Bolygófalók 19 csillagozás

Jeremy Taylor: Bolygófalók

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A történet a tragikus végkifejlet előtti atmoszféra érzékeltetésével indul: egy fiatalember értetlenül szemléli saját kivégzésének előkészületeit, majd a cselekményt visszapergetve megtudjuk az előzményeket is. A nyílt tekintetű, rokonszenves ifjú meglehetősen különös módon került egy földön kívüli katonai támaszpontra, jóllehet előtte igyekezett mindent elhinni, amit korábban az illetőről, erről a csalhatatlan hatalmúnak tetsző, földi uralkodóról tanult. Naivságának csaknem áldozatává válik, amikor egy jó barátra talál, aki nem éppen kockázatmentes utazásra hívja, hogy elmondják a földieknek: a kozmikus veszedelem már elérhető közelségbe került.
A kötet többi novelláit is, csakúgy, mint a kisregényt, egyszerre hatja át a sejtelmes, távoli világok nyomasztóan feszült levegője, valamint a költői bájjal keveredő gyilkos irónia, mely a megszokott fantasztikus kerettörténeteket irodalmi szintű üzenettel is rejtjelezi.

Eredeti megjelenés éve: 1988

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Móra, Budapest, 1988
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631160041
>!
Móra, Budapest, 1988
306 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631146375

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
regulat
Jeremy Taylor: Bolygófalók

Nehezen ment a ráhangolódás, ma már valahogy nem olyan egyértelmű a nemtitok titok állandó mantrázása, a „mindenki tudja, de nem beszélünk róla”.

Érdekes dolog ez az államszocializmus szülte sci-fi, ami sokszor nem is az, csak egy jelmez, egy eszköz a cenzorok ellen. Mert vannak olyan korszakok, rendszerek, ahol egy történet játszódhat a régi múltban vagy a a távoli jövőben csak a jelenben nem. Mert a jelenben vannak dolgok, amit mindenki tud, csak senki nem beszél róla, mert, aki megteszi, azt az Idegszervízbe kell vinni, ahol forró szurokba dugják a kezét, keresztre feszítik, esetleg felnégyelik.

…és persze minden le vagy felcserélhető. Például Júdás és Jézus. Mert nem a személy a fontos, hanem a szerep. Így még a diktátor, az Illető is lecserélhető… egy másik diktátorra.

Furcsa mű ez no, talán nem is érthető azoknak, aki nem élték meg a puha diktatúrát, vagy akiknek jutott kézikocsi, amiről sört és perecet árusíthattak a földalatti állomása, vagy az állatkert előtt… Biztos lehet sci-fiként is olvasni, nekem nem ment.

…és a végén ott vannak a távoli jövőben játszódó novellák. Amolyan tanmesék. Némelyik visszautal a címadó kisregényre, mintegy kiegészítve azt.
Egyébként nem szeretem ezt az oldalszám növelő kiadói stratégiát, de itt most kellett. Jók ezek a rövid írások. Néha úgy éreztem, ezek a jobbak.

>!
pwz ISP
Jeremy Taylor: Bolygófalók

Amikor a könyvnek nekikezdtem, akkor ismerősnek tűnt valahonnan ez a közeg. Aztán amikor a novellákra került a sor, akkor beugrott: ezek nagy részét, valamikor „réges régen, egy messzi-messzi galaxisban", amikor még Reagan ült az elnöki székben – vagyis 1981 és 1989 között – már olvastam!!!! Hol? A Galaktikában – és a Roburban! :)

Hogy is néz ki a novellák sorrendje a Tartalomjegyzékben?
A szökevény
Árkádia
Enyhe léghuzat
Három öregúr a padon
A kirajzás
Humánus Alap
A gyűrű
A Boldog Vég bolygója
Világnemzés
A hat számjegyű hölgy

No , most akkor nézzük a Galaktikás-Roburos, általam bővített verziót:
A szökevény
Árkádia – Galaktika 46. (1982) Németh István
Enyhe léghuzat – Galaktika 55. (1984) Németh István
Három öregúr a padon – Galaktika 58. (1985) Németh István
A kirajzás
Humánus Alap – Robur 9. (1985) Németh István
A gyűrű – Galaktika 61. (1985) D. Németh István
A Boldog Vég bolygója
Világnemzés – Galaktika 64. (1986) D. Németh István
A hat számjegyű hölgy

Ebből is látszik, hogy a Jeremy Taylor név egy álnév. Eredetileg Németh István, majd D. Németh István, aztán Dénémeth István név alatt publikált – írt és fordított – különböző műfajú műveket. Ezek egyike volt a sci-fi. Egyetlen önálló sci-fi könyve a Bolygófalók volt, amiben korábbi írásait is összegyűjtötte. Perfekt volt a cseh nyelvben, írószövetségi ösztöndíjjal ott dolgozott, ott alapított családot, viszont pont mire belelendült volna az írásba és fordításba, eltávozott közülünk.
Nekem erről a könyvről Bacsó Péter: Titánia, Titánia c. 1988-as filmje jutott az eszembe… Az pedig nem rossz film… ;)

>!
Móra, Budapest, 1988
306 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631146375
5 hozzászólás
>!
mohapapa I
Jeremy Taylor: Bolygófalók

De erről nem beszélünk. Pedig kellene. Megérdemli. Méltatlan a nem beszélés. Mert Jeremy Taylor könyve olyan könyv, ami méltatlanul tűnt el a süllyesztőben.

Jeremy Taylor ismeri a diktatúrákat. Az Illetőről és rendszeréről naná, hogy eszünkbe jut a Kelet-Európai múlt, jelen, jövő. Jeremy Taylor gyanús érzékletésséggel, szinte belülről írja le az Illető diktatúráját, kisstílűségét, az emberek miatta való nyomorát,. Annyira belülről, hogy az gyanús, hogy ember elkezdi böngészni a könyv adatait. S aki keres, talál: © D. Németh István, 1988. De erről nem beszélünk, csak érthetőbbek az áthallások. Az irodalmiak is. Legyünk nagylelkűek: megbocsátva! Érdekes mód, nekem nem az 1984, hanem Erich Kästner A diktátorok iskolája jutott róla eszembe. Nem rossz, vagy fitymáló érzésekkel, hanem elismeréssel. De még erről sem beszélünk, csak önkéntelenül van így. Meg persze, naná, az Egy mondat a zsarnokságról. Sci-fi-ben.

Pazar!

>!
evol
Jeremy Taylor: Bolygófalók

Mint egy mantra olyan, ezzel a sok ismétléssel. Nem nagyon tudtam beleélni magam, annyira idegesített.

Értem, hogy a politikai áthallások a lényegesek. És talán azért van sci-fi álöltözetbe bújtatva az egész, hogy kevésbé tűnjön korrajznak és rendszerkritikának. Valahogy mégsem tudtam élvezni.

>!
Disznóparéj_HVP IP
Jeremy Taylor: Bolygófalók

Sci-fi? Sci-fi paródia? Behatárolhatatlan könyv a hőskorból, amiből kiderül, hogy miről nem szabad beszélni, hogy mi a baj az állatkertekkel, és hogy hogy hívják az Illetőt. Könnyed, elvetemült szórakozásra nagyon ajánlom.

>!
ChEebor
Jeremy Taylor: Bolygófalók

Egy elfeledett, és meglepően sokrétű könyv a hőskorból, amelyhez azonban elég komoly ráhangolódás kell, mert első blikkre elég idétlennek tűnik a maga állandó, nevetséges ismételgetéseivel és furcsa cselekményével. Csakhogy kicsit kell épp csak belenézni, és máris megláthatjuk, hogy itt bizony egy olyan művel állunk szemben, amelyben a gyerekes repetíciók egy brutális disztópiát takarnak s egyszersmind jelenítenek meg. A mű így egyszerre válik a műfaj teljes jogú tagjává és annak paródiájává is. A szófordulatok, a groteszk cselekmény, a helyenként erősen túlzó erőszak is mind-mind ehhez adnak hozzá, és azért a történetet se lehet túlzottan komolyan venni. A kisregény mellé befért még 10 novella az alkotótól, ezek is érdekesek (néhány egyértelműen a kisregény világában játszódik), bár ezek nagyrészt egy érdekes ötletet, fordulatot írnak le.


Népszerű idézetek

>!
pwz ISP

– Mi az, hogy államforma? – szakította félbe egy éltesebb asszonyság.
– Államforma az, ahogyan élünk – szögezte le Joon. – Ahogyan itt ülünk, és mindenki közbeszólhat – nézett az éltesebb asszonyságra szigorúan –, az a de­mokrácia. Ha viszont csak én beszélhetek, illetve az szólalhat meg, akinek erre engedélyt adok, akkor azt diktatúrának nevezzük. Ezeken kívül persze van még sokféle államforma, nagyhercegség, királyság, csá­szárság meg effélék, de ezek nem számítanak.
– Akkor legyen demokrácia – vélekedett az éltesebb asszonyság.
– A demokrácia, az nem jó – válaszolt a traktátor, és megtörülte homlokát. – Amikor az egyik ember valamit akar, a másik ember egészen mást akar. Kép­zeljétek el, mekkora zűrzavar lenne itt!

104. oldal, A HARMADIK RÉSZ

>!
regulat 

– Olyasmiről, ami nem létezik, se határozottan, se határozatlanul nem kell kijelenteni, hogy nem létezik. Csak amiről azt akarjuk, hogy ne létezzen, és mégis létezik (…)

49. oldal (Móra, 1988)


Hasonló könyvek címkék alapján

Anthony Sheenard (szerk.): Birodalmi osztag
Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról
Szentmihályi Szabó Péter: Űrkrimi / Látogató a végtelenből
Isaac Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma III.
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Ugrás a jövőbe
John Scalzi: Vének történetei és más írások
Ripp Gábor (szerk.): Utazók
Robert Sheckley: Zarándokút a Földre
Stanisław Lem: Pirx pilóta kalandjai
Arthur C. Clarke: Az őrszem