A ​látó Shakespeare 7 csillagozás

Jenei András: A látó Shakespeare Jenei András: A látó Shakespeare

Hol ​vannak? Mi? Hogy itt? Akkor miért nem látom? – kérdezed Te, tőlem a vaktól. Manapság a környezetünkben több látássérült – köztük a vakok is – olyan szinten élnek a társadalomban, hogy akik látnak, pont ők nem látják őket. Na nem azért, mert nem akarják látni, mert jobb lenne, ha… Hanem azért, mert életvitelük, felfogásuk és beilleszkedésük – ha lassan is – olyan szintre kezd emelkedni, hogy apróbb eltérésekkel, de ugyanolyanok, mint mindenki másé. Jönnek-mennek, dolgoznak, szórakoznak, élnek és éltetnek. Meg persze van olyan is, aki otthon kuksol… Viccelődnek, segítenek, utaznak és folytathatnám. Persze mindezt egyéntől függően. Ha nem figyelsz fel a fehér botjukra, mert magaddal vagy elfoglalva, ők akkor is felszállnak egy buszra. Ha te azon morogsz, hogy egy hipermarketben az árak számait nem látod, mert azok annyira kicsik, a gyengénlátó az orrával olvas, de ezen nem hökkensz meg, mert betudod ugyanannak, mint a te problémád. Ebben a könyvben több felvonásos pillanatképet… (tovább)

>!
Queer, Budapest, 2013
106 oldal · ISBN: 9789638956392
>!
Magánkiadás, Budaörs, 2012
80 oldal · ISBN: 9789630844918

Enciklopédia 1


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

K_A_Hikari P>!
Jenei András: A látó Shakespeare

Ahhoz, hogy jól tudjanak segíteni az emberek, tanítani kell őket. Ez meg nagy türelmet és megannyi mást is jelent.

Amikor befejeztem Az enyém című könyvet, nem tudtam túllépni a sok-sok megválaszolatlan kérdésemen. Eszméletlen rossz úgy befejezni egy könyvet, hogy a kérdőjelek szinte veszekednek egymással az ember fejében…
Ezt meg is osztottam a szerzővel, aki figyelmembe ajánlotta a „folytatást”, vagyis A látó Shakespearet, hogy abból majd megkaphatom azt, amit a korábbi kötetből hiányoltam.
Valóban nagyon sok mindenre választ kaptam, színesebb képet kaptam egy vak ember mindennapjaiból, életéből, és ennek nagyon örülök. Bárcsak lenne még tovább! De lehet, hogy ez már inkább a saját telhetetlenségem és tudásszomjam számlájára írhatom.
Köszönöm András, hogy megosztottad a világgal életed egy kis szeletét.

1 hozzászólás
aydi>!
Jenei András: A látó Shakespeare

Hasonlóan fejbevágós volt, mint Az enyém című mű. Ezen most kevésbé izgultam, viszont maradt a kellemes derűvel vizsgált világ, amit az elsőnél is nagyon szerettem.
Kicsit azért kíváncsi lettem volna a romantikára is. De persze valahol az is érthető, hogy ez kimaradt. Örültem a pozitív végkifejletnek, és bátorítást nyertem, hogy leginkább mi akadályozzuk saját magunkat, lehetetlen pedig nincs. Igyekszem majd észben tartani. :)

1 hozzászólás
Erika_Benke>!
Jenei András: A látó Shakespeare

„Az enyém” után ez a könyv optimistább, derűsebb hangvételű, szintén olvastatta magát. Az előzőhöz hasonlóan sok érdekességet tudtam meg. Például, mi az a vezetősáv, hogyan kell kísérőként viselkedni, olvastahattam a ruhák kiválasztásáról, vagy hogy a vakok kb. 15%-a ismeri és használja a pontírást. Korábban azt sem gondoltam, hogy ők is lovagolhatnak, biliárdozhatnak (és jók is benne). Nem tartottam magamat eddig előítéletesnek, de a könyvek rámutattak, hogy a közhelyek beférkőzteka vakokról alkotott elképzeléseimbe. Örülök, hogy ezt tisztába tehettem. Köszönöm a szerzőnek, hogy megosztotta velünk a történetét.

1 hozzászólás
Ólomöntő>!
Jenei András: A látó Shakespeare

Mikor egy jó könyvet olvasok, valami megmozdul bennem. Elindul egy folyamat, de hogy az a folyamat mivé válik az nem csupán a megírt tartalomtól függ. Hanem én, mint befogadó milyen képességekkel rendelkezem arra nézve, hogy ezeket a tartalmakat megragadjam, gondozzam. Önmagában újra és újra türelmesen élettel telítsem. Míg végül lesz belőle egy olyan impulzus, amiből már cselekedni tudok másként, mint korábban tettem. Önmagamhoz, másokhoz való viszonyaimban érettség, belsőséges meghittség jelenhet meg.
Ezt a művet a sorok között olvasva lehet igazán jól megérteni.

Ajánlott irodalomként tantárgyi tematikába illeszthető szociális munka kurzuson szemináriumok, gyakorlati tárgyak esetében.

1 hozzászólás
Zoltan_Szeman I>!
Jenei András: A látó Shakespeare

Ismét egy remekül sikerült mű. A mindennapok bemutatása egy olyan aspektusból, amit mi, látók, el sem tudunk képzelni. A humoros részeket különösen élveztem. Mindamelelt, hogy kifejezetten olvasmányos volt, és a sorok ragadták magukkal a szememet, hála az irónak, sok mindent megtudtam egy olyan világról, amiről eddig sejtelmem sem volt.

adry92>!
Jenei András: A látó Shakespeare

Az, ami eszembe jutott a mű kapcsán valahogy, s valami érthetetlen okból Stephen Hawking tudományos elbeszélései, vagy tapasztalatai. Elég tudálékos, ami tetszett benne! Jó, hogy a „Látó Shakespeare” által ajtót nyitsz nekünk látóknak, mégis hiányoltam belőle több érzelmet és történetileg is lehetett volna tovább vinni egy kicsit -de te érzed, én csupán az olvasó vagyok, a darabot te adod..
Tetszik, hogy leírod benne hogy álmodban látsz. Én is álmomban mozgok, futok, sétálok, bármit meg tudok tenni. Olyankor nem vagyok ágyhoz és székhez kötve, tehát nem vagyok béna, ráaadásul minden végtagom teljesen ép – általában. Ez igen érdekes dolog. :) Összességében egy jó érzékenyítő könyv! Gratulálok hozzá! P. Nagy Adrienn


Népszerű idézetek

K_A_Hikari P>!

Ahhoz, hogy jól tudjanak segíteni az emberek, tanítani kell őket. Ez meg nagy türelmet és megannyi mást is jelent.

64. oldal

K_A_Hikari P>!

…a Braille egy másik kérdés. Igen, ugyan a köztudatban az áll, hogy aki vak, az így olvas. Hát, amikor elmeséljük, hogy ez csupán egy bő tizenöt százalékot érint csak, gyakran meglepődnek.

70. oldal

K_A_Hikari P>!

Igen, akármilyen furcsa, néha teljesen elfelejti egy vak, hogy nem is lát. Mert jönnek a gondolatok, a rutinfeladatok és ilyenkor ott az akadály, amit kikerülsz, megcsinálsz, elkalandozol.

16. oldal

K_A_Hikari P>!

Tehát oda-vissza kellene tanulni, odafigyelni és elfogadni.

17. oldal

K_A_Hikari P>!

…álmodom, ha ébren vagyok, meg álmodom, ha alszom.

76. oldal

Ólomöntő>!

S néha valamiért beleszövődik az álmaimba, az a fehér bot,
amit már ott is hiányolok, ha nem lelem; aggódok, ha darabokban van a kezemben és megnyugszom egy idegen helyen, ha a közelemben van, mert tudom, hogy hazatalálok akár este is!

Ólomöntő>!

Aztán elvesztem az interneten.
Ez a nagyvilág, ami tele van dinamizmussal, színekkel –
még egy vaknak is-, ami zenél, beszél, mutat és kérdez, elérhető
egyetlen székből…egy felolvasóval…
Keretek közé szorított és megannyi dolgot eláruló lét, egy
panorámavilág, ami már annyira beleépült a mindennapjainkba,
hogy szinte fáj, ha nem nézhetjük naponta, vagy akár
óránként!

Ólomöntő>!

(Ám egy fontos momentum, hogy a “korlátok” kifejezés
nem azt jelenti, hogy a látássérülteket a “korlátozottan cselek-
vőképes” kategóriába kellene sorolni, aminek a jogi hátterével
sok helyen nincsenek tisztában.)

Ólomöntő>!

A boldog vég, ami ha pillanatnyi is, de ezen darab beteljesülése…


Hasonló könyvek címkék alapján

Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám
Reményik László: Akik a sötétben is látnak
Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek
Reményik László: Életbajnokok
A. M. Aranth: Oculus
Kárpáti Tibor: Szemészeti lézer csoda
Molnár Krisztina Rita: Készülődés
Sheila Hocken: Emma meg én
Bánki László – Csató Gyula – Varga Lívia Éva: Ne parázz!
Takács Péter: Vakoda