Apám ​bűne (Clifton-krónika 2.) 93% 196 csillagozás

Na így na. Harry végre révbe ért. Ezt a kötetet talán nem is lehet külön értékelni, hiszen az első rész szomjazta a folytatást.
Szeretem egyébként, hogy tele és tele van csavarokkal, fordulatokkal és megdöbbentő buktatókkal, de a szereplők felnőttként, racionálisan kezelik, elemzik majd jobbára meg is oldják azokat. Nincsenek fölösleges körök, félreértések és hisztérikák.
Nem tudom valaha találkoztam-e olyan történettel, ahol az egy- két negatív hős kivételével, mindenkit ennyire tudtam szeretni, cselekedeteik miatt meg egyenest tisztelni is.
Foyt. köv.

A történet folytatódik.
Letehetetlen, éjjel is olvastatta magát.
Mire megoldódna valami, arra ismét valami bonyodalom adódik.
Buktatókkal teli, de mindig van megoldás.
Ezt a sorozatot nekem írták, folytatni fogom .
Szerencsére nem kell sokat várnom, mert már lezárult, akkor veszem a kezembe, amikor kedvem tartja.

Nagyon vártam már, hogy olvashassam a folytatást, és ismét nem csalódtam. Tele volt fordulatokkal, izgalommal, mindig meglepett az újabbnál újabb csavarokkal. Jeffrey Archer nagyon olvasmányosan ír, különösen tetszik a könyv felépítése, ahogy egy- egy részekkel csak az adott szereplőre koncentrál. Nagyon jól megformázta a karaktereket is, Hugo-t annyira megutáltatta velem, hogy legszívesebben kiszedtem volna a könyvből :D Talán Emmáról én picivel kevesebbet olvastam volna és Harry-ről többet, ahogy elindult a története és be lett fejezve ebben a részben nekem maradt egy kis hézag közte, még olvastam volna a spoiler. Alig várom a következő rész olvasását, rabul ejtett a sorozat :)

Köszönet a @General_Press_Könyvkiadó -nak, hogy a Kobo rendszerén elérhetővé tette a könyvet.

Ezzel a résszel szigorúbb vagyok.
A legnagyobb problémát számomra ebben a részben az okozta, hogy már Ken Follettnél is utáltam az egysíkú rohadékokat. Hát itt is belefutottam. Komolyan idegesített a figura, és nagyon elvette a kedvemet. Egyszerűen utálom a szemétládákat még könyv szereplőiként is. spoiler
A következő problémát pedig a hatalmas „stoptábla” okozta, ami a könyv végén befigyelt. Hogy a francba lehet ilyenkor befejezni egy könyvet??? Nem jellemző, hogy függővéges könyv akadna a kezembe, de ezt most sikerült összehoznom.

Bevallom, félek folytatni. Legalábbis most mindenképp. Az idén elolvastam már a Kingsbridge-trilógiát, és abban épp elég olyan szereplőn kellett túljutnom, akiket szívem szerint elfelejtenék.
Viszont el kell ismernem, hogy élvezetes a történet, nagyon jól ki van ez találva, csak az én ingerküszöböm nem tudja most bevenni a folytatást.

Nagyon jól folytatódik a sorozat, Harryt immáron Amerikában követhetjük nyomon, mint Tom, azt hiszem, mindenki egyből megutálta az ügyvédet brr… alig vártam, hogy valaki jól fenéken billentse úgy istenigazából… Ugyanígy Hugo is, szinte örültem, hogy elkezdett csődbe menni spoiler, undorító egy fickó, vártam már nagyon, hogy spoiler… Talán Giles szála volt most a legkevésbé érdekes számomra, igaz a spoiler, még mindig Harryt és Maisie-t szeretem jobban követni spoiler spoiler… Nagyon jó folytatás, várom a következő részt!

A kalandos történet a háborúban és Amerikában folytatódik. Nem kevés izgalmat és fordulatot adva a lendületes eseményeknek.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/04/clifton-kronika-1-2.html

A történetvezetés magával ragad, és nem engedi el az olvasót.
Szerettem a szereplőket/ kivéve Hugót/ és a fordulatos cselekményt. A második világháború időszakát öleli fel európai és amerikai oldalról.
Ki a a Barrington -cím és vagyon jogos örököse ? Milyen fordulatokkal szembesülünk még ?
Tudnom kell mi jöhet még .!

Ez a rész is megnyerte tetszésemet.Tele volt izgalommal és mindig meglepett az újabb csavarokkal és olvastatja magát a történet. Hugo nagyon unszimpatikus volt. Nem is lepődtem meg, hogy mi lett a sorsa. Jöhet a következő rész!

Folytatódik a Clifton-krónika, ami nem is csak feltétlenül Harry Cliftonról szól, hanem mindenki másról a környezetében.
Kapunk betekintőt Giles, Emma, Maisie, és sajnos Hugo életútjába is, mindezt annyira olvasmányosan és pörgősen, hogy az ember nagyon nehezen teszi le. Tipikusan a „na még egy fejezetet” típusú könyv!
Ez a rész még izgalmasabb volt, kiszabadultunk az iskolából, és az mindig jót tesz egy történetnek. Ráadásul a 20. század legmozgalmasabb idejében járunk, így nem unalmas a történet, hiszen hőseink is kiveszik a részüket a háborúból.
Jártunk hajón, börtönben, iskolában, hotelben, volt itt cselszövés, körömrágás, bosszankodás bőven. spoiler spoiler
A vége megint ugyanolyan cliffhangeres volt, mint az első résznek, így nem is kérdés, hogy folytatom a következő résszel :)

Ez a rész nem varázsolt el, habár változatlanul tetszik az író stílusa. Voltak benne meseszerű, ellentmondásos részek. Kedvenc karakterem Emma volt. Most egy kicsit szüneteltetem a sorozat folytatását, de mindenképp visszatérek hozzá.