ​dal 31 csillagozás

Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1993-at írunk, és az X-generáció Kurt Cobain és a grunge mozgalom zenéjére dübörög. A tizenhat éves Maggie Chicago nagyvárosából az Ír-tenger partjára kerül, egy szélfútta városkába, ahol rockzenész nagybátyja, Kevin által küldött magazinokon és édességeken tengődik, és nem tudja, valaha is megtalálja-e a helyét ebben az új világban. Amikor lecsap rá az első szerelem és egy hirtelen haláleset, Maggie tiltott zarándokútra indul, hogy teljesítsen egy utolsó kívánságot: „élj!”

Eredeti mű: Jessie Ann Foley: The Carnival at Bray

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Ciceró, Budapest, 2016
240 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635399956 · Fordította: Kleinheincz Csilla

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Kevin Lynch · Eoin Brennan · Maggie Lynch

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 57

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
CsakSimánDorka
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Már az első mondat után beleszerettem a könyvbe! Annyira átjárja az egészet a grunge életérzés, hogy kedvem lenne visszamenni azokba az időkbe és bulizni egyet az őrült lázadókkal! Ebből persze az jön le, mennyire vidám és szórakoztató ez a könyv. Pedig nem! Nem csak a jó dolgok jönnek vissza ebből a korszakból hanem a rosszak is: alkoholizmus, drogok, züllés… Mégis imádtam, mert ezeket az árnyoldalakat is bemutatta. A karakterek annyira jól ki voltak dolgozva, annak ellenére, hogy nem kaptunk róluk 5 oldalas leírósakat. Ott volt az alkoholista anyuka a befuccsolt házassággal, a drogos nagybácsi, akit mindenki megvet, és persze a saját útját kereső 16 éves főszereplő. Szóval minden meg van benne egy nagyszerű regényhez!

Bővebben:
https://dorkaanyaolvas.blogspot.hu/2016/11/jessie-ann-f…

1 hozzászólás
>!
agi89 P
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

A könyv magyar címe – Egyszerű dal – és Kurt Cobain párosa akkor persze, hogy a Tankcsapda emlékdalának foszlányai suttogtak végig a tudatomban.

"Valami szomorú dallam hangjai halkan
Kísértenek éjszakákon át.
Velem vannak és együtt
Dúdolgatjuk a halál dalát."

"Repülőgépek, óceánok,
A füvek, a fák, a mezők, a virágok,
A különös álmok, amiket látok,
Ha egyszer éjjel hiába vártok."

Meglepett.
Abszolút nem erre számítottam.

És tényleg:

"Ez csak egy egyszerű dal, semmit nem akar,
Néha ilyen is kell.
Ez csak egy egyszerű dal, semmit nem akar,
De ennél többet nem árulhatok el."

11 hozzászólás
>!
DoreenDelevigne
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

A grunge hangulat miatt olvastam el. Ebből a szempontból egyáltalán nem csalódtam, imádtam ezt a könyvben. Kaptam még hozzá egy Kevin nagybácsit, akit én nagyon imádtam. Hihetetlenül nagy figura spoiler. A könyv remekül bánik az érzésekkel és a filozófiai tartalmát sem úgy adja át, hogy rád erőlteti – legalábbis én így éreztem. Külön piros pont, hogy a helyszínek nagyon jól el voltak találva, és nagyon jól voltak bemutatva. De.
Igaz imádtam olvasni ezt a könyvet, de a főszereplővel nem tudtam zöld ágra vergődni. Nem amiatt, hogy unszimpatikus lett volna. Egyszerűen nem volt! Teljesen olyan érzésem volt, mint a Kedves halottak! olvasásánál, hogy Maggie-nek nincsen személyisége. Csak történnek vele a dolgok, csak megy, de közben semmit nem tudunk meg annyira róla. Nem tudom, lehet ez csak a személyes kattanásom. Olyan volt számomra Maggie mint egy darab fa. Több szereplőnél lehetett ezt érezni, bár nem volt annyira zavaró, talán egyedül Eionnál zavaró kicsit, hogy a felszínes adatokon kívül nem tudunk meg róla semmit. Fáj a szívem a karakterek kidolgozatlanságáért, simán lehetett volna kedvenc.
A hangulata megvan a könyvnek, amiatt érdemes elolvasni. Egyet tudok érteni a hátlapon található szöveggel:
Gyönyörűen megírt történet a felnőtté válásról… pont olyan keserédes, mint az első szerelem, és pont olyan felejthetetlen.

>!
Röfipingvin MP
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Öt éves voltam 1993-ban.
Következtetés? Nem a grunge-éra gyermeke vagyok.
Ez probléma? Szerintem nem.
Probléma e abból a szemszögből, hogy átérzem e a könyvben történteket? Nem.
Miért nem? Mert a gyász és annak módjai szerintem majdnem mindentől függetlenek, kivéve a személyt, akit gyászolunk.
Példák:
nagybátyám – több órás sírás, folyamatos fuvolázás, és beszélgetés Vele
anyai nagypapám – majdnem közönyös tudomásulvevés
apai nagypapám – pár órás sírás és mindenféle közös emlék felidézése
anyai nagymamám – több irányú megkönnyebbülés, enyhe bűntudat, jó helyen van-érzés
Alátámasztás a könyvből: Maggie pont azt és pont úgy teszi, hogy avval azt a képet őrizze meg spoiler, amilyen valóban volt.

Egyébként nagyon érdekes, ahogy az elmúlt években Kurt Cobain mintha visszatérne, valahogy folyamatosan belebotlom. Kezdődött evvel, aztán folytatódott @Banditaa-val és ezzel a videóval: https://www.youtube.com/watch… most meg jött ez a könyv.
Lehet, hogy az univerzum üzenni akar valamit?

U.i.: A fordítás hibátlan. Ezt muszáj volt még leírnom.

6 hozzászólás
>!
kvzs P
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Elkezdem olvasni a könyvet, és szembejön a Soungarden. Chris Cornell most halt meg…

A zene, a grunge, a koncertek átitatják a könyvet. És úgy ír róluk… Átadja, hogy milyen megváltó, elkeserítő, mélyre hatoló tud lenni lenni a zene, hogy milyen élmény egy tíz perces koncert, ami közben odakint 3 óra telik el, amikor az ember a zenekarral, a dalokkal, és a többiekkel él.
Aztán jön Róma. Egy hónapja én is azokon az utcákon sétáltam.
És ott van benne az elválás, az elengedés, a döntések súlya, a család ami kereszt és megváltás, hogy milyen találni valakit, aki figyel, aki megért, az első szerelem… Látszólag a felnőtté válás a téma, de felnőttként is ugyanolyan fontosak ezek a kérdések.

Vannak könyvek, amikkel pont jókor találkozik az ember. Ez is közéjük tartozik.

>!
ƨɔɴом
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Kurt Cobain es a Nirvana neve meg mai napig remek huzoeronek tunik, ugyanakkor keves az olyan mu, ami hitelesen at tudja adni azt az eleterzest, amely ezt a korszakot jellemezte.
Maggie karakteret kicsit tavol ereztem magam, ez nagyban koszonheto az E/3-as szemszognek, ugyanakkor voltak reszek, ahol ettol teljesen el tudtam vonatkoztatni, es mar-mar kezdtem belelatni a lanyba. Sajnos ezen utobbi reszek szama volt elenyeszo a muben.
Ugyanakkor alapjaraton elveztem a konyvet, elso szerelem, elso csalodasok, csaladi balhek, atlagos felnagyított tiniproblemak, es ismerkedes a felnotte valassal. De ahogy emlitettem az E/3 miatt ezek mind tul sekelyesnek hatottak, tul felsziniek voltak es tul evidensek. Szinte elkonyvelheto volt a konyv vege is emiatt. Aki viszont meg igy is kedvelheto maradt az Kevin nagybacsi, rajta vettem a leginkabb eszre a korszellemet, es O volt az, aki megtoltotte egy kis elettel a sorokat.

Es ha mar ugy is benne van a srac es a pisztolya, akkor stilusosan: https://www.youtube.com/watch…

>!
Gregöria_Hill
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Jaj, nálam ez egyáltalán nem talált be, bocs. Ha azonosulni nem is, talán együtt érezni nem ártott volna a kötelezően diszfunkcionális családban élő megnemértett kamasz lánnyal, de ez nemigen sikerült. Én azt konkrétan megértem, hogy pont a grunge-korszakban rossz, ha valakit elrángatnak Amerikából (mikor mindenki más oda igyekszik), de a regénynek ez nem volt a központi problémája, ez az én problémám volt :) Így ezzel nem sokra mentem. Viszont ezzel párhuzamosan végig azt éreztem, hogy ha egy a kilencvenes évek elején Európába költöző amerikai lány az iskolában annyira nem tud előnyt kovácsolni pusztán abból, hogy amerikai, volt már koncerton és zenész a keresztapja, hogy egyedül eszik a menzán, azt én nem értem, most nem mondom, hogy tényleg lúzer, de hát bakker. Nekem is járt az osztályomba az anyanyelvi lektor lánya, nem volt kompatibilis az akkori divatokkal semmiben valahogy, kevesebb zenét ismert, mint mi, de tökmindegy, akkor is amerikai volt, és innen nehéz volt veszíteni azért a kortárscsoportban, az a helyzet, neki sem sikerült. Meg miért szeret bele az első mackóalsós kocsmáros gyerekbe, akinek gyökeresen más a zenei ízlése, én ezt se értettem, jó, útbaigazította domboldalon a ködben, mint a Willoughby*, de én úgy emlékszem vissza a 16 éves koromra, hogy ott tőlem eltérő zenei ízlésű figuraság default szóba nem jöhetett, folkos-diszkós. meg ilyesmi csávók. Így a sztorit nagyjából a Nirvana vitte el, már ha elvitte. Bocsi.
Viszont nagyban felértékelődött nálam az Eleanor és Park, bár másik évtized, walkman meg minden, de igen, az egy összerakott sztori volt, rá is teszek fél csillagot.

*Willoughby!

>!
RandomSky
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Én, amennyire csak valaki ebben az országban élve az lehetett, totál a grunge korszak gyermeke voltam, szóval mindent, amit a zenéről ír ez a regény, velejéig értek és átérzek. És ez jó, mégsem ettől tartom annyira jónak ezt a könyvet.
A chicagói ír-amerikai Jessie Ann Foley első regénye nem egy tipikus YA regény, épp azért, mert jószerével nincs benne semmi, ami ne történhetne meg bárkivel, aki már nem gyerek, de még nem felnőtt. Legfőbb erényei közé tartozik az őszintesége, a valóságossága és az, hogy nem akar megfelelni egyetlen divatirányzatnak sem. Nincs benne sem természetfeletti, sem direkt szívszakító dráma, sem hercegek fehér lovon, sem semmi irreális, ami felizgatja ugyan a célközönséget, de csupa olyat mutat, amire a valós életben ezerből 999-nek esélye sincs. Bár lehet, hogy az igazi szerelmet sem találják meg sokkal többen…
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-06…

1 hozzászólás
>!
Fummie
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Az Egyszerű dalban a tizenhat éves Maggie-n keresztül ismerhetjük meg milyen volt tininek lenni a ’90-es évek elején. És amíg olvastam, megint arra vágytam, hogy bár születtem volna pár évvel korábban, mert én is szerettem volna ezt átélni.
Leginkább a könyv hangulata fogott meg, és ezért is tetszett annyira. Olyan jól átadja nem csak a zenét, hanem az egész grunge hangulatot. Hogy a legfontosabb az, hogy éljünk. Fedezzünk fel új dolgokat, utazzunk, néha cselekedjünk meggondolatlanul, szerezzünk tapasztalatot. Nem mindig az a fontos, hogy helyt álljunk minden helyzetben és példásan viselkedjünk, sokkal fontosabb az, hogy olyat csináljunk, ami boldoggá tesz minket. Annyira szerettem a könyv üzenetét.

Bővebben: http://fummiekonyvtara.blogspot.hu/2016/07/jessie-ann-f…

2 hozzászólás
>!
Mpattus P
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

Az Egyszerű dal kicsit meglepett. Egyrészt nem a zenei világ, hanem egyáltalán a ’90-es évek világa érdekelt egy tini szemszögéből (emiatt is éleztem ki erre az értékelést). Másrészt egy csomó apróságát csak most, ahogy végigpörgettem magamban újra a történetet, értékeltem. Pedig közben volt, hogy nem szerettem olvasni. Sok helyen nem igazán tetszett a fordítás, és néhol vontatottnak éreztem a történetet.

A könyv részletes értékelését itt olvashatod:
http://szembetuno.blogspot.hu/2016/07/egyszeru-dal.html


Népszerű idézetek

>!
CsakSimánDorka P

Nem a csókolózás változtatja meg az embert. Hanem az érzés. A térdet elgyengítő, gyomrot összeszorító, kezet remegtető, szívet felgyorsító érzés.

2 hozzászólás
>!
CsakSimánDorka P

Minden, ami történik veled, csak egyszer esik meg, ezért jobb, ha mindig éberen figyelsz.

Kapcsolódó szócikkek: Kevin Lynch
>!
Fummie

– Hadd tisztázzam – mondta, kifújva a füstöt. – Rám mered bízni Maggie spirituális nevelését… vagyis a katolikus lelkét, de nem bízol abban, hogy képes leszek beadni neki a köhögéscsillapítót és rendes időben ágyba dugni?
– Krisztus a kereszten, Kevin! – Laura dühösen rámeredt. – Ha tudtam volna, hányszor vágod az arcomba ezt, soha nem tettelek volna meg a keresztapjának.

16. oldal

>!
Fummie

– Ide hallgass, Mags! Hallottál már a Fecal Matterről?
– Úgy, mint fekália? Vagyis kaki?
Kevin nevetett.
– Igen, tényleg kaki. De ami még fontosabb, ez Kurt Cobain első bandájának a neve. Persze te soha nem hallottál róluk… miért is hallottál volna? Valószínűleg egy rakás tizenhat éves volt, akik – már bocs – de béna Sex Pistols-feldolgozásokat játszottak. Arra akarok kilyukadni, hogy minden nagy zenésznek kell, hogy legyen a háta mögött egy nyomi banda egy nyomi névvel… úgy értem, ne már! Selfish Fetus? Mi a franc? …mielőtt olyan művésszé válnának, amilyennek lenniük kell.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kevin Lynch · Maggie Lynch
>!
Mpattus P

…nem ezt jelenti a felnőtté válás? Nem csupa olyan tett és esemény sorozata, amelyek során az ember megszegi a magának tett gyerekkori ígéreteket, és pont azokat a dolgokat teszi, amikről azt mondta, soha nem fogja megtenni? És még hány ígéretet kell megszegnie, mire átjut a túloldalra?

>!
Röfipingvin MP

Itt vagyok, gondolta Maggie, Rómában, és két Nirvana-tetoválásos norvég modell mellett fésülködöm.

180. oldal

>!
Mpattus P

Amerikában minden pótolható volt; a régi holmikat gyorsan mind kidobták, hogy helyet csináljanak az újaknak. Írországban azonban romos kastélyok pettyezték a tájat, omladozó kőfalak szelték keresztül-kasul a családi földeket, és mindez azt az érzést keltette, hogy a múlt tovasuhant ugyan, de sosem tűnt el. Mindig körbevette az embert, akár a köd.

>!
dreamborder

„ A Brokedown Palace-t játszotta, a Grateful Dead egyik számát, amelyet Maggie felismert Kevin hippi korszakából. Leült alacsony ágyára, ölében a táskájával, és hallgatta. Fare you well, my honey, / Fare you well, my only true one… All the birds that were singing have flown / except you alone…”

147. oldal

>!
CsakSimánDorka P

A norvégoknak igazuk volt: Nirvana-láz tört ki egész Rómán. Fiatalok bandái csavarognak, a fiúk haja gobancos volt, lompos flanelinget viseltek, a lányok pedig bakancsot és elkent, lila szemfestéket. Akadtak punktaréjok, pénztárcaláncok és zenekaros pólók; átlőtt orrok, fekete rúzs, hidrogénett haj, baby doll ruha.

Kapcsolódó szócikkek: Róma
>!
Mpattus P

– Egy ilyen férfinak, aki majdnem száz éve él, nem kell sokat mondani,
hogy tudja, milyen ember vagy.


Hasonló könyvek címkék alapján

Leiner Laura: Nélküled
Gayle Forman: Hová tűntél?
Leiner Laura: Bábel
Sarah Dessen: Figyelj rám!
Sárközi Erika: Három akkord az élet
Yazawa Ai: Nana 18.
Papp Dóra: Tükörlelkek
Marni Bates: Rocksztárt kaptam karácsonyra
Romain Rolland: Jean-Christophe gyermekévei
A. M. Aranth: Acorenu – Kiválasztva