A ​szerencse fiai 86% 58 csillagozás

A könyv fordulatokban gazdag, szórakoztató, hamisítatlan Jeffrey Archer stílusban. A cselekmény magával ragad, és csak olvasod, olvasod… Nagyon szeretetreméltó főszereplőkkel, és természetesen egy gonosz karakterrel, hogy szerethessünk és utálhassunk is. Nem kell belemélyednünk senki lelkivilágába különösebben, egyszerűen anélkül is élvezzük a történetet, szinte végigrobogunk rajta. Ám emiatt volt most egy esetben hiányérzetem, egy bizonyos eseménynél nagyon hiányoztak számomra az igazi érzelmek és nem tudtam elképzelni, hogy az amerikai emberek tényleg így működnek. De úgy általában, nagyon élvezhető így a történet, és nem untam a politikai csatározásokat, választásokat sem. Sőt! Izgultam a jelöltekkel együtt a szavazatszámlálásoknál, és tetszett, hogy az író nem mélyedt bele mégsem annyira a politikai témákba, hogy unalmassá váljon. Nem maradt ki a regényből a bírósági tárgyalás sem, amit különösen kedvelek. Romantika, szerelem, titkok, családi és baráti összetartás, ezeket a témákat mind nagyszerűen vonultatta fel az író ebben a könyvében is.

A könyv olvasása során értek meglepetések, voltak váratlan fordulatok és kiszámítható, megjósolható események is, ami azonban Jeffrey Archernél nem szokatlan, ettől éppen annyira otthon érezhetjük magunkat a történeteiben, mint a saját szereplői.
Http://konyvutca.blogspot.hu/2015/12/jeffrey-archer-sze…

Michael Connelly kedvenc íróm. Ha elkezdem olvasni, tudom jól, hogy milyen lesz, mire számíthatok, mégsem unom meg soha. Jeffrey Archer és az ő regényei olyanok, mint az előbb említett író és könyvei. Tudom, hogy mit várhatok írásától. Azt persze nem mondom, hogy előre látok minden egyes fordulatot, de nagy általánosságokban azért megjósolható, hogy a jó, a becsületes előbb-utóbb elnyeri méltó jutalmát, a rossz, a gonosz pedig megkapja a „megérdemelt” büntetését. Az odavezető út az, amihez nélkülözhetetlen Archer, és a tőle megszokott magas profizmus. Nem elég ugyanis a puzzle darabokat egymásra pakolni, hanem igenis ki kell rakni őket. Mert csak így lehet élettel, szerethető, illetve ki nem állható szereplőkkel, és természetesen egy olyan cselekménnyel megajándékozni az olvasót, ami az első oldaltól az utolsóig fenntartja az érdeklődését. Számtalanszor bizonyította már, hogy ő rendelkezik ezzel a bizonyos plusszal, és nincs ez másként ezúttal sem. Úgy gondolom, hogy nem szükséges, sőt, egyenesen nem szabad erről a könyvről többet elárulnom, mert minden oldalán találunk valami izgalmasat, megdöbbentőt, megrázót, felemelőt. Egy dolog biztos, aki elolvassa a könyvet, az nem fog csalódni, mert egy remekbe szabott családregényt kap, ami évtizedeken át követi a két fiú mozgalmas történetét. Ahol az intrika, a vietnámi háború borzalmai éppúgy jelen vannak, mint a szerelem, a barátság, az önfeláldozás, a társas kapcsolati válságok és nem utolsó sorban a mocskos politika. Meleg szívvel ajánlom azoknak, akik szeretik a minőségi lektűrt, akik szeretik, ha egy történet több szálon fut, és több szereplő szemszögéből áll össze a történet egésze.

Nagyon izgalmas és fordulatos!
A történet két férfi életét mutatja be egymással párhuzamosan. Ikrek, de nem tudnak róla. Az elején azt gondoltam ez lesz a fő izgalom a könyvben, a nagy titok, amit senki sem tud. De nem így lett, bár ennek a titoknak a kis izgalma végig belengte a könyvet, valahogy nem ez volt a lényeg. A szereplők fordulatos élete, és ahogy végül az útjuk keresztezi egymást…. Nagyon tetszett. Az író Párbaj (http://moly.hu/konyvek/jeffrey-archer-parbaj) című könyvére hasonlít szerintem, így aki azt olvasta, és tetszett neki, annak mindenképpen ajánlom ezt is!

Az az érzésem, gyakrabban kellene JA-től olvasni könyvet.
Ez most nem az az átlagos könyv volt. Kvázi műfajilag sem tudnám behatárolni. Mi volt ez? Cslaádregény, thriller, krimi,…?
Két testvér teljesen eltérő életét követhettem figyelemmel a könyvben, akik nem is tudnak egymásról. Annyira más életet élnek, két életrajz ennél nem is lehetett volna eltérőbb, más iskolák, más nehézségek, más történések, más csaták. A két testvér – véleményem szerint – ennél külnbözőbb nem is lehetett volna. Ennek ellenére voltak bennük hasonlóságok is jócskán – végül is testvérek.
Ha választanom kellene, kit kedveltem meg jobban, akkor azt mondanám Nat-et. Neki több mindennel kellett szembenéznie. spoiler Ő minden nehézségen felülemelkedett
Fletcher nekem túlzottan patikaszerű volt. Neki nem kellett annyit küzdenie.
A végével kapcsolatban két dolog merült fel bennem. spoiler

Adott két testvér, akit születésükkor elválasztanak így különböző háttérrel nőnek fel, de az élet úgy hozza, hogy életük keresztezze egymást…
Ez a 11. könyv, amit Jeffrey Archertől olvastam, így cirka 4 hónap alatt. Azt sajnálom, hogy nem korábban találkoztam az író könyveivel, annak viszont örülök, hogy van még „pár” regénye. Archer ebben a regényben is hozta a Clifton krónikák illetve a Kane és Abel sorozatokban megismert színvonalat. Sok minden megtalálható a könyvben, ami a többi Archer regényre oly jellemző: rivalizálás, egy ellenség, választások, bírósági per, üzleti csatározások. Mindezeket olyan élvezetesen tárja elénk az író, hogy nem hat száraznak és unalmasnak. Ezek után kíváncsian várom, hogy mivel tud meglepni az író a többi könyvében.

Jeffrey Archer most is kitűnően csűrte-csavarta az eseményeket. Szívszaggató amiket képes elkövetni! Tiltakozom! :D
Hasonlóan jó könyv, mint a Párbaj, bár azt azért nem múlja felül. Nat És Fletcher élete szívbemarkoló, ugyanakkor tényleg a szerencse fiai.
Az utolsó mondat kitolás, kérem szépen, vissza kellett lapoznom! :D

Tetszett. Néha azt éreztem,nem tudom, melyik karakterről olvasok,szóval azt éreztem,kicsit kapkodnom kell,ahogy olvasok, de élmény volt….

Végig izgalmas volt, alig tudtam letenni. Én magam nem vagyok járatos banki és választási procedúrákban, de olyan érdekesen vezetett végig a szál a 2 főhős (és családi -baráti kapcsolatok) révén, hogy oda kellett figyelnem.

Ez már a sokadik Archer regény, amit nagyon rövid időn belül olvastam, így már kezdek rutinossá válni a témában. Van ugyanis választási kampány, hajszálon múló választási győzelem, családi titkok, bírósági hercehurca, különösen intelligens emberek, csak a szokásos, ami egy Archer regényben előfordulhat és elő is fordul. Korrekt, de kiszámítható.

Csak azért kap négy csillagot, mert megint, sokadjára olyan érzésem van, mint ha két, de inkább három könyvből ollózták volna össze a történetet. Hozzáteszem semmit nem vesz el az élményből, csak számomra szokatlan. Remélem még sok sok könyvet olvashatók Archer bácsitól.