Olyan könyvet akartam most olvasni, amiről 100%-ig tudom, hogy tetszeni fog, tudom ennél válogatósabb nem is lehetnék. Így kezdtem bele a The Captive Kingdomba. :D
Annyira jó volt visszatérni ebbe a világba, ebbe a csapatba, újra hallani, ahogy Jaron agytekervényei csak úgy forognak, ontja magából a poénokat az hogy más sértésnek veszi őket az ő bajuk XD.
Team Jaron még mindig belevaló, gondolom egyre többet tanulnak a királyuktól… Fink pl. egyre Jaronosabb, pedig még csak 11 vagy 12? Majdnem olyan félelmetes felnőtt lesz belőle mint Jaronból.
Jaron most is sokat fejlődött, felismerte, hogy bizalom terén van még mit tanulnia, bár elég nehezen ment. Azt is értékeltem, hogy Mott nem volt mindig a sarkában, hogy tanácsokat osztogasson, és szerintem ez meglátszódott az ifjú királyon (de ezért nem lett volna rossz ha Mott ennél többet szerepel).
Akivel bajban voltam az Roden. Az írónő zseniálisan játszott az érzelmeimmel, soha nem tudtam mi jár igazából Roden fejében. spoiler
spoiler
Egy Conerrel kapcsolatos mondatba jobban belegondoltam, és tulajdonképpen igaz volt, de akkor is szíven vágott. Conner miatt ismerte meg Jaron Mottot, Imogent, Tobiast, Rodent, de még Finket is, akiket ma a családjának tart. És még egy dolgot köszönhet annak a rohadéknak, de Spoiler jelbe teszem: spoiler
Wilta egy furcsa szereplő, én egyáltalán nem tudtam megkedvelni, akármit is csinált, a végén még pont a kapitány iránt éreztem egy kis rokonszenvet.
Néhány aprócska dolgot fogok kiemelni.
1.Lump igazi nevéből (vagyis hogy nem tudjuk) egy fél könyvön át tartó viccet lehetett csinálni. De amikor kiderült hogy R…….. off a neve, én majdnem kiköptem a teámat. XD Mercy nem árulta el a valódi nevét, de van egy olyan érzésem, hogy vele még találkozni fogok.
2. Nem véletlenül Tobias az ügyeletes orvos és nem Jaron…spoiler
3. Nem tudom hogy jót vagy rosszat tett a könyvnek a női gonosz. Egyrészt bírtam, mert eddig csak férfiak eszén kellett túljárni, és most nehezebb dolga is volt Jaronéknak, mert a kapitány egy-két dologba beletrafált. Másrészt néha értelmetlen volt így csűrni-csavarni a dolgokat (gondolok itt a hajón töltött időre, nekem az terjedelemben sok volt).
4. Némiképp érdekes volt, hogy a történet a felénél bejött egy kincskeresős szál is. spoiler
Sok ilyen apróságot meg tudnék említeni, de ennyi most bőven elég.
Összegzésként: nagyjából azt kaptam amit vártam, áll-leesős fordulatokkal és titkokkal, pazar humorral. Valamiért most mégsem tudnék nyugodt szívvel 5 csillagot adni, valami hiányzott a kötetből, nem tudom megmagyarázni mi az.
off