Mindenki ​jó lesz, tesó! 16 csillagozás

Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

A „nyócker”. Ahol a szűk utcák súlyos titkokat rejtenek. A törvényesség és bűnözés közötti törékeny egyensúly vékony szálon lebeg, és láthatatlan emberek mozgatják. Lóránd, a roma és Sirály, a kéksapkás polgárőr élete fenekestül fordul fel, ahogy belépnek ebbe a belső körbe, hogy rendet tegyenek. Vajon Apa, a vajda tud segíteni vagy még az ő láthatatlan hatalma is kevés? Itt senki sem az, akinek látszik. Az egyik oldalon az előítéletek és tévhitekből eredő ellentétek, a másikon az észszerűség és kényszer diktálta összefogás. Vajon mekkora ára lesz a békének? Ha sikerül egyáltalán elérni…

>!
Helma, 2021
132 oldal · ISBN: 9786156361394
>!
132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150085661

Enciklopédia 1


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Huszonhárom évvel azután, hogy Dopeman dalaival kultikussá és egyben félelmetessé tette a nyolcadik kerületet, Jenei András regényben keltette életre Budapest ezen szegletének a világát. Ez egy ízig-vérig józsefvárosi mese, amelyben a helyi roma közösség mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást. A cselekmény lényegében három szálon indul el. Egyik főhősünk Lóránd, a tisztességes roma fiatalember, aki védi a gyengéket, ugyanakkor szerelmes a gyermekét egyedül nevelő Mariba és nagyon jó kapcsolatot ápol a helyi romákat irányító vajdával, akit csak Apának hívnak. Másik főhősünk egy polgárőr, aki a kerületben rendet kíván tartani és nem tesz különbséget az emberek bőrszíne között, ugyanúgy kívánja védeni a kerület összes polgárát. Szükség is van rá, hiszen a helyi romákat egy banda tartja rettegésben, amelynek a szerelése majdnem teljesen azonos a polgárőrök uniformisával. Az ügybe természetesen az először említett Lóránd is belekeveredik és felveszi a harcot a kerület roma lakosait fenyegető szervezet ellen…
A szerző a nem mindennapi történet leírása mellett folyamatosan végigjárja Józsefváros kultikus helyszíneit, mint a Kálvária teret, a Muzsikus cigányok parkját és a Szigony utcát. Bepillantást enged a helyi romák életébe, ezáltal mi, olvasók is megismerjük, hogy ez egy összetartó közösség és a vajdának nagy tekintélye van. Bepillantást nyerhetünk szertartásaikba is,mint temetés vagy lánykérés.
A karaktereket könnyen meg lehet kedvelni, a főszereplő Lóránd egy kisebb jellemfejlődésen megy keresztül a történet során, a vajda pedig őt mindenben támogatja, mert érdemesnek érzi arra, hogy mellette legyen vezető tisztségviselő. Nem hiányozhatnak a negatív karakterek, akik az izgalmat hozzák a történetbe, izgulhatunk is Lórándért és a polgárőrök vezetőjéért, hogy vajon mi lesz velük, hova fajdul ez a durva konfliktus.
A kötet szövege könnyen befogadható, az események szinte filmszerűen játszódnak le. Sokszor azt érezzük, mintha mi is ott sétálnák a szereplőkkel a nyolcadik kerületben és mintha mi is részt vennénk az életükben. Ez a kötet ajánlható bárkinek, aki egy izgalmas történetet szeretne olvasni Budapesten belül egy érdekes helyi közösségről!

6 hozzászólás
Zoltan_Szeman I>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Még félkész kézirat formájában volt szerencsém olvasni a regényt, és meg kell hogy mondjam: magával ragadott. Úgy hiszem, Jenei András ezzel a regénnyel megtalálta a saját, igazi stílusát. Olyan hangon és szavakkal szól az olvasóhoz, ami egyszerre mesél és tanít. Mindezt teszi úgy, hogy ügyesen megfűszerezi néhol humorral, néhol iróniával. Szívem szerint azt mondanám, hogy ez a történet egy modernkori, realista mese, amiben a hétköznapi konfliktusok és az életünkben felbukkanó apró, sokszor érdemtelenül figyelmen kívül hagyott csodák váltják egymást.
Lendületes történet, amit bátran merek ajánlani minden olvasónak.

1 hozzászólás
skolik I>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Ízig-vérig magyar és modern történet, egy budapesti kerület mindennapjait mutatja be.
A kemény „nyócker” hétköznapokat. Nem tudom, az író ott lakik-e, de tökéletesen leírta, milyen ott az élet.
Fölösleges, hosszú leíró részek nélkül, lényegre törően, mégis aprólékosan bemutatta a szereplőket, egy olyan társadalmi réteget, amiről, ha jól sejtem, nem sok szépirodalmi műben olvashatunk.
A könyvben jól megfér egymás mellett az utcalány, a cigányvajda, a szerelem, az erőszak, a cigány és a magyar, akik egy ügyért harcolnak: azért, hogy a cigány és a magyar lakosság békében éljen a kerületben.
A történet a teljesen átlagos pesti , józsefvárosi mindennapokat mutatja be, egy kevés romantikus szállal, leszámolásokkal, és egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy nem tudjuk letenni a könyvet.
Végig izgalmas, pörgős, egy percre sem engedi lankadni a figyelmet, kemény férfiakról szól, de mégsem a durvaság a fő eleme a cselekménynek.
A téma nem vidám, de az írónak sikerült néhány vicces párbeszédet, leírást is csempészni a történetbe. Mai, modern regény, mai, néha kicsit durva szövegekkel, de ezek nélkül nem lenne hiteles a történet.
És mint egy mese olvasása után, ez után a könyv után is azt érzi az olvasó, hogy bárcsak igaz lenne, és béke lenne a szereplők között. A végén reménykedhetünk ebben, de ez a szál a könyv végén nyitva marad.
Talán majd lesz folytatás….

1 hozzászólás
Haykováts P>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Nem rég olvastam el Jenei András kisregényét. A „Mindenki jó lesz, tesó!” műfaját nehezen tudnám meghatározni. Találunk benne fizikai és szóbeli összecsapást, erőszakot, bűnelkövetést, mégsem tenném a krimi irodalom könyvespolcára. A szerző „Előszó helyett” a következő mondatokkal indít:
„A könyvben szereplő személyek, csoportok, nevek, történések mind a fantázia szüleményei! A valósággal bármilyen hasonlóság a véletlen műve!"
Érdekes metszetet kapunk a budapesti nyolcadik kerület hétköznapjairól, ahol a fókusz az ott élő romákra és a „kéksapkásoknak” nevezett polgárőrökre irányul. Kicsit olyan, mintha a „nyócker” lakossága tisztán roma származású emberekből állna. Ha nem számolom a polgárőröket, talán csak két-három mellékszereplőről derül ki, hogy nem roma. Nem néztem utána, mit mutat a statisztika a kerület népességének megoszlásáról. Végül is az író fantáziája szülte a történetet, és nem szándékozott dokumentumregényt írni.
Az első pozitív észrevételem az volt, hogy Jenei András kiválóan ismeri a roma szlenget. Életszerű dialógusokkal indul a történet. Rögtön a regény elején megismerhetjük a két ellenlábast, Lórándot és Fecska Rolandot, akik mindketten roma származásúak. Lóránd a fizikai ereje mellett erős erkölcsi tartással rendelkezik. Felelősnek érzi magát, hogy jó irányba terelje a roma közösséget. Vele szemben Fecska tipikus semmirekellő figura, aki erejét, indulatát, felesége bántalmazásában éli ki.
A rendet nem csak Lóránd szeretné fenntartani, aki a kerület vajdájának, az „Apa” néven szólított Jászy Áronnak bizalmát élvezi.
A rendőrség mellett működő kéksapkás csapatot Sirály István önkéntesekből verbuválta. Kék színű barettjükön fehér galamb jelvény jelzi békítő szándékukat. Sirály több évet szolgált háborús övezetekben, és parancsnokként szerelt le. Olyan katona, akiről elmondható, hogy elítél minden faji, etnikai és vallási megkülönböztetést. Szigorú erkölcsű, becsületes vezetője csapatának. De ahogyan bármely más népcsoport tagjai között vannak jó és elvetemült emberek, a kéksapkások között is találunk egy nagy egoval rendelkező bajkeverőt, aki viselkedésével kockára teszi az egész polgárőrség működését. Sirály beosztottját – a nehezen kezelhető férfit –, „Cápa” néven ismerjük meg. Erős fizikumával sokszor visszaél, és parancsnoka utasításának ellenszegülve többször brutálisan bánik olyan roma származásúakkal, akiket bizonyíték nélkül is bűnözőnek tart. Előítéletes, agresszív magatartása szakításhoz vezet. Sirály, miután Cápát eltávolítja a kéksapkások csapatából, kemény büntetést szab ki rá, amit beosztottjai hajtanak végre.
Váratlan fordulat, amikor kiderül, hogy Cápa szövetséget köt a roma közösségből kitaszított Fecska Rolanddal. A regény vége felé visszajönnek a kerületbe, és az események a szokásosnál jobban eldurvulnak. Ókori görög tragédiához hasonlítható a végkifejlet, ahol a hős feláldozza életét. A katarzist a roma temetési szertartásban élhetjük át, amit a szerző megrázó tömörséggel írt le.
A kicsit „heppi endes” befejezésben remekül megfogalmazódik a romák életszeretete, vidámsága, amivel túl tudnak lépni életük tragikus eseményein is.
A kisregény egyik erénye, hogy nélkülözi a hosszú leíró részeket, amik lelassítanák a főként dialógusokból és akciókból szőtt történetet.
Amit nem tartok szerencsésnek, az az, hogy a szerző nem mindig következetes a szereplők elnevezésében egy adott jeleneten belül. Ez megakasztja a cselekmény sodrását. Több esetben gondolkodnom kellett, most ki is ütött? Vagy, ki kapta a pofonokat? De lehet, hogy az én készülékemben van a hiba.
Ettől függetlenül, pontosabban ezzel együtt érdemes elolvasni Jenei András kisregényét. Izgalmas, lebilincselő történet.

1 hozzászólás
Gergő_Pálffy I>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Az író szimpatikus volt, és imádtam a borítót, ami azonnal vigyort csalt az arcomra. Nehezen kezdtem neki, hónapokig tologattam, mert nem fogott meg az első oldal a rengeteg tájszólással. Vidékiként ezt hallottam, ha elugrottam a boltba, vagy bárhová, és ezt a hátam közepére sem kívántam… Aztán valahogy újra a kezem ügyébe került, és egy ültő helyemben kiolvastam. Gördülékeny a fogalmazás, a jelenetek benne életszerűek és ízesek, a karakterek olyan igaziak, hogy akár mellénk is telepedhetnének a melegtől párolgó térkőre valami bűzlő, málló ház oldalába az árnyékba cigit tarhálni.
Imádtam!
Csak egy kérdés? Miért volt ilyen rövid?

1 hozzászólás
aydi>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Bevallom, hogy voltak előítéleteim a nyóckert illetően. Szerintem vidéken még erősebbek ezek az ellentétek, nálam ez gyerekkorból hozott dolog. Szóval azt gondolom, hogy sokat adott nekem ez a történet az elfogadást illetően. Sok mindent átértékeltem magamban. Nehéz spoilermentesen írnom, így inkább ezt az érzést akartam kiemelni, a hatást, amit bennem keltett. Fontos téma, regényes környezetben.

1 hozzászólás
Mesekanna>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Jenei András írásait rendszeresen olvasom, ezt a könyvet külön izgalommal vártam. Egyhuzamban kiolvastam, izgalmas, érdekes, letéve jött az érzés: milyen kár, hogy vége….
Gratulálok! :)

2 hozzászólás
Jadzia>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Hangulatos, hiteles. Egy ültő helyemben olvastam el – annyi a bajom vele, hogy rövidelltem. Felhozott sok jó-rossz emléket a kerülettel kapcsolatban – de leginkább hiányzik a Tacskó, meg a szabolcsi almafröccse…

1 hozzászólás
Gyarmati_Enikő>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Gördülékeny, természetes a könyv hanghordozása, fogalmazása. Elsőre furcsának tűnt a leírt tájszólás, de ahogy kiolvastam egy-egy szót, már hallottam is a párbeszédeket „eredetiben”.
Érzékletesen vannak ábrázolva a figurák is, jó emberközeliek. Szinte minden szereplő életútját bővebben is ki lehetne bontani, szívesen megismerném őket jobban, így nagyon remélem, lesz még folytatás.
Örülök ennek a stílus-kirándulásnak az írótól :)

1 hozzászólás
Ólomöntő>!
Jenei András: Mindenki jó lesz, tesó!

Az író ebben a regényében rendkívül érzékeny témát érint, boncolgat. Teszi mindezt őszinteséggel, humorral, életszerűen, meseszerű motívumok adaptálása nélkül.
Sodró, lendületes, a mű olvastatja magát. Nem lehet letenni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Alvarando P>!

Lóri miközben rohant, telefonját a füléhez emelte és lihegve ordított bele.
– Az Üllői felé hajtom, a zsarukat már hívták.
– Kergesd, ha tudod inkább a Klinikák irányába! – szólt a készülékbe a másik oldalról egy férfihang.
– Ja b*** meg, majd szépen kérem mi? Gyertek már, mert ha eléri az Üllőit, nem érem el!

80. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lontai Léna: Magányos cédrus
Lontai Léna: Sebzett pillangó
Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal!
Meiszner Krisztina: MásValaki problémája
Bucsi Mariann: Ébredés
Békés Pál: Csikágó
Szép Zsolt: Kárpát Walzer
Anne Raven: Illegális szerelem
N. Nagy Zoltán: Keselyű
B. E. Belle: Vándorok