A ​látó Shakespeare 6 csillagozás

Jenei András: A látó Shakespeare Jenei András: A látó Shakespeare

Hol ​vannak? Mi? Hogy itt? Akkor miért nem látom? – kérdezed Te, tőlem a vaktól. Manapság a környezetünkben több látássérült – köztük a vakok is – olyan szinten élnek a társadalomban, hogy akik látnak, pont ők nem látják őket. Na nem azért, mert nem akarják látni, mert jobb lenne, ha… Hanem azért, mert életvitelük, felfogásuk és beilleszkedésük – ha lassan is – olyan szintre kezd emelkedni, hogy apróbb eltérésekkel, de ugyanolyanok, mint mindenki másé. Jönnek-mennek, dolgoznak, szórakoznak, élnek és éltetnek. Meg persze van olyan is, aki otthon kuksol… Viccelődnek, segítenek, utaznak és folytathatnám. Persze mindezt egyéntől függően. Ha nem figyelsz fel a fehér botjukra, mert magaddal vagy elfoglalva, ők akkor is felszállnak egy buszra. Ha te azon morogsz, hogy egy hipermarketben az árak számait nem látod, mert azok annyira kicsik, a gyengénlátó az orrával olvas, de ezen nem hökkensz meg, mert betudod ugyanannak, mint a te problémád. Ebben a könyvben több felvonásos pillanatképet… (tovább)

>!
Queer, Budapest, 2013
106 oldal · ISBN: 9789638956392
>!
Magánkiadás, Budaörs, 2012
80 oldal · ISBN: 9789630844918

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
K_A_Hikari
Jenei András: A látó Shakespeare

Ahhoz, hogy jól tudjanak segíteni az emberek, tanítani kell őket. Ez meg nagy türelmet és megannyi mást is jelent.

Amikor befejeztem Az enyém című könyvet, nem tudtam túllépni a sok-sok megválaszolatlan kérdésemen. Eszméletlen rossz úgy befejezni egy könyvet, hogy a kérdőjelek szinte veszekednek egymással az ember fejében…
Ezt meg is osztottam a szerzővel, aki figyelmembe ajánlotta a „folytatást”, vagyis A látó Shakespearet, hogy abból majd megkaphatom azt, amit a korábbi kötetből hiányoltam.
Valóban nagyon sok mindenre választ kaptam, színesebb képet kaptam egy vak ember mindennapjaiból, életéből, és ennek nagyon örülök. Bárcsak lenne még tovább! De lehet, hogy ez már inkább a saját telhetetlenségem és tudásszomjam számlájára írhatom.
Köszönöm András, hogy megosztottad a világgal életed egy kis szeletét.

1 hozzászólás
>!
aydi
Jenei András: A látó Shakespeare

Hasonlóan fejbevágós volt, mint Az enyém című mű. Ezen most kevésbé izgultam, viszont maradt a kellemes derűvel vizsgált világ, amit az elsőnél is nagyon szerettem.
Kicsit azért kíváncsi lettem volna a romantikára is. De persze valahol az is érthető, hogy ez kimaradt. Örültem a pozitív végkifejletnek, és bátorítást nyertem, hogy leginkább mi akadályozzuk saját magunkat, lehetetlen pedig nincs. Igyekszem majd észben tartani. :)

1 hozzászólás
>!
Erika_Benke
Jenei András: A látó Shakespeare

„Az enyém” után ez a könyv optimistább, derűsebb hangvételű, szintén olvastatta magát. Az előzőhöz hasonlóan sok érdekességet tudtam meg. Például, mi az a vezetősáv, hogyan kell kísérőként viselkedni, olvastahattam a ruhák kiválasztásáról, vagy hogy a vakok kb. 15%-a ismeri és használja a pontírást. Korábban azt sem gondoltam, hogy ők is lovagolhatnak, biliárdozhatnak (és jók is benne). Nem tartottam magamat eddig előítéletesnek, de a könyvek rámutattak, hogy a közhelyek beférkőzteka vakokról alkotott elképzeléseimbe. Örülök, hogy ezt tisztába tehettem. Köszönöm a szerzőnek, hogy megosztotta velünk a történetét.

1 hozzászólás
>!
Zoltan_Szeman I
Jenei András: A látó Shakespeare

Ismét egy remekül sikerült mű. A mindennapok bemutatása egy olyan aspektusból, amit mi, látók, el sem tudunk képzelni. A humoros részeket különösen élveztem. Mindamelelt, hogy kifejezetten olvasmányos volt, és a sorok ragadták magukkal a szememet, hála az irónak, sok mindent megtudtam egy olyan világról, amiről eddig sejtelmem sem volt.

>!
adry92
Jenei András: A látó Shakespeare

Az, ami eszembe jutott a mű kapcsán valahogy, s valami érthetetlen okból Stephen Hawking tudományos elbeszélései, vagy tapasztalatai. Elég tudálékos, ami tetszett benne! Jó, hogy a „Látó Shakespeare” által ajtót nyitsz nekünk látóknak, mégis hiányoltam belőle több érzelmet és történetileg is lehetett volna tovább vinni egy kicsit -de te érzed, én csupán az olvasó vagyok, a darabot te adod..
Tetszik, hogy leírod benne hogy álmodban látsz. Én is álmomban mozgok, futok, sétálok, bármit meg tudok tenni. Olyankor nem vagyok ágyhoz és székhez kötve, tehát nem vagyok béna, ráaadásul minden végtagom teljesen ép – általában. Ez igen érdekes dolog. :) Összességében egy jó érzékenyítő könyv! Gratulálok hozzá! P. Nagy Adrienn


Népszerű idézetek

>!
K_A_Hikari

Ahhoz, hogy jól tudjanak segíteni az emberek, tanítani kell őket. Ez meg nagy türelmet és megannyi mást is jelent.

64. oldal

>!
K_A_Hikari

…a Braille egy másik kérdés. Igen, ugyan a köztudatban az áll, hogy aki vak, az így olvas. Hát, amikor elmeséljük, hogy ez csupán egy bő tizenöt százalékot érint csak, gyakran meglepődnek.

70. oldal

>!
K_A_Hikari

Igen, akármilyen furcsa, néha teljesen elfelejti egy vak, hogy nem is lát. Mert jönnek a gondolatok, a rutinfeladatok és ilyenkor ott az akadály, amit kikerülsz, megcsinálsz, elkalandozol.

16. oldal

>!
K_A_Hikari

Tehát oda-vissza kellene tanulni, odafigyelni és elfogadni.

17. oldal

>!
K_A_Hikari

…álmodom, ha ébren vagyok, meg álmodom, ha alszom.

76. oldal

>!
K_A_Hikari

Igen, az írás olyan lett nekem, mint másnak a cigaretta, vagy más, ami nélkül nincs igazán jól.

14. oldal

>!
K_A_Hikari

Amit még be kell szúrni, hogy ha aktívan akar egy látássérült pihenni, bizony azt is lehet olyan sokszínűen, mint másnak.
Bicikli? Azt mondom : tandem.
Lovaglás? Azt mondom: megtanulható – két évig csináltam.
Csak felsorolásképp: Vakos ping-pong, csörgőlabda, úszás, futás, bowling, billiárd, küzdősportok, izomépítés…

51-52. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sándor Erzsi: Szegény anyám, ha látnám
Reményik László: Akik a sötétben is látnak
Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek
Reményik László: Életbajnokok
A. M. Aranth: Oculus
Kárpáti Tibor: Szemészeti lézer csoda
Molnár Krisztina Rita: Készülődés
Sheila Hocken: Emma meg én
Bánki László – Csató Gyula – Varga Lívia Éva: Ne parázz!
Takács Péter: Vakoda