Jékely ​Zoltán válogatott versei 4 csillagozás

Jékely Zoltán: Jékely Zoltán válogatott versei Jékely Zoltán: Jékely Zoltán válogatott versei Jékely Zoltán: Jékely Zoltán válogatott versei Jékely Zoltán: Jékely Zoltán válogatott versei

Jékely ​Zoltán verseinek minden eddiginél teljesebb – mintegy ezer sorral gazdagított – gyűjteményét a költő születésének 75. évfordulójára jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó.
A mindenkori magyar költészet legmagasabb vonaulatába tartozó lírai életű ez. „Jékely – írja Rába György – két, egymással ellentétes költői erény összhangját teremtette meg. Az egyik a tapasztalati világ ritka tényeinek, jelenségeinek: erdélyi vadonok ős-fáinak, patakjai surranó halainak, a múlttal súlyos romoknak vagy pedig akár egy gőzfürdő teljesebb életre vágyó látogatóinak érzékletes varázsú megidézése. Másik erénye a pillanaton túli lét állandó folyamzúgásának vagy a történelem szárnysuhogásának meghallása és lekottázása a megrendítőt s nagyszerűt megragadó remekeiben, melyekhez csak Vörösmarty, Ady költészetének javához hasonlíthatók… Úgy is mondhatnám, Jékely a bőrén érezte az emberi sors alapvető gondjait, és olyan álombeli átrendezettségben, az egyszeri esetnél annyira hitelesebb… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar költészet kincsestára Unikornis

>!
Holnap, Budapest, 2008
176 oldal · ISBN: 9789633468296
>!
Palatinus, Budapest, 2008
318 oldal · ISBN: 9789639651845
>!
Unikornis, 1997
322 oldal · ISBN: 9634271723

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

Géczi_Viktória I>!
Jékely Zoltán: Jékely Zoltán válogatott versei

Nagyon szeretem Áprily Lajos verseit, s már igazán kíváncsi voltam arra, hogy a fia milyen költő lett. Ebben a válogatáskötetben voltak nagyon szép darabok, meghatározók, s bár az alma nem esett messze a fájától, de az édesapját nem tudta túlszárnyalni.


Népszerű idézetek

gwyneira>!

Átkozottul s furcsán magányos,
száz ember közt van egyedül,
s ha egyedül van, menekül
a száz közt lelhető magányhoz.

71. oldal, Aki Szent György napján született (részlet)

Géczi_Viktória I>!

Vadász-zsákmány

Koporsója egy véres hátizsák volt,
s csak összetörve fért belé a teste.
Kis lábai, melyekkel vízbe gázolt
még tegnap is, most csonkokká meredve,

panaszos tik-takkal kocogtak össze
a sok tusát kiállt tüskés aganccsal,
amely alól megtört sugáru, kancsal
szemek kérdése szúrt belém: „No, jössz-e,

hogy megbosszuld hamar halálomat,
ó, Maugli, erdők alján nőtt gyerek!?”
S én nem mozdultam, görcsben reszketett

testem, s lelkem nem volt a régi, vad…
Tudom, hallotta belső hangomat,
hogy „egy vérből való vagyok veled!”
1931

7. oldal

Géczi_Viktória I>!

Tovább lóbálja felettünk az égen
az idő a napot, e lassú ingát

55. oldal (Új évezred felé című vers)

gwyneira>!

Zúdulj, fagyott könnyözön, suhogó
gyászlepedő! Emlékét is temesd be.
Zúdulj közös nyomunkra, könnyű hó,
s csak tornyosulj bátran százméteresre.

Múltunk elé függönyödet ereszd le!
Emlékét zengeti felém a város;
nincs egy hídfője, egy arany keresztje,
egy koldusa, ki útfélen siránkoz,

miről ne jutna mindig ő eszembe,
ő, ki sugaraim prizmája volt,
s a mindenség zenéjét szűrte teste,
két csók között, amikor kelt a hold.

Közös séták során lett szent berek
lassankint minden park és minden erdő,
hiány-szobrát őrzik utcák, terek,
s környékünkön nincs rét, hol nem hevert ő.

Ezért kell most suhannom, mint kísértet,
agyamban lüktet bánat-alkohol,
s hiába öltök már költői vértet,
múltunkon át lelkem sírva lohol.

Téli éjszakák (részlet), 28-29. oldal

Géczi_Viktória I>!

Tudom, a feledés konok fátyla borul
rám s nyomaim az úton beporozza
az Idő-sivatag futóhomokja,
a földgolyó pedig tovább gurul
bolygói közt, végtelen úton át –
Mondd hát, minek őrizzem ezeket
a porladó „legelső verseket”?
Hogy majd a másruhájú unokák
csúfolják őket még a mainál
is embertelenebb, sivár korukban?

14. oldal (Máglya című vers)

Géczi_Viktória I>!

A villanydrót öt égi vonalán
izgága hangjegyek a füstifecskék.

Ha lejátszhatnám, bennük már az estét
s az ősz első akkordját hallanám.

23. oldal (Fecskék című vers)

Géczi_Viktória I>!

– Hallod, fiú, mit mond a cinege? –
szólt nagyanyám és felnézett a fára;
– ez már a hóvirágok ideje,
kitavaszodtunk hát, Istennek hála,
ezt mondja a kis szürke éneke!

129. oldal (A pince ajtajában)

Géczi_Viktória I>!

Halj meg, te költő, hogy éljen a versed,
szépülve szálljon a korban tovább!
Minek élnél, ha nem vársz már csodát,
és ami fontos volt, megénekelted –?

179. oldal (Halj meg című vers)


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Radnóti Miklós válogatott versei
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Fodor Ákos: Jelentés az útról
Lelkünkből, szeretettel
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
Fodor Ákos: Akupunktura
József Attila: Válogatott versek
Petri György: Petri György versei
Szabó Kata: Szívszaggató