Az ​élőhalott balladája 27 csillagozás

Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Fürge ​Calver nem hisz az élőhalottakban. Legalábbis addig, amíg fel nem tűnik egy fickó, akinek előzőleg ő metszette el a torkát saját pengéjüleg. Ráadásul az ipsének van egy rossz szokása: akárhányszor földelik el, mindig lerúgja magáról a takarót, s állandóan ott liheg Calver nyomában. Pedig állítólag az élőhalottak nem szoktak lihegni…
Calver a kezdeti ijedelmek után, elhatározza, hogy szembenéz a sorsával, és nem ugrik ki félelmében többé egyetlen ablakon sem. Ám a sors ablakai kifürkészhetetlenek, s amerre Calver jár, sorra gazdagodnak meg az üvegesek. A rejtélyes élőhalott pedig nem tágít; bele akarja rángatni Calvert valami őrültségbe, ám erre esélye sem lenne, ha nem ejtene pár szót arról a nevezetes kincsről, amely gazdára vár valahol északon. A baj csak az, hogy ez a kincs Zhíliában van – a fekete mágusoktól, félőrült gonosztevőktől, lélekszívó túlvilági lényektől és kósza démonoktól hemzsegő, sötét északi birodalomban.

A váratlan fordulatokban és sajátos… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1998

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Cherubion Fantasy Exkluzív Cherubion

>!
Cherubion, Debrecen, 1998
394 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639110094 · Illusztrálta: Szendrei Tibor

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Fürge Calver


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

H_Fatime P>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

Nagyon tetszett ez a fantasy könyv, kellemes szórakozás. Nagyon kalandos, könnyed és akciódús történet,ami nem a szokásos világmegmentésről szól, hanem arról, hogy a főszereplő mindent túlél, mindenből kidumálja magát.

stig0tracy>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

Messze a legkifacsartabb, legegyedibb fantasy történet és főszereplő amihez valaha is szerencsém volt, zseniális fekete komédia.

Zakkant_Tudós>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

Egyik abszolút kedvencem :)
Azon könyvek egyike, amelyek a fantasyt megszerettették velem.
Eddig 4-szer olvastam legalább, de az is lehet, hogy többször.

Turi_Tamás>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

A látszat és a terjedelme ellenére, ez valójában egy regény, csak okosan három címmel van ellátva, mintha három lenne. De azért ha nem lennének a közbeiktatott borítóképek, úgy olvasnád, mintha csak új fejezet kezdődne, vagy akár még ugyanaz a jelenet is folytatódik, amely az előzőben váratlanul abbamaradt. Tehát úgy kell venni, mint egyetlen, 393 oldal terjedelmű történetet. Ennek megfelelően a cselekmény ugyan lassan bontakozik ki, viszont kiváló lehetőséget ad arra, hogy a karaktereket, amelyek némelyike más regényekben is előfordul, jobban megismerhessük. Megismerjük Calver ifjúkorát, hogy hol nőtt fel, kik gyámolították, és rádöbbenünk és elismeréssel emeljük a kalapunkat, hogy siheder létére micsoda csatákat vívott, mekkora életveszélyeket élt túl! Azt is megtudhatjuk, hogy bár alapvetően gyáva és kerüli a harcot, az esze vág, mint a borotva, a szíve is a helyén van, van még benne emberi tartás és erkölcsi érzék, és képes túllépni saját magán, és akár démonokkal is megküzdeni rendkívül hátrányos helyzetben.

A könyv számos helyen hangsúlyozza, hogy Calver alapvetően nem gonosz, elvetemült, akasztófára való született gazember, hanem a körülmények teszik azzá. Ha az élete a tét, hidegvérűen (és általában orvul) gyilkol, de a lelkiismerete a helyén van.

Ebben az időben Calver még messze nem az a kiégett, végletekig cinikus és szadista alak, akit a Gyémántvárosban és A bosszú démonában megismertünk. Itt egy locsifecsi tini, aki akaratán kívül olyan cselekménylavinát indít el, illetve keveredik bele, amely végül egy országok között zajló függetlenségi háborúba vezet. De azért a nyelve csípős és itt is képes vérig sérteni és szemközt röhögni berserker harcosokat, köztiszteletben álló, nagy hatalmú mágusokat, sőt isteneket. Mert ő Fürge Calver. Jut eszembe: a könyvből megtudhatjuk a „Fürge Calver” név eredetét is, amely név később hírhedtté válik.

A cselekmény nem vidám. Aki olvassa, ahhoz tartsa magát, hogy a Fürge Calver történetek között ez a legsötétebb, legbaljóslatúbb, és a legszomorúbb is egyben. Attól függetlenül, hogy időről időre megtöri a komorságot Jeffrey Stone durva, néhol vulgáris humora.

Nehezen tudom objektívan értékelni ezt a könyvet, hiszen Jeffrey Stone/John Caldwell hősei közül Fürge Calver a 2. számú kedvencem (Skandar Graun után), így persze elfogult vagyok. Maximális csillaggal értékelem a művet.

vapeur>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

vigyázat, spontán röhögőgörcsök várhatóak olvasásközben!

Ashencold>!
Jeffrey Stone: Az élőhalott balladája

Calveren mindig jókat csikarok én is :). Ez a leghosszabb önálló kalandja, a szokásos Nemes-stílusban. Calver társai, Bredan Chaini meg Reginar is jók, de a titokzatos alulöltözött néni is kedves volt. Változatos helyszínek, vicces szituk, beszólások tömegével jönnek. A borító szuper lett, hatásos ez a betűtípus! Bár minden Nemes-iromány hozná ezt az átlagot.


Népszerű idézetek

Turi_Tamás>!

Már csaknem leértek a síkságra, amikor egy facsoport mögül egy ló nyerítését hallották. Calver azon nyomban hasra vetette magát. És a következő pillanatban Norgdri is követte a példáját.
– Lovak – suttogta a nomád hosszas szaglászás után.
Calver úgy bámult rá, mint okos öcsike a hülye bátyjára.
– Valóban? – Igyekezett kiölni a gúnyt a hangjából, de ez nem nagyon sikerült. – Én meg azt hittem, egy mókus nyerített!

212. oldal

Turi_Tamás>!

– Gradoran átkozott nevére! – morogta ingerülten. – Esküszöm, hogy jó útra térek, ha egyszer hazajutok! Elmegyek inasnak a kádármester mellé! Ha kell, kinyírom mindhárom inasát, hogy engem felvegyen! És ha nem alkalmaz, kinyírom magát a kádárt is!

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fürge Calver
Turi_Tamás>!

Az ember el sem képzeli, mennyi bánatot és bajt okozhat azzal, ha csak úgy egyszerűen idegen embereket gyilkolászik! Hátba döf valakit pár arany reményében, s aztán a végén kiderül, hogy az áldozat is ember volt, vannak szerettei, vannak barátai, akik siratják, akik hiányolják. Vagy mint a példa mutatja, az áldozat még meghalni sem tud; új életre kel a sírjából, s aztán csak szomorkodik, hogy az embernek megesik rajta a szíve.

142. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

J. Goldenlane: Holdnak árnyéka
Kerstin Gier: Zafírkék
Vivien Holloway: Tolvajbecsület
Gareth Roberts – Douglas Adams: Shada
Karen Chance: A hajnal átka
Rick Riordan: A villámtolvaj
J. Goldenlane: Isteni balhé
Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz
Geronimo Stilton: A Fantázia Birodalma
Diana Wynne Jones: A másik palota