Gondold ​meg, mit kívánsz! (Clifton-krónika 4.) 91% 137 csillagozás

Cliftonék rabja lettem.
Még mindig izgalmas, az író tartja a színvonalat, nem érzem, hogy bármi is fölösleges lenne, vagy „töltelék” kötetet fogtam volna a kezemben.
A tartalmáról nincs mit mondanom, hisz folytatódik egy zseniális család élete és még messze van a lezárás.
Családregényből 10-ből 20 pontos. Nem akarok a végére érni.

Letehetetlen! A Clifton és a Barrington család története, továbbra is izgalmas és fordulatos, intrikáktól nem mentes. Élő, lüktető olvasmány, remek karakterekkel.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/05/clifton-kronika-3-4.html

Egy kevés kihagyással (1-2 év) folytattam a két család történetét. Bevallom azért hagytam abba az olvasást, mert még nem volt meg a befejező rész, de ezt most már orvosolta az író!
Nem bántam volna, ha egy kicsit több utalást kapok az előzményekre, akkor nem kellett volna egy kedves molytárs urat zargatnom, hogy világosítson fel miről van szó. (köszönöm neki itt is):)
Jeffry minden részt úgy hagyott abba, mintha csak egy fejezet végére értünk volna és nem a könyvnek, ez jó módszer arra hogy biztos nyúljunk a köv. része után. (már aki megteheti)
A történetről nem tudok mit írni, hisz folytatódik a család életútjának bemutatása, rengeteg kaland és izgalomban van részük. Van aki sose adja fel az édes bosszú hadjáratot, és van aki örökre politikus szeretne lenni. Aki egyszer megismerte ezt a családot, az minden lépésüket szeretné követni.

Neee most tényleg így lett vége?! Az író mesterien ért az idegek borzolásához…

Jeffrey Archer még mindig nagyon jól méri a feszültséget a könyvében, ezt meg kell hagyni neki. Úgy szövi a Clifton-Barrington családok sorsát és életét, hogy mindig nagyon nehezen álltam fel egy-egy fejezet mellől. Ha azt gondoltuk, hogy Giles apja az ügyeletes rosszfiú, és nála nagyobb szeméttel még nem találkoztunk, akkor ebben a könyvben töredelmesen be kell ismernünk tévedésünket.
A negyedik kötet kicsivel több politika volt, ami érthető is, a világháború szörnyűségei után mindenki megpróbál érvényesülni egy fejlődő világban, így több tér jut a politikai és üzleti cselszövéseknek. Tetszett az új szereplők bemutatása spoiler, és bátor lépés volt az írótól, hogy nem fél a karaktereit beáldozni spoiler
Az írásmód továbbra is feszült, pörgős, nincsenek benne üresjáratok. A vége pedig ismételten elérte, hogy izgatottan vegyem a kezembe a következő részt, mindenféle pihenő nélkül.
spoiler
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a sorozatra, minden figyeltem kezébe, most azonnal! :)

Több mint 5 éve olvastam az előző részeket, kicsit nehéz volt visszarázódni, de tudtam megéri belevágni, még így is. Aztán persze jó néhány dolog a helyére került, és örömmel olvastam a Barrington és Clifton család egyáltalán nem hétköznapi életét.
A hajótársaság egy nagy projektre készül és ez kiváló alkalom hogy régi ellenségük, újra megnehezítse terveiket, akár gyilkosságok árán is. Sajnos emiatt egy kedvelt szereplőtől búcsút kell venni, pedig számomra egy színes fényfolt volt a történetben.
Seb fejlődése kiemelkedő, és főnöke is azáltal hogy kilépett a komfortzónájából, meglepően izgalmas helyzetekbe bonyolódik. A feszültség lapról-lapra nő és a legvége sem ad feloldozást, hacsak nincs a kezedben a következő rész, mint nekem, hogy azonnal megtud mi vár kedvelt hőseinkre.

Imádom ezt a sorozatot, mert akármennyire is családregény, olyan izgalmas, hogy sok pszicho-thrillerre ráver vastagon.. A függővégek viszont kikészítenek, nem lehet megállni vele..
Ebben a részben a fiatalok kerültek jobban előtérbe, Harry kissé háttérbe szorult most és Emma is leginkább csak a hajótársaság kapcsán jutott egy kis figyelemhez. spoiler nagyon sajnálom, fényes és boldog jövő állt előtte.. De ugyanúgy sajnáltam spoiler is.. :( Samantha nagyon szimpatikus volt az elején, de ahogy egyre jobban megismertem, gyakoribbá váltak a szúrós és sznob kis megjegyzései.. Remélem, nem lesz belőle negatív szereplő. Várom a folytatást! :)

Lehet nem is kéne ezt sorozatként olvasni, mert nagyon elrontja az összhatást. Jelenleg azt érzem az egyetlen ami sorozatként összeköti ezeket a könyveket azok a szerplők, de egyébként cselekményileg még önállóként is elmennének.
Így, hogy sorozat tagja, nekem már egyre gyengébb, nem izgalams számomra, hogy mi lesz, bár itt a vége azért eléggé izgalmasra sikerült, bár abból kiindulva, hogy az író nem szívesen öl meg főszereplőket néhány főbb mellékkkaraktertől eltekintve, nálam ez így kicsit kevés.
Nem érzem azt az összhangot, amit egy sorozatnál kellene, hogy érezzek. Kár érte, mert egyébknét nem lenne rossz. Csak már tényleg annyira távol vagyunk az 1. rész eseményeitől, hogy lassan Harry fiának is gyereke lesz, ezt meg már annyira nem szeretem. Elég lett volna szerintem ebből egy trilógia is.

Nagyon gonosz ember ez a Jeffrey Archer: az ember olvassa a könyvét, mint az eszelős -mert ez a regény is úgy olvastatja magát, mint a többi JA könyv- , erre a legnagyobb izgalmak közepette elfogynak az oldalak. :P

A krónika 3. részénél picit megálltam, ott akkor nagyon soknak éreztem az angol politikát meg a parlamenti hajcihőt, el is ment a kedvem az olvasásától. Most újra a sorozat felé fordultam, és milyen jól tettem! Újra a régi lendület jellemezte a könyvet, örömmel olvastam, letehetetlen és fordulatos volt. 1-2 résznél majd' szétvetett az ideg, volt, ahol majdnem sírtam… (azért az na… :( ) Brutál jó volt a vége! Szép kis függővég! Neki is zuhantam a folytatásnak, remélem a lendület sem hagy el! :)