A ​vágy kora 7 csillagozás

Jennie Fields: A vágy kora

Edith ​Wharton írónő élete a felszínen sikerekben gazdag, mozgalmas és kiegyensúlyozott. Ám ez a középkorú, immár híres és megbecsült asszony csak az írásban leli igazi örömét, miközben szerelmi életének sivársága már-már felemészti.
A huszadik század elejének Párizsában, az irodalmi szalonok pezsgő világában végül mégis megleli a szenvedélyt egy fiatal szívtipró, Morton Fullerton újságíró személyében. A kor társadalmi normáit semmibe véve utat enged érzelmeinek, de a férfi iránti olthatatlan és végső soron viszonzatlan szerelme mindent veszélybe sodor, amit addig fontosnak vélt az életében. A szívét követve elveszítheti oly sok munkával kivívott megbecsültségét, boldogtalan, mégis biztos házasságát – és legfőképp az életét végigkísérő Anna szeretetét és barátságát. Az asszony Edith gyermekkori nevelőnője, majd titkárnője, mindvégig szerető barátja és segítője volt, elvesztése pedig elviselhetetlen lenne az írónő számára. Miközben Edith házassága az összeomlás szélén áll, a… (tovább)

Róla szól: Edith Wharton

>!
General Press, Budapest, 2013
430 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636434892 · Fordította: Szieberth Ádám

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Gudmundur>!
Jennie Fields: A vágy kora

Nagyon kellemes, gördülékenyen megírt, könnyed olvasmány volt, kikapcsolódásnak remek. Nem olvastam még semmit Edith Wharton-tól, de a nagyon közeli jövőre beterveztem az egyik művét, úgyhogy kifejezetten örültem, amikor rátaláltam erre a regényes életrajzra. A történet az írónő életének pár évét öleli fel, egy olyan időszakot, amelynek eseményei meghatározóak Edith Wharton magánélete szempontjából. Az életrajzi részletek megismerése mellett bepillantást nyerünk a korszak arisztokratáinak, művészeinek életvitelébe is, hiszen Wharton nagyvilági, mozgalmas életet élt, és a korszak számos kiemelkedő alkotója vagy közéleti figurája tartozott a baráti köréhez.
A cselekmény másik szála Anna Bahlmann-nak, Edith Wharton nevelőnőjének, későbbi titkárnőjének sorsát mutatja be, akiről – kettejük nemrég felfedezett levelezésének köszönhetően – kiderült, hogy nagy hatással volt Wharton irodalmi ízlésének fejlődésére és munkásságára is. A regény központi témája azonban mégis a boldogtalan házasságban élő Wharton szerelmi kalandja, amely teljesen felkavarja a 40-es évei második felében járó írónő lelkét, és megzavarja józan ítélőképességét.
Az összességében érdekes és tartalmas regény legnagyobb hiányosságának azt tartom, hogy nem mutatta be ennek a szenvedélyes kapcsolatnak a hatását az írónő műveire, s azt sem, hogy hogyan fogadta a társaság a botrányos viszonyt. Kizárt dolognak tartom, hogy ne kavart volna óriási botrányt a románc Edith Wharton köreiben. Sajnos Jennie Fields megelégedett a hősnőjének lelkében lejátszódó érzelmek ábrázolásával – s meg kell jegyezzem, hogy ezt is elég egysíkúan tette: Edith szenved, és elhiteti magával, hogy szerelme viszonzásra talál – ennél több nem történik. Anna Bahlmann sokkal árnyaltabban ábrázolt szereplő a regényben.
Ennek ellenére nem beszélnék le senkit a könyvről: kifejezetten jó nyári olvasmánynak tartom, olyasminek, amit szívesen olvas az ember a szabadsága alatt, a strandon.

Molu P>!
Jennie Fields: A vágy kora

Annak ajánlom, aki szereti az orosz klasszikus drámákat, ahol a szereplők boldogtalanok, elkeseredettek. A cselekmény, a tempó lassú. Fókuszban az emberi lélek, szenvedés, önfeláldozás, méghozzá a harmónikus női-férfi kapcsolat híányában.


Népszerű idézetek

Molu P>!

Mert ugyan ki más fedezi fel a szépséget egy falevél szerteágazó erezetében, kit borzongat meg a csillingelő villamos hibátlan középső C-je, kit villanyoz fel az esőillatú macskakő? Hát Editht! Rajta kívül egyedül Edithnek van meg az a képessége, hogy az alantas, hétköznapi dolgokban is rábukkanjon a tündöklő szépségre.

66. oldal

Molu P>!

Nem véletlenül találták ki az összetört szív szókapcsolatot: ő most valóban úgy érzi, mintha kiszáradt teasütemény lenne a szíve, amely a padlóra pottyant, és ott jól megtaposták.

253. oldal

Molu P>!

Morton sosem volt jófiú és nem is pályázott erre a titulusra… Miért hunyt szemet a világ afölött, hogy a férfiak kiélik vágyaikat, és miért lesznek a nők ugyanezért bukottak meg elkárhozott lelkek? Edith elszántságát csak fokozza ez a becstelen, igazságtalan kettős mérce.

229. oldal

Gudmundur>!

Edith megrökönyödésére Morton Fullerton előrehajol, és rámutat. – Mrs. Wharton már bebizonyította, hogy a tehetség győzedelmeskedik, grófnő – szólal meg. – Egész New York a legújabb könyvéről beszél. Még soha nem hallottam ennyi magasztaló dicshimnuszt egy nő művéről. Egyes recenzensek a legnagyobb ma élő amerikai írónak nevezték.
Edith érzi, hogy a halántékába szökik a vér. – Igazán kedves, hogy ezt mondja, Mr. Fullerton. Túlságosan is kedves.
– Mit ír, Mrs. Wharton?
– Regényeket, novellákat, olykor verseket is.
– Nőként ír, nőkről, nőknek?
Edith vágyik a grófnő dicséretére, ugyanakkor az őszinteség eltökélt híve. Tényleg, írt ő valaha nőknek?
– Arról írok, hogy az amerikai társadalom bizonyos rétegeiben más-más szabályok vonatkoznak a férfiakra és a nőkre. És mások a szabályszegés következményei is. És ez egy csöppet sem… – nehezen találja meg az odaillő francia szót – igazságos.

18. oldal - 1. fejezet, 1907 telén (General Press, 2013)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kajdi Csaba – Papp Gergő (Pimaszúr): A nagy Cyla-sztori
Elizabeth Berg: Álmok szárnyán
Juliet Grey: A fényűzés napjai
Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere
Art Spiegelman: A teljes Maus
Irving Stone: Michelangelo
Jan Pol – David Fisher: Meg ne fogd a tehén farkát!
Laura Hillenbrand: Rendíthetetlen
Nikki Sixx – Ian Gittins: A heroin-naplók
David Weiss: Meztelenül jöttem