The ​Serpent King – A kígyókirály 17 csillagozás

Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Ha ​már élni fogsz, tegyél meg fájdalmas, bátor és gyönyörű dolgokat.Dill nem éppen a gimi legnépszerűbb diákja a tennessee-i Forrestville-ben. Miután az apja minden tisztességét elveszítette egy botrányban, ami az egész városukat megrendítette, Dill célponttá vált. Szerencsére két legjobb barátja, a szintén számkivetett Travis és Lydia kiállnak mellette.

Ám ahogy megkezdik a gimnázium utolsó évét, Dill érzi, ahogy a jövője lassan fojtogatni kezdi. Egyedüli mentsvára a zene és a Lydia iránt táplált, titkos érzései – azonban nem elég bátor ahhoz, hogy bármelyiket is megossza a világgal. Számára az érettségi inkább érződik valami végének, mint az élet kezdetének. Azonban még mielőtt elhagyná a középiskolát, valami másnak a végét is fel kell dolgoznia – valamiét, ami alapjaiban fogja megrengetni az életét.

Az elsőkönyves Jeff Zentner letaglózó és időnként kifejezetten vicces rálátást biztosít arra, milyen is felnőni; miközben bensőségesen mutatja be, milyen nehéz is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575030 · Fordította: Szujer Orsolya

Kedvencelte 6

Most olvassa 5

Várólistára tette 92

Kívánságlistára tette 100

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
deen
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

A legjobb felnőtté válásról szóló könyv, amit eddig olvastam. Egyszerre vidám és mélységesen szomorú. A három barát Dill, Lydia és Travis más-más társadalmi rétegben élnek, mégis mindegyiküknek megvan a saját személyes tragédiája. Lydia jómódú, különc és divatmániás, sokan irigylik, így nincsenek barátnői. Alig várja, hogy New Yorkba mehessen egyetemre és belevesse magát a nagyvárosi életbe. Travis egy fatelepen dolgozik és nincsen terve a jövőre. Elvesztette a testvérét, apja iszik és gyakran bántja, így a fantáziavilágba menekül, ahol ő a bátor és hős lovag, aki mindenkit legyőz. Dill egy prédikátor fia, akit börtönbe zártak. Hatalmas adóssággal küzdenek, az anyja pedig vakon hisz férjében és kapaszkodik a hitébe, Dillt pedig igyekszik elvágni a jövőjétől. Dill nem hisz a jövőben, úgy gondolja, rá nem vár semmi csak a robotolás egy olyan bűnért vezekel, amit nem ő követett el. A gimi utolsó évében hármuk barátsága fordulóponthoz ér: megbékélnek sorsukkal és barátok maradnak, vagy a vágyaik miatt véget ér barátságuk. Miközben a könyvet olvastam, végig érezni lehetett, hogy valami nagyon szomorú dolog fele haladok, és valahol sejteni is lehetett, hogy mi lesz a történet fordulópontja, ami átbillenti a szereplőket a neheztelésen, a magánytól való félelmen és végre képesek lesznek kiállni magukért és vállalni az elképzelhetetlent. Az egész könyvet átjárta a szomorúság, mégis rengeteg vidám és vicces dolog is történt benne, tele volt reménnyel és reménytelenséggel. Amikor becsuktam a könyvet, egy kicsit hiányoltam egy epilógust, de jobban belegondolva jobb lett így a befejezés, mert megtartotta a könyv hangulatát és meghagyta az olvasónak, hogy maga fejezze be e történetet. Letehetetlen olvasmány volt.

>!
wzsuzsanna P
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Amikor még csak a címét láttam ennek a könyvnek, egyből felcsillant a szemem, mert azt gondoltam, biztos valamiféle klassz természetfeletti sztori lesz. Aztán amikor már a fülszöveg is elérhetővé vált, rájöttem, hogy ez egy teljesen hétköznapi (ha nem is mindennapi) ifjúsági történet lesz, aminek, ha lehet, még jobban örültem. Mostanában sikerült nagyon jó regényekbe belenyúlnom ebben a műfajban, és bíztam benne, hogy továbbra is kitart a szerencsés szériám. Jeff Zentner neve még nem sok olvasó számára lehet ismerős, de olvasás után bátran kijelenthetem, hogy érdemes rá odafigyelni, mert különös érzékenységgel és hitelességgel nyúl a fiatalokat érintő, átlagos és extrémebb témákhoz, problémákhoz.
Sokszor éreztem párhuzamot egy viszonylag friss olvasmányélményemmel, az Életem kifürkészhetetlen logikájával, a történet középpontjában ugyanis itt is három középiskolás fiatal áll. Ez is amolyan „hárman a világ ellen”-felállás, hiszen Dill, Lydia és Travis mindannyian elég különc figurák, akiknek megvan a saját keresztjük és nehézségeik, és akik nagyon sok helyzetben csak egymásra számíthatnak. Lydia helyzete lényegesen élhetőbb, hiszen szerető szülők nevelték fel, akik támogatják a bohém lányt minden elhatározásában, legyen szó a továbbtanulásról vagy a bloggerkedésről. A két fiú már nem ennyire szerencsés. Travis iszákos és agresszív apja elől fantasy-regények elképzelt világába menekül, ahol ő is olyan bátor lehet, hogy szembeszálljon az ellenséggel, Dill pedig családja sötét örökségét igyekszik maga mögött hagyni. Dill apja ugyanis a kisváros különc lelkésze volt, aki nem elég, hogy nagyon furcsa módokon gyakorolta a hitét (például kígyók fogdosására és méregivásra buzdította híveit), de nem sokkal korábban le is tartóztatták, miután pornográf tartalmat találtak a számítógépén. Ezek a problémák vagy élettörténetek viszonylag extrémnek számíthatnak, viszont az általuk megfogalmazott kétségek, dilemmák és félelmek eléggé általánosak ahhoz, hogy bármilyen olvasó könnyen azonosuljon velük. (…)
A regény egyik központi kérdésköre (kicsit a vallási párhuzamokba ágyazottan) az öröklés vs. környezet témája. Dill identitása folyamatosan formálódik és megkérdőjeleződik, néha nem tud hinni abban, hogy az ő élete és sorsa más lehet, mint családja férfitagjaié. Ráadásul az ő esetében ott van a nagyon erős vallásos háttér is (amit ebben az esetben ne normális vallásosságként képzeljünk el, hanem elvakult fanatizmusként), ami örökös bűntudatos ébreszt benne. Nagyon nehezen tudja helyretenni magában, mi helyes és mi helytelen, és képtelen igazán szeretni és elfogadni saját magát. A regény megmutatja, hogy ilyen kilátástalan helyzetben mennyit számíthat az igaz barátság és az, hogy valaki képes legyen rámutatni a valódi értékeinkre. Mindez a tulajdonképpen egyszerű mondanivaló sokszoros súlyt kap a fullasztó, vánszorgó déli környezetben, a Kígyókirály legendája pedig különös, misztikus és szimbolikus színezetet ad a cselekménynek. (…)
Magam is meglepődtem, mekkora hatással volt rám ez a regény érzelmileg. Volt, hogy dühös lettem tőle, máskor teli szájjal vigyorogtam, és jó pár könnycseppet is elhullajtottam olvasás közben. Néha arra gondolok, hogy az ilyen történeteknek előbb-utóbb helyet kéne kapniuk a kötelező olvasmányok sorában, hiszen egy mostani fiatal számára talán sokkal átélhetőbben ábrázolják azokat a küzdelmeket és lehetséges megoldásokat, melyek ennek az életkornak a sajátjai. Legyen szó problémás családi háttérről, pályaorientációs bizonytalanságról vagy szerelmi bánatról, ez a regény nagyon széles spektrumon keresztül igyekszik bemutatni a létezés rétegeit. Nagyon remélem, hogy minél több olvasóhoz el fog jutni ez a fájdalmasan szép könyv, és azt is, hogy a szerző még sok hasonlóval fog megörvendeztetni minket.
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2019/06/the-serpent-kin…

>!
ggizi P
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Hamar beszippantott ez a gyönyörűen megírt történet. Erősen melankolikus hangulata volt az egésznek, de még a vidámabb részeknek is, hiszen a fiúk családi helyzete jelentősen behatárolta a lehetőségeiket. Fájt a szívem értük. Mégis szerettem olvasni ezt a könyvet, mert nem ragadt bele a reménytelenségbe.

>!
Tibi_Sorok_Között_Könyves_Blog
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Az idei évem egyik legnagyobb kedvence lett a The Serpent King. A felnőtté válásról sosem egyszerű írni, de Jeff Zentner gyönyörűen megfogta a három főhős karakterét, és olyan szuper gondolatokat, érzéseket adott át általuk az életről, a szerelemről, önmagunkról, a továbblépésről, amit az olvasó egykönnyen nem felejt el. És ez az a könyv, amire szerintem életem végéig emlékezni fogok.

Bővebben a blogon:
▶️ http://sorok-kozott.hu/2019/06/konyvkritika-jeff-zentne…

>!
borayo
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

A kapcsolatom a könyvvel úgy kezdődött, hogy beleszerettem a borítóba. spoiler El se olvastam, hogy miről szól, biztos voltam benne, hogy valami klisés romantikus történet lesz. Hát nem.
Igazság szerint a könyv első fele nem tetszett, ellenben a második felét egybe ledaráltam egy pár óra alatt. A könyv túl sok olyan dolgot boncolgat, amiről nehéz beszélni. Ilyen a hit, a családon belüli erőszak, a gyász, az elnyomás és a kiközösítés. Párszor el is sírtam magam a könyv felett. Szerencsére a könyv vége viszonylag pozitívan záródott, ezért én is nyugodtabban tettem le a könyvet.
Sokkal többet szerettem volna írni a könyvről, de a szavak amiket leírtam egyáltalán nem adták át az érzéseket, amik kavarogtak bennem a könyv olvasása közben, ezért ezt meghagyom annak, aki képes a szavait úgy a „papírra” vetni, ahogy ezt a könyv megérdemli. :)

>!
vollys
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Már egy ideje a kívánságlistámon volt, végül rászántam magam, hogy megveszem, és milyen jó ötlet volt. Szeretem a kiadót, de a piros pöttyöseiben egy időben annyiszor csalódtam a sablonos sztorik miatt, hogy feladtam, nem vettem meg őket. Kellene egy kategória az elgondolkoztató könyveknek. Nem YA besorolás, egyszerűen bármilyen korosztálynak, aki egy elgondolkodtató könyvet akar olvasni, mert ez az. Szerettem, nem kifejezés, hogy mennyire. 3 fiatal életén keresztül mutatja meg az élet különböző rétegeinek életét. A közös bennük, hogy mind különcök és maguknak valók, mégis jó és összetartó barátok. A két fiúval tudtam leginkább azonosulni, többször megszakadt a szívem olvasáskor. Az ilyen könyvek olvasásakor értékelem át az életem és gondolkodom el azon, hogy milyen kis dolgokért tudunk siránkozni, miközben mások sokkal komolyabb problémákkal küszködnek. Dill mélyszegénységben él, akinek az apja börtönben ül, Travis egy nagyon szerethető könyvmoly problémás családi háttérrel, és Lydia a tehetősebb családból jövő blogger, aki a kisvárosi iskolában nem tud beilleszkedni, elvágyik. Hármasuk különös barátságáról szól a könyv. Az általuk szeretett dolgokról, összetartásról, meg nem értettségről, elvágyódásról. Nagyon nem szerettem Travis apját és Dill szüleit, de megfelelő ellenpontok voltak Lydia apjával. Van akinek „mindene” megvan és az mégsem elég és van akinek semmije sincs és nem is nagyon mer álmodni.
Számomra ez a könyv azt tükrözi, hogy igenis merjünk álmodni.

>!
Coeur
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Jeff Zentner könyve nem egy könnyed ifjúsági regény. Egyedi hangulatú, néha vicces, máskor melankolikus történet az útkeresésről, a barátságról, a megfelelni vágyásról, az elválásról, a gyászról. Hatása alól nem lehet kivonni magad! Felemel, megindít, elborzaszt, megnevettet, elgondolkodtat és megrendít. Az ilyen könyvekre kellene kiírni: Vigyázat, mély víz! Csak úszóknak!

A teljes bejegyzés megtalálható:https://www.gcksbookreviewblog.com/2019/08/ertekeles-be…

>!
Szencsike MP
Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály

Aztamennydőrgősmindenségit. Igazából a könyv olvasása alatt a b-betűs szót mondogattam, mert minden egyes oldaláról süt a fájdalom, amit még olvasóként is nehéz elviselni. A szomorúság, ami végigkíséri Dill és Travis életét, a családi örökség, ami meghatározza az életüket, fájdalmas volt. Nagyon ritka az ilyen könyv, ami ennyire igazin mutatja meg, hogy mennyire nehéz az életet, mennyire elvakíthatja az embert a sajátosan értelmezett vallás, de van másik lehetőség, van értelme az újrakezdésnek. Fogalmam sem volt, hogy milyen könyvet vettem a le könyvtár polcáról, de szerencsés választásnak bizonyult. Valahol a szívem mélyén remélem, hogy Dill és Lydia kapcsolata nem szakadt meg, hiába egy fél kontinensnyi távolság, remélem, hogy mindketten olyan életet élnek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek.


Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

Pihenj, ó, lovag, büszke győzelemben, büszke a halálban. Ragyogjon neved örökre azokra, akik szerettek. Nőjenek fehér virágok ezen helyen, hol nyugszol. Életed sokat adott, most pedig az Ősök csarnokában fogyasztod örök lakomájuk.

>!
agi452

[…]az ember semmitől sem érzi magát meztelenebbnek, mint amikor valaki felfedezi egy olyan vágyát, amiről nem is tudta, hogy létezett.

90. oldal

>!
Könyvmolyképző KU

Dill kihúzta a légkondit és beletette a gitárját a tokjába. Felkapta a hátitáskáját és bizonytalan marokkal felemelte a két bőröndjét és a gitárját. Aztán kisétált a ragyogó reggelbe, miközben könnyebbnek és szabadabbnak érezte magát, mint valaha.”

>!
Könyvmolyképző KU

Órát lehetett volna igazítani Lydia állandó húsz perces késéséhez. És semmi értelme sem volt annak, hogy az ember megpróbálja csőbe húzni, és azt mondja neki, hogy a találka valódi időpontja előtt húsz perccel találkozzanak. Mert akkor meg negyven percet késett.

>!
agi452

Talán hogyha képes lenne eléggé mozdulatlan maradni, akkor a világ is mozdulatlanná dermedne. A Föld nem forogna tovább. Megállna az ár és az apály tánca. A folyók nem futnának többé a tengerbe. Megállna a vér az erekben. És minden semmivé lenne, kivéve Lydia tökéletes és pillanatnyi ittlétét.
Ragadd meg ezt a pillanatot. Szorítsd magadhoz. Egészen addig, amíg a következő vonatfütty a távolban át nem szúrja a mozdulatlanságot.

362. oldal

>!
agi452

Mindenki közel akar lenni a nagysághoz, hogy aztán magának is szerezzen belőle egy darabot. Lehet, eljön majd a nap, amikor majd nehezedre esik megkülönböztetni azokat, akik magadért szeretnek, és azokat, akik a te tüzednél akarnak melegedni.

129. oldal

>!
agi452

Egy olyan világ, amiben te nem létezel, összetörné a szívemet.

313. oldal

>!
agi452

Élvezzétek az időt, amit együtt tölthettek. Hadd legyen – bármi is ez – gyönyörű, amíg még a tiétek. Végül talán nem lesztek örökre együtt, és ez teljesen rendben van. De a szívnek nem lehet parancsolni. Mindig azt teszi, és akkor, amikor csak akarja.

337. oldal

>!
agi452

– Mi lett volna, ha tudod, hogy apával elválnak az útjaitok? Akkor is belevetetted volna magadat a kapcsolatba?
– Hát persze. Az élet rövid, kicsikém. Sajnálom, hogy ennyire személyesen kellett ezt átélned. Nem élhetsz úgy, hogy közben egy széfben rejtegeted a szívedet.

338. oldal

>!
agi452

Mi lesz ebből? Mi lesz velünk? Ne, ne kérdezz ilyet. Csak fogadd el ezt az ajándékot, ezt a pillanatot, mindazok után, amit az élet elvett tőled.

362. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

R. J. Palacio: Az igazi csoda
Winter Renshaw: Ui.: Rohadj meg
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
Becky Albertalli: Simon és a Homo sapiens-lobbi
Sarah Dessen: Figyelj rám!
A. M. Aranth: Acorenu – Kiválasztva
Nicola Yoon: Minden, minden
John Green: Alaska nyomában
John Green: Papírvárosok