The ​Railway Station Man 1 csillagozás

Jennifer Johnston: The Railway Station Man

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Helen has retreated to the remote Irish coast to be alone and to paint. In the railway station house nearby, English war hero Roger Hawthorne has settled. They find a deepening love for each other. However Helen, enjoying her first taste of happiness for years, is to learn how fleeting it can be.

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Viking, London, 1985
188 oldal · ISBN: 9780670805938

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

entropic P>!
Jennifer Johnston: The Railway Station Man

Az a baj, hogy a Gingerbread Womant annyira szeretem, hogy azt meg se tudja közelíteni semmi más, amit Johnstontól olvasok. (Persze ez még csak a harmadik regény volt, amit olvastam tőle, úgyhogy ez még változhat. Bár szerintem nem fog, mert a GW számomra a tökéletesnél is tökéletesebb, szóval azt nehéz felülmúlni.)

Azt leszámítva, hogy ez a regény nem a Gingerbread Woman, azért jó ám.

És igazából a téma hasonló: a regény két, az élet iránt nagy reményeket már nem tápláló ember találkozásáról és különös kapcsolatáról szól, az 1970-es évek viharos Írországában.

Úgy veszem észre, a történelem elég fontos szereplő Johnston regényeiben – nemcsak valami elmosódott dolog, ami ott van valahol a háttérben, miközben az előtérben a szereplők vígan élik az életüket, hanem olyasmi, ami igen komoly hatással van mindenki életére.

Az egyik főszereplő, Helen pl. úgy özvegyült meg, hogy az észak-írországi Derryben gerillák/terroristák/szabadságharcosok (gondolom, nézőpont kérdése) véletlenül az ő férjét lőtték le a valódi célpont helyett. Ami tragikus, meg minden, de a magának való Helen valahogy mégsem bánta annyira a férje halálát – igazából csak utólag jött rá, hogy a házassága nem volt valami sikeres, és hogy megkönnyebbülés neki, hogy most már egyedül élhet.

Helen a férje halála után aztán visszavonul valahova az óceán partjára, elhatározza, hogy mostantól kezdve ő történelmen kívül él, és a régtől fogva meglévő festői ambícióinak szenteli magát. Nemsokára azonban a közelbe költözik Roger, egy II. világháborús, félkarú, félszemű veterán, akinek feltett szándéka, hogy felújítja a régóta használatlanul árválkodó vasútállomást.

Ők ketten aztán jól megismerkednek és valamiféle romantikus jellegű kapcsolat alakul ki a két, nem túlzottan romantikus hajlamú ember között. Ami szép dolog lenne, csak persze ott az a rohadt történelem, ami nem úgy működik, hogy ha elbújsz Írország legeldugottabb csücskébe, akkor ott már nem érhet el.

Az a jó ebben a könyvben, hogy Johnston nagyon finoman (és szinte teljesen nyál- és giccsmentesen) ír, sok mindent épphogy csak érzékeltet, és sok mindent a fantáziára bíz. És ebben a könyvében nem is érzem úgy, hogy túlerőlteti a történelmet (A The Gates kapcsán kicsit úgy éreztem), vagy hogy túlerőltet bármit. Szóval jó. (Csak izé – nem a Gingerbread Woman.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank McCourt: 'Tis
Bernard MacLaverty: Cal
Chloe Walsh: Saving 6
James Joyce: Ulysses (angol)
Emma Donoghue: Room
Marian Keyes: Rachel's Holiday
Cecelia Ahern: Love, Rosie
Cecelia Ahern: The Time of My Life
Lucinda Riley: The Sun Sister
Emma Donoghue: The Pull of the Stars