1988-ban a Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatórium egyik osztályán három tizenévessel furcsa, hátborzongató dolgok történnek.
Látnak, hallanak dolgokat, melyeket rajtuk kívül senki más, s mivel mindhármuk betegsége alapot adhat a hallucinációra, senkinek nem mernek beszámolni a történtekről.
Pedig valaki őket választotta ki, hogy leleplezzenek egy száznegyven éves tragédiát. A gyerekek egy olyan titkot fednek fel, ami akár az életükbe is kerülhet.
Vajon mi áll az egykori villa pusztulásának hátterében? A szanatórium körül egy sötét árny ólálkodik…
Az éjtükrös szelence 10 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 2017
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Amikor gyerek voltam, sokszor féltem, ha lövöldözős, verekedős film ment a tv-ben, Anyukám mindig azt mondta, ne félj, ez csak egy film….:-)
Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, már az első pár oldal után eszembe jutottak anyukám szavai.Talán soha nem olvastam még horrort, nem a kedvenc műfajom, de a könyv megrendelése megnéztem a videos ajánlót, ami igazán kíváncsivá tett.
Azt szerettem a könyvben, hogy a tájleírások részletesek, szinte láttam magam előtt az ódon épületet, a kertet, és a többi helyszínt.
Nincs tele félelmetes részekkel, hagy időt feldolgozni a történteket, és gondolkodni a folytatáson.
Persze az általában nem az, amire az olvasó számít.Főleg a vége:-)
Ajánlom annak, aki csak most ismerkedik ezzel a műfajjal, és szereti azokat a könyveket, ahol sem a párbeszédes, sem a leíró részek nincsenek eltúlozva, hanem megfelelő egyensúlyban vannak.
Ja…aki bizonytalan, hogy akarja-e, nézze meg a videós ajánlót:-)


Életembe nem gondoltam volna, hogy horrort fogok olvasni, aztán a kezembe került Az éjtükrös szelence. Bár gondolom, a mai viszonylatokban ez nem annyira horror, inkább annak valami lájtosabb változata.
Engem annyira vitt a cselekmény, a gyerekek élete, hogy röpke 4-5 óra alatt ki is olvastam. Egyszerűen nem bírtam abbahagyni. Kicsit emlékeztetett gyerekkorom ifjúsági filmjeire, pszichós kivitelben. Gyönyörű, mára lepusztult helyen játszódik. Annyit titkot elárulhatok, hogy a könyv borítóján szereplő épület részlet a jelenlegi állapotot mutatja. Remek leírások, nagyszerű karakterek. Sehol egy felesleges jelző, ahol kell, kicsit belassít, hogy idegszálainkat kihegyezze. Olyannyira, hogy bár az életben nem tudnék bántani egy macskát, de azt a dögöt aprítottam volna! Viszont, egy dologért nagyon mérges vagyok Jenei Andrásra. Azt sajnos nem írhatom le, hogy miért, mert akkor elárulom a regény csattanóját. Szó szerint.


Izgalmas, fordulatos cselekmény. A szereplők szerethetőek. Érdekes a nyomozás. Kifejezetten szerettem, hogy magyar neveket használt a szerző, magyar helyszínen.
Talán még egy picit izgalmasabb lett volna, ha nem tudjuk meg az elején, hogy mi történt a múltban, hanem közben nyomozhatjuk ki a srácokkal, de abszolút megéri elolvasni :)


Az éjtükrös szelence, tele van fordulatokkal, és rövidségétől függetlenül is remek olvasmány, nem mellesleg remek korrajzot ad a magyar viszonyokról a ’80-as évek végéről. Hogy mit is rejt az éjtükrös szelence? Azt nem mondhatom meg, mivel ez a regény legnagyobb fordulata, de annyit elárulhatok, hogy a magyar irodalom Jenei András alkotásával egy újabb remek perceket okozó regénnyel lett gazdagabb.https://elkepzeltkonyv.blogspot.hu/2018/02/konyvekrol-r…


Nagyon tetszett, már a felütés is. Amúgy kíváncsi lennék, hogy a manus mitől utáálta meg annyira a csajt – ámbár sejtem, a női hiszti végett.


Hangulatos mű, külön értékeltem benne, hogy korántsem tipikus hősöket vonultat fel, hanem olyanokat, akik az átlagnál is esendőbbek. Jól megírt kísérteties jelenetek tartják fent a feszültséget. A csattanóján nagyot néztem, nem erre számítottam, de végülis tetszett.
Ami csökkentette az értékét számomra, hogy zavartak a zárójelbe tett rendszeres visszakérdezések, vajon tényleg az történt e, amit leírtak korábban. Illetve szerintem hiba volt az elején felfedni a rejtélyt, jobb lett volna összerakosgatni a cselekmény során összeszedett információmorzsákból.


Megérte elolvasni. Ha képhasonlattal akarok élni, akkor ez a könyv egy olyan festmény, amit egy igen tehetséges festőhallgató készít: az ötlet eredeti, a kompozíció ígéretes. A színek nem kiemelkedőek, de van a képnek egy két pontja, ahol viszont annyira élőek, hogy az ember csak áll előtte és csodálja azt az apró részletet. A keret (prológus-csattanó) pedig szuper; szinte duplájára növeli a kép értékét. Talán ülni kellett volna még a képen kicsit – persze, ez az én véleményem.


Az első pár oldal után magába szippant a történet az oldal számok pörögnek. Rendkívül izgalmas könyvnek találom, fordulatos cselekményekkel. Nagyon hamar vége lett a történetnek. Imádtam :)
Hasonló könyvek címkék alapján
- On Sai: Szürke szobák 95% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Beretva és tőr 94% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Csend 95% ·
Összehasonlítás - Vivien Holloway: A hóhér kötele 93% ·
Összehasonlítás - Tomcsik Nóra: A baronet lánya 96% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Aggyisten, Biri 96% ·
Összehasonlítás - Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet! 93% ·
Összehasonlítás - Bleeding Bride: Fekete fivérek 91% ·
Összehasonlítás - Fodor Sándor: A felnőttek idegesek 97% ·
Összehasonlítás - Cselenyák Imre: Pandemónium 98% ·
Összehasonlítás