All ​the Bright Places 48 csillagozás

Jennifer Niven: All the Bright Places Jennifer Niven: All the Bright Places Jennifer Niven: All the Bright Places

The ​Fault in Our Stars meets Eleanor and Park in this compelling, exhilarating, and beautiful story about a girl who learns to live from a boy who intends to die.

Theodore Finch is fascinated by death, and he constantly thinks of ways he might kill himself. But each time, something good, no matter how small, stops him.

Violet Markey lives for the future, counting the days until graduation, when she can escape her Indiana town and her aching grief in the wake of her sister's recent death.

When Finch and Violet meet on the ledge of the bell tower at school, it’s unclear who saves whom. And when they pair up on a project to discover the “natural wonders” of their state, both Finch and Violet make more important discoveries: It’s only with Violet that Finch can be himself—a weird, funny, live-out-loud guy who’s not such a freak after all. And it’s only with Finch that Violet can forget to count away the days and start living them. But as Violet’s world grows,… (tovább)

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Penguin UK, 2016
424 oldal
>!
Penguin, London, 2015
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780141357034
>!
Knopf, New York, 2015
400 oldal · ASIN: B00LKJHTB8

2 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Theodore Finch · Violet Markey


Kedvencelte 15

Most olvassa 7

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

>!
brigi11 P
Jennifer Niven: All the Bright Places

A 62. oldalon kedvenceltem Theodore Finchet. A 337. oldalon el kezdtem törölgetni a könnyeimet. A 388. oldalon nem akarom felfogni, hogy vége van és egyre jobban törölgetem a könnyeimet. És majd egyszer talán össze szedem magam és fogok tudni valami értelmeset is írni erről a történetről.

4 hozzászólás
>!
kávésbögre P
Jennifer Niven: All the Bright Places

Összeszorul a szívem Finch-ért. Elkezdtem olvasni, és arra gondoltam, ó, ez egy cuki tiniregény lesz, happy enddel. Hát, nem. spoiler Violet pedig… nehezen tudom leírni, hogy mennyire megrázó volt kicsit vele átélni azt a rengeteg veszteséget, amit ilyen rövid időn belül elszenvedett (tudom, ez csak egy könyv). Gyönyörű történet szerelemről, megértésről, meg-nem-értésről, fájdalomról, újrakezdésről. Még kicsit John Green Looking for Alaska (magyarul Alaska nyomában) könyvéhez tudnám hasonlítani: spoiler. spoiler részt éppen akkor olvastam, amikor vizsgát írattam, és elég komoly erőfeszítést igényelt, hogy ne bőgjem el magam a tanári asztalnál, alig lepődtek volna meg a hallgatók, hogy amíg ők írnak, én ott bőgök :D

3 hozzászólás
>!
pveronika P
Jennifer Niven: All the Bright Places

Imádtam, hogy mennyire különleges volt ez a történet. Hogy mennyire más volt. Nagyon tetszett Finch humora, és ahogyan a világot látja. Keserédes volt ez a könyv mert bár imádnivaló volt, mégis összetörte a szívemet.

Az egész történet úgy indul, hogy Theodore Finch – akit mindenki furcsának tart és kitaszít, pedig helyes fiú, gitározik és együttesekben játszik- az iskolai óratorony tetején áll és azon gondolkozik, hogy „Jó nap-e ez a halálra?”, aztán meglát valakit az udvaron aki felfele mutogat, de nem őrá. Mikor oldalra fordítja a fejét meglátja, hogy a torony másik szélén áll egy lány Violet Markey, akivel együtt jár földrajzra. Finch – aki úgy gondolja, mégsem ez lesz a jó nap a halálra, és nem túl szép halál leugrani egy toronyból- sármmal, bűbájjal és elég sok humorral lesegíti a lányt a korlátról. Végül az egész esemény úgy terjed el a suliban, hogy Violet mentette meg Finchet. (Amúgy miért hívja mindenki Finchnek? Miért nem Theo, vagy Theodore? Na mindegy…) Mivel Violet nem akarja, hogy bárki megtudja, hogy miért is volt fent a toronyban spoiler úgy érzi, hogy tartozik a fiúnak. Félig-meddig emiatt is egyezik bele, hogy Finch legyen a párja egy földrajz projektben, amelyben el kell látogatniuk legalább 3 helyre Indiánában és le kell írniuk mit láttak. Mindenki múzeumokba és unalmas helyekre megy, de mivel Finch különleges fiú, aki különlegesen látja a világot, összegyűjt egy csomó érdekes helyet ahova el szeretne menni, úgy mint a világ legnagyobb festékgolyója, vagy Indiana legmagasabb pontja… Az utazásuk során pedig Finch végül kicsalogatja Violetet a sötétségből, és megtanítja újra élni.

Csodálatos és elgondolkodtató volt ez a könyv, ugyanakkor vicces és szeretnivaló. Egyébként ez a könyv teljesen John Green stílusát idézte számomra. Ha valaki odaadja nekem borító nélkül, vakon rá mondtam volna hogy ő írta.
Az értékelésemet az írónő szavaival zárom, talán ez fejezi ki legjobban milyen is volt ez a történet:

„I wanted to write something edgy.
I wanted to write something contemporary.
I wanted to write something tough, hard, sad, but funny.”

https://veronikasreaderfeeder.wordpress.com/2015/09/12/…

>!
Kabóca
Jennifer Niven: All the Bright Places

„Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet. Azután vannak olyan könyvek (…), amelyekről nem lehet beszélni másoknak, olyan különlegesek, ritkák és a tieid, hogy az érzelmeidet reklámozni árulásnak tűnik.

Ez az a könyv.

>!
Rencsu
Jennifer Niven: All the Bright Places

Értékelés majd, ha elolvastam a magyar verziót is. :)

>!
Dia9117
Jennifer Niven: All the Bright Places

Nem sűrűn találkoztam mostanában olyan YA könyvvel, aminek a története komoly önismereti és – értékelési gondolatfolyamot indított el nálam. Most megkaptam.
Nagyon szép, és rendkívül szomorú történek egy olyan témával, amiről igenis beszélni kell, és ha megőrülök is, de kifejtem erről a gondolataimat a későbbiekben egy blogbejegyzésben.

http://ilovereading.blogger.hu/2016/08/28/jennifer-nive…

>!
Lorelei
Jennifer Niven: All the Bright Places

Ez a könyv egyszerre nevettetett meg, késztetett sírásra /vagy legalábbis több tíz oldalon keresztül volt gombóc a torkomban/ és tett dühössé. A történet elején, úgy érzem jobban koncentráltunk Violetre, míg a második felében Finchre.
Ami nagyon tetszett benne, az a sok gondolat ami felmerült a könyv során. Nagyon elgondolkodtatott és bevallom sok nem volt újdonság, ami nem tudom, hogy mit árul el rólam. Szerettem az összes Finchet. A fél csillag levonás nekem azért jár, mert egyrészt nem éreztem annyira a főhőseink között a kémiát, másrészt spoiler
A vége nagyon meglepett, valahogy lehetett rá számítani, de ez a lehetséges kifejlet állt számomra leghátul.

9 hozzászólás
>!
soitgoes
Jennifer Niven: All the Bright Places

It was „lovely”.

Egy könyv, aminek rögtön az első mondata azt kérdezi , hogy jó nap-e ez a halálra?
Egy kamasz fiú, egy újabb világirodalmi Finch, akinek a sorsa ebben a könyvben megkettőződik a regénybeli madáréval, miközben újra és újra saját épségét kockáztatva be akar jutni egy otthonba, de kívül rekedt. Egy lány, akinek a túlélésből kell a megélésbe visszajutnia. Két fiatal jókora terhekkel, akik mindketten a peremen egyensúlyozva találkoznak, és együtt kapaszkodnak az életbe. És egy millió dolog, ami kamaszként – és na, hát idősebbként is –, szívdobogtató és vágyakoztató, és leküzdenivaló.
A könyv kettejük fejezetenként váltakozó narrációja, világirodalmi idézetekkel, újságcikkszerű öngyilkosságokhoz kapcsolódó triviákkal, facebook-üzenetekkel, post-itekkel teleaggatva, amihez a keretet egy iskolai földrajzi projekt adja, amiben Indiana nevezetes vagy éppen észrevétlen helyeit kell felkeresni, miközben Violet és Finch nem csak Indianában, hanem saját életükben is próbálják elérni azokat a bizonyos brighter placest.

Én éheztem erre a könyvre, előtte, közben, utána. A regény minden mozzanatából sugárzik, hogy az élethez merészség kell, hogy a dolgok a maguk egyszerűségében és különcségében lehetnek nagyon igazak és menők. Biztos, hogy ez a könyv befut, pláne ha kijön a film, amit adjaisten, hogy merésznek, menőnek, hitelesnek és hatáskeltőnek csináljanak. Faltam és vágytam, és marhára örülök, hogy pont ezt olvastam, hogy elolvastam, hogy hatást keltett, és hogy pont ezt a hatást. (Pláne, hogy szerencsére az olvasás egybeesett egy hasonló problémát tematizáló koncept punkalbum rongyosra hallgatásával.) A maximum pontot adom rá, nem kérdés. De attól még ez a könyv sajnos több helyen félresiklik vagy túlírt lesz, néhol hiteltelen vagy indokolatlan, vagyis épp nem elég, hogy felérjen a regényben keresett Legfőbb Manifesztumhoz, de vitathatatlanul tudja, merre kell keresni.

Mégegy: Nagyon szimpatikusnak tartom, hogy ifjúsági regényként többször is felhozza és elítéli a megbélyegző hozzáállást a pszichés betegekkel szemben, a stigmatizálást szemben a fizikai betegségekben szenvedőkkel, hogy beemeli a segítséget – nemcsak maguknak a betegnek, hanem a hozzátartozók szempontjából – a regény cselekményébe éppúgy, mint a könyvvégi mellékletben, sőt, ha jól láttam, a regény keretein túlra, a blogba; sokszor és kimondottan tematizál egy csomó fontos problémát ezzel kapcsolatban közérthető, korosztályos formában, szinte magazinszerűen is: és úgy általában is jó értékeket közvetít egy nagyon érzékeny témában éppúgy, mint általában a felnőtté válás, az útkeresés, a kibontakozás bolyongásaiban.

(És bár az Eleanor és Parkkal meg a Csillagainkban a hibával emlegetik, de szerintem meg a Forgive Me, Leonard Peacock, de ki az, aki ezek után nem Virginia Woolfra vágyik?)

>!
Lex
Jennifer Niven: All the Bright Places

Az ok, amiért el akartam olvasni: The Fault in Our Stars meets Eleanor and Park… (Többször megfogadtam már, hogy nem olvasok el azért könyvet, mert egy másikhoz hasonlítják, és mégis…)
Azoknak, akik szintén emiatt akarják elolvasni:
E & P hasonlat:
Három hasonlóságot találtam: 1. Van benne egy Eleanor nevű szereplő, aki a főszereplő lány halott nővére. 2. Megemlítik benne egyszer a Sex Pistols együttest. 3. És végül minimálisan érinti a történet a családon belüli erőszakot. A lényeg, hogy Rainbow Rowell-t ne keresd benne; az ő stílusából, érzés átadásából, karaktereiből, cselekményszövéséből nem fogsz találni SEMMIT ebben a könyvben.
TFIOS hasonlat:
Na, ez már találóbb. Az írónő stílusa hasonlít John Green-éhez, úgyhogy akik szeretik az írót, valószínűleg ezt is csípni fogják. A karakterek is hasonlóságot mutatnak JG karaktereivel: a főszereplők különcök, szeretnek nagy szavakkal dobálózni, idézgetni nagy emberektől, az élet értelmét elemezgetni, stb. A cselekmény is bizonyos pillanatokban az ő könyveire emlékeztetett.

Hasonlítgatásokat félre, jöjjön maga a történet.
Láttam goodreads-en egy nagyon jó megfogalmazást, úgyhogy most csórok egy kicsit: This book was okay, but for some reason I didn't love it. Nem tudom megmondani, hogy miért érzek ugyanígy. A potenciál megvolt benne, és rengetegen szeretik is, nálam valahogy mégsem talált be.

A történet eleje eléggé zavaros volt, és elég sok idő telt el, mire kiderült, hogy milyen probléma húzódik meg a háttérben. Rá lehet jönni hamarabb is, de én kb. 4 egészen más dolog együttesére gondoltam, mire kaptunk 1-et, ami klappolt és magába foglalta mind a 4-et. És talán pont emiatt annyira fontos, hogy könyveket írjanak erről a témáról.

Az a bajom, hogy nem tudom megmagyarázni, miért nem érintett meg ez a regény. Nem mondhatom azt, hogy a karakterekkel volt a gond, mert utólag belegondolva Finch például nagyon jól sikerült (utálom, hogy Finch-nek hívják, mikor amúgy Theodore a keresztneve). Violettel sem volt bajom, annyi észrevételem van csak, hogy úgy érzem, az írónő jobban koncentrált a fiúra (inkább az ő történetének érzem ezt), és emiatt Violet gyógyulásának folyamata elnagyolt lett és időnként túlsietett. spoiler

A cselekményben sincs olyan dolog, amit kifejezetten rossznak tartanék, és esetleg emiatt érezném ezt a távolságot. A történet elején inkább a „kíváncsiság” (bár ilyen helyzetben ez eléggé rossz szóhasználat, de hát ez van) hajt előre, tudni akarod, hogy mégis mi a fene van. Aztán magával ragad, hogy ez a két különc lélek egymásba szeret (ez nem történt meg nálam, pedig nagyon vártam, hogy nagy hatással lesz rám, de valahogy nem). És utána jön a vége, aminél minden a helyére kattan, történik, ami történik, és itt kell a krokodilkönnyeknek hullania (yeah, it didn’t happen either). spoiler

A lényeg, hogy nem tudom mi történt, amiért nem kedveltem. Talán pont a John Green hasonlóságok miatt, akinek az irományairól már megállapítottam korábban, hogy nem nekem valók. És nem tagadom, én Rainbow Rowell-t kerestem a könyvben. :(

A borítót amúgy imádom, nagyon tetszik, hogy ki vannak emelve a négyzetek az elülső lapon, és az különösen jó, hogy matt, és nem fényes.

2 hozzászólás
>!
vankozsofi
Jennifer Niven: All the Bright Places

5 csillag. Kedvenc. De nagyon nehéz megfogalmazni miért.

Mindenkinek ajánlom, azt hiszem ez az első hasonló könyv, ami történéseit még ha fájtak is, megértettem és elfogadtam.


Népszerű idézetek

>!
soitgoes

Is today a good day to die?

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Theodore Finch
>!
Lex

„You are not alone.” (…) Actually I am, which is part of the problem; we are all alone, trapped in these bodies and our own minds, and whatever company we have in this life is only fleeting and superficial.

272. oldal

>!
Lex

For once, I don't want to be anyone but Theodore Finch, the boy she sees. He understands what it is to be elegant and euphoric and a hundered different people, most of them flawed and stupid, part asshole, part screwup, part freak, a boy who wants to be easy for the folks around him so that he doesn't worry them and, most of all, easy for himself. A boy who belongs – here in the world, here in his own skin. He is exactly who I want to be and what I want my epitaph to say: The Boy Violet Markey Loves.”

203. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Violet Markey
>!
apple_pie

„ (…) She was my best friend.”
„I've never had one. What's it like?”
„I don't know. I guess you can be yourself, whatever that means – the best and the worst of you. And they love you anyway. You can fight, but even when you're mad at them, you know they're not going to stop being your friend.”

>!
apple_pie

What a terrible feeling to love someone and not be able to help them.

>!
pveronika P

The great thing about this life of ours is that you can be someone different to everybody.

>!
soitgoes

“Ladies and gentlemen,” I shout, “I would like to welcome you to my death!”

Kapcsolódó szócikkek: Theodore Finch
>!
dottya P

The problem with people is they forget that most of the time it's the small things that count.

>!
apple_pie

Is today a good day to die?
     This is something I ask myself in the morning when I wake up. In third period when I'm trying to keep my eyes open while Mr. Schroeder drones on and on. At the supper table as I'm passing the green beans. At night when I'm lying awake because my brain won't shut off due to all there is to think about.
     Is today the day?
     And if not today – when?

(első mondat)

>!
apple_pie

The thing is, there are good days and bad days. I feel almost guilty saying they aren't all bad. Something catches me off guard – a TV show, a funny one-liner from my dad, a comment in class – and I laugh like nothing ever happened. I feel normal again, whatever that is. Some mornings I wake up and I sing while I'm getting ready. Or maybe I turn up the music and dance. On most days, I walk to school. Other days I take my bike, and every now and then my mind tricks me into thinking I'm just a regular girl our for a ride.


Hasonló könyvek címkék alapján

John Green: Turtles All the Way Down
Meg Cabot: Teen Idol
Meg Cabot: The Boy is Back
Samantha Young: Into the Deep
Karen Fortunati: The Weight of Zero
Val Emmich – Justin Paul – Steven Levenson – Benj Pasek: Dear Evan Hansen
John Green: The Fault in Our Stars
Ashley Royer: Remember To Forget
Leah Scheier: Your Voice Is All I Hear
Julie Anne Peters: By the Time You Read This, I'll Be Dead