A ​három pillangó 82% 16 csillagozás

Azt hiszem, hogy nekem ezt a mesét még annak idején a Haui József-Kricskovics Zsuzsanna féle könyvből olvasták fel először még ovis koromban, és egyből a kedvencem lett. Most, idősebb fejjel még mindig nagy kedvencem.

Könyvhéten jött szembe az egyik standon, és megtetszett az illusztráció, hát gyorsan elolvastam. Utána fogok nézni, mert meglehetős dézsávűű érzésem van, hogy ez valami klasszikus mese feldolgozás, csak valahogy mégse. De akkor is nagyon helyes, kedves történet! Igazán helyesek a képek és tetszenek a pasztell színek, bár a pillangók arca első ránézésre kicsit fura, ámde könnyen megszokható. És sztem praktikus a kemény könyv, kemény lap, igazi törpekompatibilis könyvecske. Szerettem!

Óvodás kori kedvencem, emlékszem, el is játszottuk. Én voltam az egyik pillangó.
Talán azért maradt számomra emlékezetes ez a mese.

Az 5 csillag a nosztalgia miatt és mert a legkisebb fiam imádja ♥ Az illusztráció nekem nem tetszik.. Sajnálom… Én is bölcsis – oviskoromban hallottam rengeteget, és mintha máshogy rémlene a sztori, de csak nem írták át 40 év alatt :D El is játszottuk ezt az oviban, arra is tisztán emlékszem… Szóval aranyos, tanulságos, klasszikus ♥

A történetet nagyon szeretem, de én is egy kicsit másképp emlékszem rá, az illusztráció – főleg a színek – pedig szép, csak a pillangók arcával nem sikerült megbarátkoznom…

A történet maga oviskorom egyik kedvence, de máshogy emlékeztem rá.
A rajzok annyira nem tetszettek, meg is vitattuk ezt @lenne-vel, és pont ott állt mellettünk az illusztrátor… Elmesélte nekünk, látva, hogy ezt lapozgatjuk, hogy a nyomtatásnál nem olyan színű lett egy csomó minden, ahogy ő azt szerette volna.

A történet aranyos, de ezek a rajzok…

az illusztráció szuper. a történet nekem valahogy sánta, pedig inkább klasszikusnak kellene mondanom. a félkemény lapok érthetetlenek. olyan nagyon fura nekem ez a kiadás. pedig miért is ne lehetne félkemény lapokra nyomtatni? ez van, az öregkori begyöpösödés engem is utolért.

Mese a kirekesztés ellen. Nagyon fontos a mondanivalója, már a nagyon kicsik is felfoghatják, hogy a virágok nem jószívűek.
Bár így jobban eláztak a pillangók… na mindegy, ők így érezték helyesnek, hogy együtt maradjanak.

A pillangókról a pantomim művészek arca jut eszembe.

Imádtam gyerekként, kívülről fújtam. Most az unokahúgomnak olvastam fel. Még mindig nagyon szeretem. Kedves kis történet, olyan, amit a gyerek is, a felnőtt is élvez. Örök kedvenc.