Elveszett ​lányok országa 109 csillagozás

Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Mexikó déli részén, Guerrero állam dzsungel borította vidékein, ahol a mákföldeket, marihuánaültetvényeket és a lakosságot helikopterről permetezik gyomirtóval, minden lány „fiúnak születik” – nehogy elrabolják a drogbárók lelketlen pribékjei. Még biztosabb üregeket ásni, és oda rejtőzni, ha a távolban felzúgnak a luxusterepjárók… ám a legtöbbjük így is a kartellek fogságában végzi.

Ladydi, az Elveszett lányok országának tizenhat éves főszereplője „megússza”. Legalábbis túléli, és elmeséli, hogyan telt a veszélyes idő a hegyi faluban, ahonnan minden férfi elmenekült, hogy átszökve a határon, az Egyesült Államokba keressen magának elviselhető életet. Elmeséli, hogyan került ártatlanul Mexikóváros legnagyobb női börtönébe, és milyen sorsokat cipelnek az ott élő fiatal nők.

Jennifer Clement lehengerlő regényében a szépirodalom erejével mutatja meg, hogy a drogbárók uralta vadonban is létezik barátság, van szolidaritás, és hogy az emberi szeretet feltárhatja a remény útjait.

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Libri, Budapest, 2015
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633103685 · Fordította: Mesterházi Mónika
>!
Libri, Budapest, 2015
262 oldal · ISBN: 9789633105214 · Fordította: Mesterházi Mónika

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Ladydi García Martínez


Kedvencelte 12

Most olvassa 6

Várólistára tette 104

Kívánságlistára tette 75

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Istenem, annyi embernek a kezébe tudnám nyomni ezt a könyvet! Annyi siránkozó, jómódú, műproblémákat gyártó, semmittevő embernek!

Hihetetlen volt ez a könyv! Sokkoló, szomorú, durva, súlyos. Annak ellenére, hogy valahol megértem a fanyalgókat, akik az egyszerű, párbeszéd nélküli, E/1-ben íródott stílusára hivatkoznak, engem teljesen magával rántott. Egy olyan világot tárt elém, amiről már itt-ott olvastam, de ilyen formában, egy tizenéves lány szájából hallva, miközben az agyadban csak peregnek és peregnek az olvasott szavakból, mondatokból összeállt filmkockák… döbbenet! Nem egyszer fordult elő, hogy sírni támadt volna kedvem bánatomban, dühömben.

Bár a történet kapott egy – vélhetően – boldog lezárást, életemben először csalódott vagyok miatta. Valahogy úgy érzem, hogy ez nem volt elég drámai befejezés a történethez mérten.
A borító és a cím viszont tökéletes választás volt, ahogy az írónő jegyzete is sokat adott a cselekményhez.

Olvassátok, megéri.

mcgregor>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Szomorú beszámoló egy könyörtelen világból. Mexikó bizony nem egyenlő Acapulco és Puerto Vallarta strandjaival, a mákföldek, a drogkartellek és a barátságtalan, sőt ellenséges természeti táj is ennek a nyomorult országnak a része. Az elbeszélés stílusa nem igazán lenyűgöző, de a történet cserébe nagyon hiteles és erős. A szereplőket a végletekig vitt gyakorlatiasság és valamilyen mágikus-naiv szemléletmód egyfajta keverékre jellemzi. A hasonló könyvek tudatosíthatják mindig az olvasóban, hogy az a tény, hogy hova születik, mennyire meghatározó lehet az életére. A helyszín, Guerrero állam pedig nem a lehetőségek hazája, hanem a szenvedésé, a skorpióké és a golyóké. A forróságban a nyitott hűtőajtó az egyetlen enyhülés, a lányokat el kell csúfítani és fiúnak kell öltöztetni, hogy ne rabolják el őket a vidék urai, a drogbárók, a mákföldekre szánt gyomirtó pedig a maréknyi lakosságot mérgezi. Igazi földi pokol. Nem kellemes olvasmány.

Leliana>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Elképesztő mélységeket tárt elénk a könyv, amelyben egy emberi élet értéke (főleg, ha nő az illető), nagyjából megegyezik egy állatéval. Ugyanúgy adják-veszik, billogozzák őket, mintha nem is érző lények volnának valójában. Rémisztő, hogy még napjainkban is elképzelhetőek az ilyesmik, és hogy képtelenség ez ellen tenni. Borzasztó belegondolni, hogy a napjaikat rettegésben töltik, és nem is a kígyóktól, skorpióktól, pókoktól rémülnek halálra, elég ahhoz egy luxusterepjáró látványa, hangja is..
Nagy hatást gyakorolt rám az elolvasása, napokig töprengtem rajta, és még most sem tudom igazán hová tenni, pedig a börtönben játszódó fejezeteknek volt azért olyan része, amit nem sikerült maximálisan megértenem. Érdekes volt viszont azokban, hogy mennyire szolidárisak tudnak lenni, mennyire segítőkészek egymással, mennyire összehozta őket nyomorúságos sorsuk.. Ami elől még talán jobb is, ha a bezártságukban találnak „nyugalmat”. Ott legalább nem kínozza őket senki..

Bea_Könyvutca P>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

A téma kegyetlen és szörnyű, mégis jó volt olvasni ezt a könyvet. Tetszett az írónő stílusa, az események, illetve Ladydi gondolatai nem mindig időrendben következtek, és a sok szörnyűség és borzalom ellenére, vagy éppen ezért, én reménykedtem egy pozitív befejezésben. Ami nem jelenti azt, hogy a valóságban is így történik, de legalább az illúziót meghagyta ez a könyv.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2015/10/jennifer-clement-e…

Amilgade>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Ebben a faluban nincsenek lányok sem, azaz vannak, de az anyák fiúknak öltöztetik őket, nehogy a fekete terepjáró elrabolja ezeket a lányokat. Mert a kartell levadássza a szép nőket, akár már 12 évesen is, és ezek a lányok soha nem térnek vissza.
Az európai nők el sem tudják képzelni milyen az, ha kénye kedvére ki vagyunk szolgáltatva a férfiaknak. Ha rabszolgavásáron eladhatnak bennünket. Brrr… A hideg is kiráz ezektől.
Összeszorult szívvel olvastam ezt a regényt, és csak bámulni tudtam Ladydi kitartását. Nem tudom most mi lehet Mexikóban, de reménykedem benne, hogy felszámolták ezeket a túlkapásokat.

tmezo P>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

A téma nagyon érdekes, és szívesen is olvasnék még róla, de semmiképpen nem ilyen stílusban. Nálam az E/1-es elbeszélés nem bejövős.
Ahogy ez a tizenéves lány eldarálta elmesélte az életüket, abból én nem éreztem az ő elgyötörtségüket, félelmüket. Az egész olyan hatást váltott ki, mintha teljesen közömbösek lennének a sorsuk iránt.
A mi szemükkel nézve borzasztó, ahogy ezek a nők élnek, de ők mégis olyan gyakorlatiassággal élik a mindennapjaikat, hogy el sem hinné az ember, hogy ez mennyire durva valójában. A szerző jegyzete adott ennek hitelt. Az az utolsó oldal sokat ért.

Kókuszka>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

A mexikói lányok, asszonyok kilátástalan sorsát a tini Ladydi elbeszélése alapján ismerjük meg. A férfiak elmenekülnek a dzsungelből, hátrahagyva családjukat. A kiszolgáltatott nőket drogbárok rabolják el. Számukra a drogkereskedelem mellett ez nagyon jó bevételi forrás, hisz egy prostituáltat naponta többször is áruba lehet bocsátani. Az anyák lányaikat fiú ruhába öltöztetik, elcsúfítják, üregekbe bújtatják. Szegénység, hangyák, rovarok, skorpiók veszik körül őket. A mákföldek helyett a gyomirtótól házaik felett szabadulnak meg a katonai helikopterek. Ladydi sorsának alakulását, pokoljárását a beletörődés nemes egyszerűségével mondja el.

zakkant>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Nem is lehetne más, mert ez a könyv felkerült a „könyvek, amiket nem fogok elfelejteni soha” listára. A témája, a fordítás, a történet, a szereplők valami olyan komplex, súlyos egészet adnak ki, ami nálam mindig nagyon értékes. Jennifer Clement mondatai a magyar fordításban amellett, hogy gyönyörűen fájdalmasan naturálisak, még igazak is.

Sok-sok elveszett lány története ez a regény, ami hiába játszódik a napjainkban sokkoló volt olvasni ezekről a történetekről. Dühítő a tudat, hogy ott Mexikóban így élnek a nők, és a rendőrség baszik tenni bármit is, mert őket megfélemlítik a maffia tagjai vagy csak egyszerűen lelövik őket, ha közbeavatkoznak. Mindenki tud a lányrablásokról, de senki sem tesz semmit. A férfiak némán tűrnek, az asszonyok levágják a lányaik haját, összemocskolják őket, hogy gusztustalannak és csúnyának nézzenek ki, hátha így megússzák az elrablást.

21. század, ebben élünk mi, és ebben élnek odakint azok a mexikói lányok is, akikért luxusterepjárókon jönnek, majd farmokra viszik őket, ahol nyilvános rabszolga vásáron értékesítik tovább őket. Nem is tudjuk elképzelni mi, hogy mennyire távoli ez az egész, és pont ezért sokkoló olvasni erről, mert a regényen keresztül néhány óráig mi is ott vagyunk a skorpióktól hemzsegő dzsungelben, ahol nem a halálos méreggel rendelkező állatoktól fél mindenki, hanem valami mástól. Pusztán csak azért, mert nőként született.

buzavirág>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Ahhoz képest, hogy milyen kemény témáról van szó valahogy nem hatott meg, nem tudtam átérezni ezeknek a lányoknak a helyzetét. Szerintem ez egyértelműen a szerző hibája.
Pedig a mexikói drogbárók világa, a leányrablás, a drogkereskedelem, a női börtönök világa mind olyan téma, ami mellett nehéz szó nélkül elmenni.
Néha úgy érzetem mintha egy szappanoperát olvasnék, sajnálom, hogy nem ütött át a sorok között a fájdalom és az igazságtalanság.

2 hozzászólás
ZsúésKrisz_Olvas>!
Jennifer Clement: Elveszett lányok országa

Nagyon különleges egy könyv ez. Mindig is tisztelettel olvasom egy olyan író könyvét, aki van elég bátor, hogy papírra vesse, ami felett más szemet huny, a saját védelme érdekében.
Minden országnak megvan az az oldala is, amit turistaként nem akarunk látni, de attól még ott van. Ez Mexikó „falon” túli oldala. A fájó valóság.
http://zsuolvas.blogspot.hu/2016/02/jennifer-clement-el…


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

A szavakat óvatosan ejtette, mintha nem akarná, hogy összetörjenek a szájában.

223. oldal

Mógi>!

Ha az ember hallgat valamiről, akkor az nem is történt meg. Valaki végül ír róla egy dalt, az biztos. Amiről elvileg nem lenne szabad tudni vagy beszélni, az végül egy dalban köt ki.

16. oldal

shadowhunter1975 P>!

Olyan helyen élni, ahol nincsenek férfiak, olyan, mint álmok nélkül aludni.

15. oldal, Egy (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Guerrero · Mexikó
1 hozzászólás
zakkant>!

Nincs rosszabb, mint egy apátlan lány, mondta anyám. Az ilyen lányokat a világ élve eszi meg.

44. oldal

Bea_Könyvutca P>!

Az arca annyira szomorú volt, hogy arra gondoltam, talán sosem mosolygott. Az arca bőrét sosem ráncolta öröm.

223. oldal

Leliana>!

Soha ne imádkozz szerelemért vagy egészségért, mondta Anya. Se pénzért. Ha az Isten meghallja, mi az, amit igazán akarsz, nem adja meg. Garantált. Mikor apám elment, anyám azt mondta, térdelj le, és imádkozz kanalakért.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ima
Leliana>!

Anyám függő lett, történelmi dokumentumfilmeket és Oprah talkshow-ját nézte. A házunkban Oprah-nak ugyanúgy oltára volt, mint a Guadalupei Szűzanyának. Anyám nem Oprah-nak hívta. Ezzel a névvel nem tudott mit kezdeni. Úgyhogy Operának hívta.

14-15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Oprah Winfrey
shadowhunter1975 P>!

Különben mit rosszabb kézbe venni: egy növényt, egy vadkendert, egy mákot vagy egy fegyvert?
A növényeket Isten teremtette, a fegyvert viszont az ember.

21. oldal, Kettő (Libri, 2014)

shadowhunter1975 P>!

Egy nőt többször, több tulajdonosnak is el lehet adni, és prostituáltként akár naponta rengetegszer, miközben egy zacskó drogot csak egyszer.

263. oldal, Az Elveszett lányok országa megírásáról (Libri, 2014)

3 hozzászólás
Leliana>!

A hegyünkön a legyek hessegetése a legnagyobb gyöngédség, a legszeretetteljesebb dolog, amit valaki a másikért tehet.

163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyengédség · Ladydi García Martínez

Hasonló könyvek címkék alapján

Karina Halle: Veszélyes trükkök
Michael Connelly: Fekete jég
Alice Walker: Kedves Jóisten
Alice Walker: Bíborszín
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Alafair Burke: Egy feleség dolga
Lisa Jackson: Paranoiás
Andy Weir: Artemis
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák