Amíg ​élek 339 csillagozás

Jenny Downham: Amíg élek

Előbb-utóbb mindenki meghal – mindannyian tudjuk.

A tizenhat éves Tessa, akinek csupán hónapjai vannak hátra, talán mindenki másnál is jobban tudja.

De van egy listája: felsorolta azt a tíz dolgot, amit még meg akar tenni, mielőtt meghal. Az első helyen a szex áll. Lehetőleg még ma.

De nem mindig könnyű elérni, amit az ember akar, és amit akar, nem mindig esik egybe azzal, amire szüksége van. És néha a legváratlanabb dolgok lesznek a legfontosabbak.

Felemelő, életigenlő és boldog – ez a rendkívüli regény azzal ünnepli az életet, hogy szembenéz azzal, milyen valójában a halál.

A regényből Now is Good címen angol film készült, amelynek főszerepét Dakota Fanning játssza.

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Ciceró, Budapest, 2012
332 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635397846 · Fordította: Rudolf Anna

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Tessa Scott · Adam · Zoey Walker


Kedvencelte 57

Most olvassa 17

Várólistára tette 351

Kívánságlistára tette 273

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

>!
Algernon +SP
Jenny Downham: Amíg élek

Álmosan keresgél a Holnap, nézi mit adhat az Ittmaradóknak.
Pillanatokat gyűjtünk magunk köré, hogy elvigyük magunkkal mindennek a végén. Tess (17) gyógyíthatatlan beteg, már csak hónapjai vannak hátra – miután úgy dönt, felhagy a kemoterápiával, és kiélvezi a maradék idejét.
Sokat nevettem, és sírtam a könyvön. Öccse, Cal keserédes kérdéseket tesz fel, mindenki tudja, hogy nincs megoldás, gyógymód. Előbb-utóbb mindenki meghal. Tess sajnos túl korán. Az élet nem tisztességes.
Listát készít, mit szeretne még átélni a kevéske időben, ami hátravan még neki. Megértem, miért csinálja. És igen, úgy vélem, joga volt hozzá. Neki igen.
Nyomot akar hagyni, ha ő már nem lesz itt, ne felejtsék el. Ki nem?

Nem való szülőnek gyermeket temetni. Belegondoltatok már abba, hogy nincs is szavunk rá? A házastárs elvesztése után özveggyé válsz, szüleid nélkül árva vagy. Ez az egyik legrosszabb dolog a világon, tulajdon gyermeket látni tovatűnni. Bízom benne, soha nem kell megtapasztalnom ezt.

Megható, felkavaró történet elmúlásról, az oda vezető útról, cinizmussal, élni akarással, beletörődéssel, realitással.
Sikerült a listája. Még sokkal több is. És csak sírtam, mikor elfogytak a pillanatok.
Kimondhatatlan teher, ha ilyen fiatalon tudod, már nem sok van hátra.
És Tess tudja, mi vár rá. Leépülsz, lassan tűnsz el innen, hagysz itt minket. Végül elsodródsz, és nem jössz vissza.
Nem volt egyedül. Szeretnék így elmenni. A halálfélelem abból is ered, hogy félünk az élettől.

Szerettelek volna ismerni, Tess.

21 hozzászólás
>!
Lanore P
Jenny Downham: Amíg élek

Tudom, hogy nem kellene a Csillagainkban a hibához hasonlítani, de nem tudom figyelmen kívül hagyni azokat az érzéseket, amiket mindkét könyv kiváltott belőlem. A legfontosabb közös pont az, hogy egy szülőnek egyszerűen nem szabad túlélni a gyermekét. Ez az, amit egyik történetben sem tudtam kellőképpen feldolgozni, mert nem ez az élet rendje, senkinek nem kellene ezt megtapasztalnia. Önkéntelenül is belegondolok, hogy én mit tennék, túlélném-e egyáltalán, és csak reménykedhetek, hogy sosem kerülök majd ilyen helyzetbe. Tessát az elején nehéz volt megértenem, túl akaratosnak, túl felelőtlennek tartottam. De aztán belegondoltam: mégis ki vagyok én, hogy pálcát törjek felette? Honnan tudom, hogy én hogyan viselkednék az ő helyében? Lehet, hogy pontosan ugyanazokat a dolgokat tenném meg 16 évesen, ebben az élethelyzetben, talán pont ilyen felelőtlen lennék, és ilyen dolgokra vágynék… nem tudhatom, és bízom benne, hogy nem is kell megtudnom. Megszerettem őt, ahogy Adam-et és Cal-t is, egyedül Zoey az, akit nem bírtam megkedvelni, az ő karaktere nekem semleges maradt, még akkor is, ha értettem az „üzenetét”. Jöhet a film!

7 hozzászólás
>!
GytAnett P
Jenny Downham: Amíg élek

Hajajj… Pedig az alaptörténet annyira jó lett volna. Nem hiába került fel a várólistámra, határozottan felkeltette az érdeklődésemet, pedig alapvetően nem kedvelem a rákos tini témát.
Tessa teljesen kiborított. Az elején még próbáltam vele nagyon megértő lenni, elvégre halálos beteg, amiből gyakorlatilag már esélye sincsen kigyógyulni. Érthető, hogy haragszik a világra, haragszik mindenkire, aki egészséges, tehát egy merő düh az egész lány. De aztán egy idő után már nem bírtam pozitív gondolkodással fordulni felé. Kiborított. Nagyon szemét volt mindenkivel, egy felszínes, önző kis liba. Nyilvánvalóan nem tudom, hogy ilyenkor mi a helyes/normális viselkedés, de ez naaagyon nem tetszett.
Az egész könyvben egyetlen egy szereplő sem volt, akivel egy kicsit is szimpatizáltam volna, egyes egyedül az öccsét bírtam. Az apa oké, hogy próbált mindent megtenni a lánya gyógyulása érdekében, de túl sok mindent engedett meg neki. Az anya meg egy igazi sült hal. Azért azt elég gáznak éreztem, hogy semmit sem tudott az orvosi dolgokról, amikor a lánya már ezer meg éve beteg. A legjobb barátnő meg… pff… arra a libára már végképp nem találok szavakat.
Adam karakteréből még valamit ki lehetett volna hozni, de tekintve, hogy kb. csak annyit tudtunk meg róla, hogy motorozik, csúnya, járatos a drogok világában, kertészkedik, és az anyjára vigyáz, valahogy nem bírtam megszeretni.
Utáltam az egész könyvet.
Sokszor nem is értettem, hogy most mi van. Túl tárgyias volt az egész. A végén néhány bekezdésnél meg már olyan érzésem volt, mintha egy drogokkal közelebb megismerkedő óvodás hallucinációit olvasnám…

>!
agi89
Jenny Downham: Amíg élek

Annyira nehéz róla bármit mondjak… csapongó gondolatfoszlányok következnek
A belőle készült filmet már többször láttam és a téma ellenére pozitív élményt ad.
De itt az utolsó negyed adta csak azt az érzelmi löketet.
Nem sírtam. (Ellenben a filmen mindig bucira sírom a fejem.)

Ami igazán jó benne, hogy kicsit megállít és ráébreszt mennyi apró csoda vesz körül bennünket a mindennapokban. Milyen ritkán értékeljük igazán, hogy süt a nap, szellő fújdogál, látunk egy madarat amint kukaccal a csőrében repül és tudjuk a fiókáinak viszi…
Milyen mindennapos, hogy találkozni tudunk azokkal az emberekkel akiket szeretünk….

Most mindent egy kicsit jobban tudok értékelni. Nem fog ez az érzés sokáig tartani. De most jó!

Mert amíg élünk addig kell érezni, szeretni. ♥️

>!
AniTiger MP
Jenny Downham: Amíg élek

Nem volt egy rosszul kitalált történet, mert elég sok jó témát érintett, de nálam mégsem talált be. Nálam valahogy nem volt egyensúly a szerelem megtalálása és a kezdeti törvényszegések között, ráadásul a főbb szereplőket se nagyon sikerült megkedvelnem. (A végét azért végigbőgtem, ahogy az összes hasonló témájú könyvnél szoktam.)
Nálam se a könyv, se a film nem lett átütő siker, pedig ez a listázgatás még jó is lehetett volna, jó ötlet volt.

Kedvenc részek: Apa és a „Te Szörnyeteg!”.
Kedvenc szereplő: Az apa.
Borzalmas szereplők: Az anya. Tessa. Zoey.

Humor:
Megmondjam, mikor sikerült szórakoztatnia a könyvnek? Amikor Tessa egyik orvosát Dr. James Wilsonnak hívták! Persze ez egy nagyon szűk réteget nevetett meg (talán :D), akik tudják, hogy a Dr. House-ban így hívják az onkológust.

Hiszti + bővebben a blogon:
http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/01/jenny-downh…

6 hozzászólás
>!
janka0416
Jenny Downham: Amíg élek

Borító: 5/4 – „ a felhők fölött 3 méterrel" :)
Cselekmény: 5/5 – még mindig potyognak a könnyeim..
Amikor beszélgetek, olvasok olyan emberekkel/emberekről akiknek valamilyen gyógyíthatatlan betegsége van, mindig eszembe jut,hogy én milyen szerencsés vagyok.
Utoljára ilyen „nyomást" a Megmaradt Alice-nél, és a Sorstalanságnál éreztem.
Lassan már megértem miért érdemes ennyit olvasni. Annyi mindent megtanultam már az iskolában, de a kincset mindig is a könyvek jelentették. Ahogy Tessa számára Adamet, és az életet.
Amikor Zoe azt mondta Tessának : „ élvezed,hogy beteg lehetsz" … szerintem ennek a mondatnak a súlyát végig sem gondoltam. Meg is látszik.. hiszen a végén terhes lett.
Adam.. nem sokáig értettem a karakter lényegét, csak egy bábú, akit mindenki ide-oda taszigál.. de végül minden értelmet nyert.
Tessa apukája.. tehetetlenség.. csillagot is lehozná az égről Tessáért. :)
És végül Tessa. Amikor elolvastam egy-egy részt a könyvből, felnéztem, és megkérdeztem magamtól.. Janka, te mit tennél a helyébe? Válasz: Nem tudom. Nem tudom, mert azok közé a szerencsés emberek közé tartozom, akik élvezhetik az élet minden egyes percét.
Átélhetik milyen lehet népszerűnek, bűnözőnek lenni, összeköltözhetnek a párjukkal, és nem kell számolgatniuk a napokat, hogy mikor lesz már vége.
* Birdy – Skinny love* – http://www.youtube.com/watch…

21 hozzászólás
>!
LyliaBloom I
Jenny Downham: Amíg élek

Ez az a könyv, amire nem lehet mit mondani. Ha beszélni kezdenék róla, órákon keresztül dumálnék, néha összefüggéstelenül, így inkább meg sem szólalok. Kikészített, úgy bőgtem, mintha nekem fájna.

Anya vagyok, akinek az a legnagyobb félelme, hogy olyan baja lesz a fiának, amin ő nem tud segíteni…

Gyermek vagyok, aki alig 17 évesen veszítette el rákban az édesanyját, de úgy, hogy anya a lehető legerősebbnek mutatta magát. Nem voltam rá felkészülve, és épp emiatt nem voltam mellette úgy, ahogy kellett volna, Ő egyedül halt meg, senki nem fogta a kezét….

Na, elég is ennyit erről, mert megint bőgni fogok.

És most azon gondolkozom, hogy akarom-e én a polcon nézegetni ezt a könyvet. Gyönyörű, értékes, olyan szép gondolatok vannak benne, olyan megvilágítása a dolgoknak, amiért érdemes. Ugyanakkor már csak ránézni is fáj…

1 hozzászólás
>!
Mazsidrazsi
Jenny Downham: Amíg élek

Mindenképp megérdemli az 5 csillagot, mert totálisan hátborzongató ez a könyv. Jó és rossz értelemben egyaránt.

Tessa az elején kiakasztott. Idegesített a viselkedése, a nemtörődömsége, az egész karaktere. Aztán szép lassan kibontakozott. Onnantól teljesen megvett magának a könyv, hogy nem volt többé benne gát.
Zoey karaktere szintén idegesítő volt, de egész végig. Ő nekem nem is hiányzott volna a könyvből.
A legcukibb szereplő Cal volt és persze Adam.
Mert mindenkinek kell és jár is egy Adam. Aki a fájdalom ellenére is szeret. Mikor elkerülhetetlen a vég. Aki feltöri benned a gátat, és utat enged mindennek. Jónak és rossznak egyaránt. Mert néha a fájdalom, ami összeköt bizonyos sorsokat.

Sírtam a végén? Igen.
Sírni fogsz? Több, mint valószínű.
Miért? Mert csodálatosan van megfogalmazva az elmúlás, az élet rövidsége.

Írnom kell egy bakancslistát.

>!
Viktória_Erdei 
Jenny Downham: Amíg élek

Egyszerűen nem fogott meg annyira. Több rákról szóló könyvet is olvastam már, de ez nem volt az igazi. Nem éreztem át Tessa helyzetét. A karakterek sem voltak szimpatikusak, a legrosszabbak Tessa és Zoey. Tessa, oké, hogy ő a főszereplő, de nemcsak ő neki fáj, ami vele történik, hanem a családjának is. Inkább újabb és újabb emlékeket kellett volna gyűjtenie. A lista jó ötlet volt. Ennyi.

>!
Rileey
Jenny Downham: Amíg élek

Néha szükségem van rá, hogy megmártózzak a nyomorúságos érzelmek mély fenekű tavában. Felszabadító érzés elmerülni. Megfulladni. Összetörni. Mert ilyenkor megtapasztalom, hogy élek. És érzek. Itt nem következik be a csoda, nincs cukros boldog vég, hanem a tehervonat megállíthatatlanul közeleg feléd, hogy aztán teljes erővel átgázoljon rajtad. Elsodor, szétszaggat, darabokra tép. Ne hagyjátok ki! Olvassátok, hogy érezzétek.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Fay 

– Nincs jobb pillanat a jelennél.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adam · jelen
1 hozzászólás
>!
DoreenShitQ

– A pozitív gondolkodás megerősíti az immunrendszert.

49. oldal

3 hozzászólás
>!
Algernon +SP

Élj gyorsan, halj meg fiatalon, legyen csinos hulládl!

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál
3 hozzászólás
>!
Algernon +SP

– Még mindig kapod azt a kezelést?
– Már nem.
– Szóval jobban vagy?
– Nem.
Figyelem, ahogy megértik. A szemükből indul, és onnan terjed át az arcukra, a szájukra.

132. oldal

3 hozzászólás
>!
kismosoly_olvas

– Azt akarom, hogy mellettem légy a sötétben. Hogy átölelj. Hogy továbbra is szeress. Hogy siess a segítségemre, amikor fèlek. Hogy gyere el velem a szakadék szélére, és nézd meg, mi van ott.

240. oldal

>!
Algernon +SP

Annyira fog nekem hiányozni, hogy hirtelen bántani akarom.

74. oldal

>!
Algernon +SP

Reszketek. A nővér takarót hoz nekem, és felhúzom egészen az államig. Újra kiráz a hideg.
– Valaki rólad álmodik – mondja anya. – Azt jelenti a remegés.
Én azt hittem, azt jelenti, hogy egy másik életben valaki a síromra lépett.

223. oldal

>!
crissy

– Tudjátok, mi a különbség a teológus és a geológus között? – Nem tudjuk. – Ég és föld!

2 hozzászólás
>!
Algernon +SP

     egy kismadár homokszemként mozdít el egy hegyet úgy hogy egymillió évente csak egy szemet vesz a csőrébe és azt viszi el és amikor a hegy elmozdult akkor a kismadár fogja az egészet és visszaépíti ennyire hosszú az örökkévalóság és ez nagyon hosszú idő ahhoz hogy valaki végig halott legyen

321. oldal

11 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lois Lowry: Nyáron történt
Jesse Andrews: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
John Green: Csillagainkban a hiba
Alessandro D'Avenia: Fehér, mint a tej, piros, mint a vér
Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny
Ruth Olshan: Minden, ami szép
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Nicola Yoon: Minden, minden
Árszintye Erika: Nyár a szemeidben
Margit Sandemo: Vágyakozás