I'm ​Glad My Mom Died 94% 76 csillagozás

Vannak könyvek, amikre azt mondom, hogy nem szabadna létezniük. Nem azért mert rossz maga a könyv, hanem mert ebben az esetben amit maga az író átélt annak nem szabadott volna megtörténnie. Egy anya, hogy rombolhatja le így a gyereke teljes életét és irányíthatja ilyen szinten, borzalmas. Arról nem is beszélve, hogy mindez miket váltott ki belőle felnőtt korára, mit okozott mindez. Csupán azért, mert az édesanya álma anno nem teljesült….

Másrészt sokan csak irigykednek, ámuldoznak a híres emberek életén, a csillogást a hírnevet szeretnék és a gazdagságot csodálják. Ez a könyv is jól mutatja, hogy nem fenékig tejfel ez, és korántsem kell irigykedni, mert a falak mögé nem látunk, ahol magát kb. a poklot élte át Jennette.

Nagyon sok érzelmet kiváltott belőlem ez a történet, többrészt dühöt, szomorúságot, értetlenséget és sajnálatot. Egyszerűen zseniális a könyv, és remekül megvan írva. Már így év elején kedvencet avattam vele!
Aki teheti olvassa el, és remélem kifogják adni magyarul is majd!

Amikor kijött a könyv csak jót hallottam róla és a címe is egyből megragadta a figyelmemet. Nagyon megrázó traumákat mesél el benne Jennette; végig szurkoltam neki, hogy jobban legyen és tényleg csak a legjobbakat kívánom neki. Sokszor egyszerűen csak megöleltem és biztattam volna hogy minden rendben lesz. Gyerekként rengeteg időt töltöttem a Disney nézésével és a Nickelodeon-t nem is néztem olyan sokszor, jól ismertem az iCarly-t. Mivel ezeken a csatornákon nőttem fel, folyamatosan romantizáltam a színészek életét – még álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz egy gyerekszínész élete; és hiába kívülről úgy hisszük mindene megvan egy hírességnek, a látszat néha csal.
Bevallom, nagyon megkönnyebbültem, hogy ez a memoár nem egy pénzlehúzás, hanem egy remekül megírt könyv, ami sok fontos témába mélyed bele.

Nem ismerem Jennette McCurdy munkásságát, a lányom nézte a sorozatait.
Egy cikk ugrott fel a neten, ahol a könyv megjelenéséről volt szó. A címe egyből felkeltette az érdeklődésem. Megnéztem még pár interjút és tudtam, hogy el kell olvasnom a történetet.
Ez egy nagyon jó könyv. Éjszakánként alig tudtam letenni. Hihetetlen, hogy mennyire tudta manipulálni ezt a csajt az anyja – még felnőttként is. Jennette sok tekintetben elmaradottabb volt a kortársainál, más dolgokban viszont megélt annyit, mint két felnőtt ember. Remélem, idővel sikerül neki kihevernie a gyerekkorát – és az anyját.

Annyira szörnyű mindaz, ami Jennette-el történt az élete során, a dolgok, amiket az anyja tett vele, amikre rávezette, amikre nevelte. Bár az iCarly mindig nosztalgikus érzelmeket fog bennem ébreszteni, most már tudom, hogy mi zajlott le a műsor alatt Jennette életében, és hogy számára az egész színészi karrier is mennyi szenvedést okozott. Annyira örülök, hogy ma már jobban van, megküzdött az étkezési zavarával, és felismerte, hogy milyen ember is volt az anyja, és mennyi traumát okozott számára. Minden jót kívánok neki, és azt kell mondanom, I'm also glad that your mom died.

Jennette munkásságát nem igazán ismertem, persze tudtam, hogy játszott az iCarly-ban, de nem voltam rajongó. Sokkal inkább a könyv címe fogott meg. Eszméletlenül brutális, ahogy az anyja bánik vele, hogy mindent a szeretetre és a törődésre fog, holott ő maga alkotta meg a saját lánya torz testképét, hajszolja bele az anorexiába, hajtja rá egy olyan karrierre, ami az ő álma, nem is Jennetté. Sajnos Jennette túl későn jön rá az anyja manipulatív viselkedésére, és akkor is nehéz őt a háta mögött hagynia. Erős könyv, remélem magyarul is kiadják majd.

Nagyon erőteljes, mely történet arról, egy ember életét mennyire befolyásolhatja a családja. Nem csak pozitív, de negatív irányba is. Nem voltam korábban ismerős a hölgy munkásságával, de betekintést enged a gyerekszínészek kegyetlen világába, és hogy mennyi nyomásnak képesek egyesek kitenni a saját lányaik/fiaik.

“I’m allowed to hate someone else’s dream, even if it’s my reality.”

Nagyon jól döntöttem, amikor hangoskönyvként kezdtem el ezt a könyvet, hiszen maga az író narrálja, ettől pedig még erőteljesebbé válik a történet. Eddigi olvasásaim során még nem jutottam el odáig, hogy közelebb kerüljek a non fiction műfajához, ez a könyv azonban nagyon meghozta hozzá a kedvem. A könyvben Jennette feltárja előttünk gyermekkora borzalmait, az anyjához fűződő kapcsolatát, a szerelmi életét, illetve azt, hogy milyen az, ha gyermekként válsz híressé, méghozzá úgy, hogy nem is szereted csinálni azt a dolgot, ami miatt híres vagy. A könyv már az érzelmek szempontjából is brutálisan erős, azonban ezt még egy gyönyörű írásmód és brilliáns történetmondás is kíséri. Egyértelműen sokat hozzáad a könyvhöz az, ahogyan Jennette az egyes fejezeteket felépítette, és ahogyan elmesélte az eseményeket. Határozottan az egyik kedvenc könyvem az évben, befejezvén csak annyit tudtam mondani: wow.

Sosem néztem az iCarlyt, és most sem igazán tudom, miről szólt, ezért nem is volt semmilyen kötődésem Jennette-hez. Miután viszont minden booktuber hosszú percekig áradozott erről a könyvről, úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. Maximálisan megérte, látszik, hogy Jennette McCurdy írásra teremtetett, ahogyan a könyvben is írja, kiskorától ez volt az igazi szenvedélye, amit sosem élhetett ki. Nagyon megrázó történet, szinte hihetetlen, amiket átélt, és nagyon jól esett olvasás közben, ahogy ezeket humorral kezeli, érezni lehetett, hogy ez a mostani már egy gyógyult időszak. Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a családi kapcsolatok, és azoknak is, akik csak szeretnének egy zseniálisan megírt igaz történetbe feledkezni.

Korábban is tudtam, hogy Jennette McCurdy a Nickelodeon tinisztárja volt az iCarly-ból és a Sam&Cat-ből. Utóbbinál tudom, hogy voltak nézet eltéréseik Ariana Grande-val, majd legközelebb akkor hallottam a színésznőről, amikor kiderült, hogy nem fog szerepelni az iCarly rebootjában. Nagyjából ekkor hallottam arról, hogy mik történtek vele – és más Nickelodeon-os tinisztárokkal. Aztán hallottam a könyvéről és tudtam, hogy el akarom olvasni.
Mostanra pár dolog világossá vált:
– Hollywood egy rémálom és rengeteg a pedofil.
– A mormon vallás inkább szekta, mint vallás.
– És én is örülök, hogy meghalt Jennette anyukája: a pofám leszakad, hogy hogy manipulálta a lányát; miknek elhordta majd ugyanazzal a levegővel pénzt kunyerál egy új hűtőre….

Örülök, hogy Jannette már jobban van és jár terápiára, ráfér szegényre.

Humoros, megható, valószínűleg mindenki talál benne valamit, amiben magára lel egy kicsit.

Őszinte és megrázó Jeanette írása, mégis képes ezt a rémes-fényes világot a humor szűrőjén keresztül megfigyelni.

Érdekesnek tartom, hogy sokszor a kényszer betegségekkel vagy étkezési zavarral küszködőkre csak rámondják, hogy “beteg” vagy “nem normális”. Ez a történet bemutatja, hogy milyen az, amikor egy egészséges kislány vagy kisfiú egy toxikus családba születik bele. El se tudom képzelni milyen lehet ilyen szintű kontrollban élni. De azt tudom, hogy mielőtt megbélyegzünk valakit, érdemes együttérzést mutatni és esetleg egy-két kérdést feltenni.