Örökösök ​viadala (Örökösök viadala 1.) 92% 1090 csillagozás

Ennyire izgalmas történetet régen olvastam. Fantasztikus, letehetetlen könyv ez. Az elején még a Papír hercegnőhöz hasonlítgattam magamban, de aztán kiderült, hogy ez teljesen más. Izgalmasabbnál izgalmasabb rejtvényeket hagy a néhai Tobias Hawthorne az unokáinak, akik a megfejtéssel próbálkoznak. Kinevez örökösének egy a család számára teljesen ismeretlen lányt, Averyt. Így belőle egyik napról a másikra milliárdos lesz, de vajon miért hagyta pont rá Tobias a vagyont? Nagyon furfangos egy bácsi volt.
A szereplőkkel viszont nem sikerült túlságosan megismerkednem. Nem tudom még igazán, hogy kit fogok kedvelni, illetve utálni, bár úgy érzem, hogy nem is igazán a karaktereken volt a hangsúly.. vagy ha igen, én egyáltalán nem éreztem.
Ajánlom, iszonyú jó könyv! Alig várom a következő részt.

A fülszöveg alapján egyből a „Papír hercegnő” ugrott be. Mivel azt a könyvet szerettem, ezért azt gondoltam ezt is szeretni fogom. Annyiban tévedtem, hogy bár vannak párhuzamok, spoiler ez a történet azért alapjaiban más. Nagyon izgalmas, ahogy a cselekmény felépül, tulajdonképpen rejtvényről rejtvényre bontakozik ki, és bár nagyon sok mindenre fény derül, bőven marad nyitott kérdés is a regény végére… Jajj, mikor lesz meg a második?
A szereplők is kifejezetten érdekesek, Avery alapból szimpatikus, a családtagok egytől-egyik számtalan titkot rejtenek és a viszonyrendszereknek sem értünk a végére. Ami kicsit furcsa, hogy a női szereplők mind antipatikusak, még Avery testvérét is szívesen fejbevertem volna időnként egy nagy lapáttal.
Szintén zavart, hogy bár egyértelműen a főszereplő biztonsága a történet elejétől veszélyben volt, mégis ő maga is, de a biztonságát ügyelő testőr is lazán kezelte a kérdést. Ezek csak azért érdekesek, mert elvették a történet hitelességét.
Ezzel együtt mégis kifejezetten tetszett a könyv, érdekes volt (két új kifejezést is megtanultam), nem tudtam előre a motivációkat (még most sem tudom), és abszolút kikapcsolt.

Értem én a hype-ot és az okát is. Valóban jó könyv. Akkor is, ha a könyv végi csattanót már a könyv első negyedében előre kitaláltam. Szóval a beszélgetésekre, amik sok esetben szóismétlésnek tűnhetnek, tessék figyelni, mert a vége felé nagyon fontosak lesznek! Engem a cselekmény nyomokban a off emlékeztetett.
Nagyon rövid fejezetek, tömény rejtély és viharos gyorsasággal olvasható, így a könyvet garantáltan alig lehet letenni. Tetszett az, ahogyan a karakterek hatottak egymásra és a rejtélyek felderítése. Gyakran úgy éreztem, hogy ennek a bizarr játéknak én is részese lehetek. Lesz miért várni a szeptembert; jön a folytatás!

„Minden játék, Avery Ginks. Az életben egyedül arról dönthetünk, hogy akarunk-e nyerni.”

Az Örökösök viadala tipikusan az a könyv, aminek a gyönyörű borítója egyből felkelti az ember figyelmét. Bevallom őszintén engem is ezzel sikerül megfognia, pedig megfogadtam, hogy csak a borítója miatt többet nem veszek könyvet. Akkor ijedtem meg igazán, amikor rájöttem, hogy ez egy ifjúsági regény, amiket már nem igazán olvasok. Plusz, az miatt is féltem, hogy esetleg hasonlítani fog Erin Watt Papírhercegnő című kötetére, de szerencsére a kicsit hasonló alapszituáción kívül, semmi közös nincs bennük. Az Örökösök viadala egy olyan történet, amit szerintem kortól függetlenül bárki tud élvezni. Van benne rejtély, a gazdagok ármánykodása illetve a romantika jegyei is megjelennek. A családi titkok és a krimi szál igazán izgalmassá, letehetetlenné teszi a sztorit. A végéről csak annyit mondanék: nagyon gonosz húzás volt az írónő részéről…
Mivel ifjúsági könyvről van szó, tartottam tőle, hogy a főszereplő egy hisztis, éretlen lány lesz, de pozitívan csalódtam. Avery egy rendkívül okos és talpraesett csajszi, akit rögtön megkedveltem. Na és akkor ott vannak még a Hawthorne fivérek. Jameson a különcségével egyből levett a lábamról, és Xandert is nagyon csíptem. Graysont és Nasht egyelőre nem tudtam hova tenni. A legidegesítőbb karakter számomra Thea volt, valamint Avery féltestvére, Libby se volt valami szimpatikus.
Remélem nem kell sokat várni a folytatásra, mert legszívesebben most rögtön elolvasnám. :)

Csak egy kérdésem lenne, hol a folytatás? Ezt a könyvet alig lehetett letenni, csak úgy olvastatta magát. Rövid fejezetek, zseniális, pörgő események, rejtély, nyomozás, feladványok. Tobias Hawthorne, a különc öregúr ráhagyja a vagyonát egy ismeretlen lányra, aki maga is értetlenül áll a dolgok előtt. Persze a család, a rokonok ezt nem akarják elfogadni és elkezdődik a játék…Avery nagyon szimpatikus volt már a kezdetektől, ami a többi szereplőre nem igazán mondható el. A borító is gyönyörű. Kedvenc lett első olvasásra a könyv. Kíváncsi vagyok, hogy a folytatás is hozza- e ezt színvonalat?

”A játék véget ért. A rejtvényt megfejtettük. Eljátszottam a nekem szánt szerepet. És még soha életemben nem éreztem magam ennyire jelentéktelennek…”

Nagyon vártam már, hogy olvassam ezt a regényt, és valami eszméletlen volt. Még mindig keresem a szavakat. Számomra egyszerűen letehetetlen olvasmány volt, mert folyamatosan hajtott a kíváncsiság, hogy mi lesz a következő lépés a sakktáblán. A feladványok, a rejtélyek mind-mind egy izgalmas játék részei, melyek egy kerek egészet alkotnak.
Nem győztem kapkodni a fejem az események alakulásán, melyek meglepetésekkel és titkokkal teletűzdelt válaszokat tárnak elénk. Az írónő annyira jól csürte-csavarta a szálakat, hogy folyamatos megdöbbenések sorozatát zúdította rám.
A karakterek közül Avery állt a legközelebb hozzám, és minden elismerésem az övé, hiszen nagyon jól vette az akadályokat a Hawthorne-házban. Minden egyes nap egy küzdelem volt neki, de észjárásával és a Hawthorne fiúkkal kellően megragadta a helyzet potenciálját. Eleinte a srácok nem túl előzékenyek, de Grayson és Jamison nálam is toplistások lettek. Xander és Nash szerepe szerintem picit a háttérbe szorult, de őáltaluk sem unatkoztam.
A végén ledobott bomba pedig hatalmasat robbant, felerősítve a csalódottságomat, hogy nem tudom mennyit kell várjak még a folytatásra.
Óriási kedvenc lett ez a könyv, ami nagyon jó példa arra, hogy ne felejtsük el: “az ördög mindig a részletekben rejlik”.

Ez tényleg jó könyv volt! A figyeltjeim értékelései után úgy éreztem ezt nekem is el kell olvasnom, és nem is okozott csalódást. Bár tinédzser a főhős, Avery elég talpraesett lány, és nem az a buta szőke hisztérika. A szerző végig fokozta az izgalmakat, ahogy Avery és a fiúk a titok nyomába erednek. Sajnos ez is sorozat, így várhathatunk a folytatásra.

Ó T E J Ó É G!!!
Ha van tökéletes év zárás, akkor az ez a könyv!! Na ezt nevezem fantasztikus irománynak! KÉREM A MÁSODIK RÉSZT!
Amennyi titok, csavar, összeesküvés, és meglepetés volt ebbe a történetbe…

Nem hiszem el, én mit olvastam?! Egyszerűen nem hiszem el!! Ez a történet fenomenális volt! Szerintem megszállotja lettem a Hawthorne fiúknak, a vagyonnak, a háznak, magának az életstílusnak! hát wow. Őszintén nagyon tetszett a borítója, emiatt is vettem meg. Viszont mikor elolvastam a fülszöveget felkeltette az érdeklődésemet, kicsit a Papír hercegnőhöz volt hasonló a 4 testvér miatt de szerencsére csak ennyiben hasonlítanak. Nagyon gyorsan lehet haladni vele, hisz 1-2 lap egy-egy fejezet.

Nagyon durván magábaszippantott a történet és mire feleszméltem nem volt több lap. Imádtam, hisz folyamatosan törtem a fejem, hogy vajon miért pont Avery? Mi a célja Tobias Hawthorne-nak? Mi lesz a megfejtés?!
A szereplőkkel együtt játszottam, és úgy éreztem én is ott vagyok, segítek, és figyelek. Imádtam, hogy nem a szerelemre van kiélezve a történet hanem arra.: hogyan tud megbírkózni Avery a hirtelen ráhagyott pénzzel? Hogyan viseli majd a sajtót? Szerintem nagyon ügyesen vette az akadályokat amit a Hawthorne ház és a fiúk állítottak neki elő. A szereplők meglepően szimpatikusak voltak, kivéve 4 személyt (Alisa,Skye,Zara,Drake) A fiúk közül Grayson lett a kedvencem.Nagyon remélem hogy Avery-vel ők lesznek az “end game-ek” hisz egymásnak lettek teremtve. Jameson csak egy játékként tekintett Avery-re és egy újabb fejtvénynek. Nash és Xander nem kapott nagyon nagy szerepet, talán Xander-rel többször találkoztunk.

Itt mindenki titkolt valamit, és ez a ház/birtok/család tele volt sötét relytéllyel.

A vége pedig… Kaptunk egy új feladatot és majd csak akkor tudjuk elkezdeni megfejteni ha kijön a második rész, szóval remélem minnél előbb kiadják! Összegségében imádtam, imádtam, IMÁDTAM!! Kortól függetlenül szerintem mindenki tudja élvezni, hisz teljesen elvarázsol és magábaszippant ez a történet!

Óriási elvárásokkal álltam neki ennek a kötetnek és annyira boldog vagyok, hogy végre valahára nem kellett csalódnom. :)
Szuper ez a könyv. Egyszerűen csodálatos és persze új kedvencet avattam.
Imádtam minden sorát, faltam a betűket és még hajnali kettőkor is fent voltam és ezt a történetet olvastam. Velem ilyen tényleg nagyon régen volt, azért örülök ennyire.
Ha szerettétek Az éhezők viadalát, A Da Vinci – kódot, A Royal család sorozatot, A Manderley-ház asszonyát és bármelyik Agatha Christie krimit, valamint a Tőrbe ejtve című filmet, akkor higgyétek el nekem, hogy ezt a sztorit nektek írták és biztosan elnyeri majd a tetszéseteket.
A karakterek roppant érdekesek és sokrétűek, nem mellesleg pedig jó sokan vannak, szóval van kit bőven megismerni, bár természetesen nem minden szereplőre jut ugyanannyi idő és figyelem.
Avery szimpatikus főhősnő, akivel könnyen tudtam azonosulni. Bátor és tettrekész, találékony, nem hagyja egykönnyen befolyásolni magát. Szegény igazán senkiben sem bízhat, ami nagyban nehezíti az így sem könnyű helyzetét.
Rajta kívül még mindenképpen meg kell említenem és ki kell emelnem a négy Hawthorne fivért.
Nash, a legidősebb és ő a tipikus lázadó, akiről mindenki úgy hiszi, hogy senki és semmi sem érdekli igazán.
Aztán ott van Grayson, aki elsőre karót nyeltnek és túl komolynak tűnik, ráadásul Averyvel is ő bánik a legrosszabbul, de folyamatosan meglepetéseket okoz.
Jameson egy igazi csodabogár, elvarázsolt és különc, mint a nagyapja volt, ráadásul imádja a kihívásokat és a kódokat. Közte és Avery között már az első pillanattól fogva igazán jól működött a kémia. Bevallom, én nekik drukkolok, habár ki tudja, hogy mi lesz még itt, tekintve a kétes és falkaparós függővéget?
A legkisebb testvér, Alexander, egy igazi zseni, akinek szintén megvannak a maga titkai.
Mint említettem már, rajtuk kívül sok mellékszereplő akad, mint például Avery féltestvére, a testőre, az ügyvédnője és persze a család számító kígyói vagy a puccos magániskola diákjai, de egyikük sem olyan kiemelkedő, mint az egykori nagypapa, aki leginkább A Da Vinci-kód Jacques Sauniére emlékeztetett, valamint a Tőrbe ejtve Harlan Thrombey-ra.
Ugye az ő halálán alapszik az egész könyv, mégis mindig jelen van és persze sokat emlegetik, folyamatosan emlékeznek a tetteire, valamint arra, hogy mennyire kiemelkedő, de furcsa és ijesztő figura is volt valójában.

Ennél is bővebben pedig: https://klodettevilaga.blogspot.com/2021/03/konyvkritik…

Kicsit tartottam attól, hogy sok lesz a szokásos nyafogás és a klisé a regényben, de szerencsére mindkettőből mértékkel volt. Könnyű olvasmány, pont ilyenre volt szükségem – talán ezért is voltam elnézőbb. Bár az is emelte a csillagokat, hogy az alapvető értékek megmaradnak Avery számára és általa az olvasóknak is. Az izgalmas keresőjáték spoiler jó kis feszültséget teremt. A „nemtudomkibevagyokszerelmes”-probléma néhol idegesített, de hát nem én vagyok a célközönség…
off