Vurt 163 csillagozás

Jeff Noon: Vurt

Toll a szájba. Indul az utazás. Az 1994-ben Arthur C. Clarke-díjjal kitüntetett regény egy sötét, jövőbeli Angliában játszódik. A lepusztult lakótelepeket, mocskos utcákat és technozenétől dübörgő klubokat furcsa emberek és még furcsább lények népesítik be. Csak egyetlen kiút vezet ebből a világból: a színes tollak, melyek egy másik valóságba, egyenesen a Vurtba taszítják azt, aki a szájába veszi őket. Firka egy utazás során azt veszítette el a Vurtban, ami a legfontosabb volt számára. Ahhoz, hogy visszaszerezze, szedett-vedett csapatával fel kell hajtania a legritkább és legveszélyesebb tollat, a Fura Sárgát. Még akkor is, ha pontosan tudja: a sárga a halál színe.

Eredeti megjelenés éve: 1993

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2005
264 oldal · ISBN: 9637118195 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

JátszMacska


Kedvencelte 37

Most olvassa 5

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Noro >!
Jeff Noon: Vurt

A Vurtban az a legkirályabb, hogy esélyed sincs megérteni, miről van szó. Fantasy, amelyben az emberek egy magasabb létsíkkal játszadoznak? Poszt-szingularitásos SF, amelyben az ősök úgy összebarmolták a fizika szabályait, hogy a technológia megkülönböztethetetlen a természettől*? Posztmodern mágikus realizmus, ahol az a szabály, hogy nincs szabály? Egyszerű drogos hallucináció? A történet utolsó soraiban a szerző látszólag két megoldást is felkínál, de ez meg színtiszta trollkodás. spoiler Ja az, öt létezési mód legmagasabb szintjét pedig Alice-nek hívják. Nem én mondom, benne van a könyvben.
Általában nem rajongok az ennyire szaggatott, alpári stílusú könyvekért, sem pedig a céltalanul sodródó, drogos-bulizós főhősökért. De ez egyszerűen annyira zavaros, hogy az már zseniális.

* https://moly.hu/idezetek/418717. Egyébként Noon és Rajaniemi stílusában tényleg sok a közös: egyiknél sem szabad fennakadni az apróbb dekódolhatatlanságokon, mert az összkép ezek nélkül, sőt ezek dacára fog végül összeállni.

Buzánszky_Vírus_Dávid>!
Jeff Noon: Vurt

Sötét világkép, jellemhibás, de szerethető szereplők. Ezt a könyvet az elsők közt említem, amiket olvastam. Konkrétan az első, ha nem vesszük bele a gyerekkori könyveket és kötelező olvasmányokat. Sok emberrel elolvastattam, sokakat megragad a világa. Desdemona és a vaz azóta is szállóigévé vált.

Újraolvasás:
Ez a könyv lehengerlő, felejthetetlen, letehetetlen, feldolgozhatatlan.
260 oldalban megteremti a sajátos, egyedi világát, a tökéletlen szereplőit, a vészjósló történetét, a beteg vazzal mázolt fura Vurtját.
No meg Desdemónát. spoiler

Aki nem olvasta a Vurtot, nem tudja, mit hagy ki, mivel nem is tudhatja. Nem hasonlítható egy -legalábbis általam ismert- könyvhöz sem.

Számomra ez a könyv egy hibátlan, beteg utazás egy elb*szott világba, ami semmivel sem torzabb a mienkénél.

https://i.warosu.org/data/lit/img/0072/00/1444137449962.jpg

16 hozzászólás
PzZoll>!
Jeff Noon: Vurt

Hát ez jó kis utazás volt, előttem már leírták többen a lényeget, egyedi regény, sokszor magam se tudtam követni a cselekményt, de azért a végére összeállt a dolog. Nagyon tetszett a fordítás (Pék Zoli je!!!), a nevek, fogalmak, az egész hangulata. Annyira nem kenyerem a cyberpunk, de szerencsére itt nem is éreztem annyira ezt a hangulatot, mivel magáról a világról nem sokat tudunk meg. Pörgős könyv, ami könnyen magába szippant, megérte elolvasni. :)

risingsun>!
Jeff Noon: Vurt

Toll a szájba és indul a végtelen, soha véget nem érő utazás előre betáplált világokon át, nincs nyugalom, pihenés, megállás, csak folyamatos utazás, s persze közben már azt sem tudjuk mi a valóság, mi a kitalált, vagy mi az álom és hogy tulajdonképpen melyik fehér nyulat is követtük melyik üregén át, hova indultunk és mikor érkeztünk meg, hogy aztán azonnal tovább is induljunk.

Szájon át belénk kúszik, teljesen bekebelez, minden vénába, idegszálba, sejtbe belefúrja magát, szétfeszíti, felrobbantja, hogy csak kihányni lehessen az egészet, amit aztán újra megrágva visszaadagolunk magunka újra és újra, hogy már bőrünkön át folyik kifelé minden, alig győzzük lenyelni, fullasztóan telít, mégis élvezettel teli üveges tekintettel, mosolyogva bámulunk a semmibe, mert még sosem volt ilyen jó és felszabadító ez az undorítóan mocskos, kifordult, színesen édes, sikamlósan hangos drogos mámor ami sosem ereszt igazán, de nem is akarunk már mást csak hogy jöjjön el újra, kapjon el, rántson magába, fúrja belénk magát, mert ez még mindig jobb, mint a valóság, ami körbevesz.

Ronda, de finom. Pontosabban csodálatosan hátborzongató, ahol már csak tényleg a toll segíthet. Fekete vízió, amire még PKD is csak hümmögni tudna.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2005
264 oldal · ISBN: 9637118195 · Fordította: Pék Zoltán
vicomte P>!
Jeff Noon: Vurt

Ez a könyv nálam a „csodállak, ámde nem szeretlek” kategória közelében leledző írás. A csodálat legfőbb tárgya az a szuggesztív erő, amellyel az író az olvasót berángatja abba az általa kreált, elborult, mégis a saját rendszerén belül logikusan működő világba, ami minden, csak nem idilli. Ez nagyon nagy mesterségbeli tudásra vall.
A Szolid Szajrésok (és főleg a főszereplő) a maguk esetlenségében tipikus megtestesítői a Trainspottingból már ismerős rétegnek, amely nem választott magának életet, de menekülne előle, belőle.
Erős és hatásos írói eszköz a folyamatosan használt szleng és a szójátékok – mindkettő magyarításáért riszpekt a fordítónak –, és az a fajta szaggatott narráció, ami tovább fokozza a betépett hangulatot*.
De…
Magáról a világról igazából semmi nem derül ki, meglehetősen kérdéses számomra, hogy mitől működik egyáltalán, míg teljesen homályos az, hogyan is jött létre.
Minimális a leírás, s mivel a POV karakter fejéből nézünk ki, akinek a világ így természetes, baromi sokáig és sok mindenben nincs fogódzó. Ilyenkor az egyszeri olvasó vagy félredobja a könyvet, vagy elengedi magát, mint a hullámvasúton, és hagyja hogy elsodorják az események és maga alá temesse a szöveg. Itt szerencsére többnyire elég erős a szöveg, hogy ez működjön, de azért nem mindenhol, és az események egymáshoz való kapcsolódását legfeljebb az álom logikájával lehet magyarázni (mármint aki hozzám hasonlóan szereti a logikusan felépített cselekményt).
De a legnagyobb gondom az volt, hogy igazából nincs történet, csak események, ami egy lázálom, vagy egy drogos utazás esetén érthető, de nekem személy szerint már kevés.
A konfliktusok egy része – a legtipikusabban az, ami Firka és az apja között feszül – olyan avittasan van tálalva, hogy nem az 50 év múlva dúló cyberpunk jövő, hanem egy ötven évvel ezelőtti kis realista társadalmi dráma ugrott be róla, meg az, hogy ezt meg minek…

Egyébként csak én vagyok az egyetlen, akinek nem Dick, hanem az Alice Csodaországban jutott olvasás közben többször is az eszébe?

(* Lábjegyzet: Márai Négy évszakával felváltva olvasva még inkább pszichedelikus élmény)

5 hozzászólás
FélszipókásŐsmoly >!
Jeff Noon: Vurt

Vazz, valaki itt nagyon betollazott! Annyi világos, hogy egy padlón vonagló Űrből-Jött-Izével indított, és Miss Hobart tovaillanó lélegzetével zárt. Közben… ami közben volt, az a Vurt. Meg Vudu. Meg Vaz. Némi Vipera és Vajszín.

„…a fiú kiveszi a tollat a szájából.”

Köszönet @Marcus-nak, hogy ajánlotta a CP2020 kihíváshoz. Ő egyébként megszakértette műfaji szempontból is: link Én inkább arról írok, milyen személyes élményt jelentett.

Rajaniemi (első körben) kifogott rajtam, mert meg akartam érteni. Noon csúszott, mint a Herbahomály. Többnyire nem álltam le végiggondolni, miről is olvasok, csak sodródtam a szereplőkkel (Firka, Bogár, Mandy és alkalmi társaságukkal) együtt, árnyzsaruk által üldözve, JátszMacska fogalommeghatározós megjegyzései tagolta fejezeteken át, huszonnégy napon keresztül az Angol Vudu nyomában. Töménytiszta színdrogos tudattumor-hallucináció. Tollas szellemláz. (Tele van a könyv ilyen elszállt kifejezésekkel! Tulajdonképpen a jelentős részében tudatmódosult állapotban vannak a szereplők.)

„Tépni az agyhús alagútjain, gondolatokat rakosgatni, szavakat és sikolyokat építve, a szív sikolyait.”

Firka, az Első Számú Főhős elveszítette húgát, Desdemonát, akiért a Hobart-szabály értelmében cserébe egy Vurt-lényt kapott („egy alaktalan pacát, ami nem beszél semmilyen nyelven”). A Vurt az öt tiszta földi létmód egyike a Kutya, Ember, Robo, Árny mellett, amelyek keveredve (Vurtember, Robokutya, Árnyember stb.) új létszintet határoznak meg, amelyek keveredve (Vurtemberkutya, Robokutyaember, Árnyembervurt stb.) új létszintet határoznak meg, amelyek keveredve (a hiányzó ötödik elem alapján) ötféle összetett lénycsoportot és ezzel új létszintet határoznak meg, amelyek keveredve ezernyi nevű, egymással tovább vegyülni nem kívánó lényt alkotnak és ezzel új létszintet (Alice) határoznak meg. Namármost: ha az ember élete olyan, mint egy doboz bonbon, akkor egy Vurt-lényé olyan, mint egy betollazott virtuálálom a dub-oldalon. Élő drog, amiből a szereplők rendszeresen merítenek vagy amibe rendszeresen merülnek – nem mindig világos merre az arra. Sőt, van, hogy az egész átmegy Metába, és nem csak egy sima Metába. Tükörmetába. Furába. Olykor az elejtett megjegyzésekből összeáll valami (ami hol káprázatosan zseniális, hol lehangolóan szomorú vagy épp betegesen torz spoiler), majd egy tollvonással szétzilálódik.

„Macska vett rá, hogy megírjam a történetet.”

Érthetőségét tekintve értékelhetetlen.
Értékelhetőségét tekintve érthetetlen.
Öt csillag meg egy Kedvenc.
Páratlanul ritka élmény. Képzeletélénkítően képtelen logika. Segít nemgondolkodni.
Pék Zoltán magyar szövege arany rózsaszín-ezüst (a gyönyör-operátorok színe).

„Az egész Vurt. Itt kezdődik minden.”

…és még van további három könyv.

off

2 hozzászólás
zamil>!
Jeff Noon: Vurt

Azt kell mondjam engem magával ragadott a könyv és az író stílusa. Ritkán van az, hogy egy könyvet nem tudok letenni, ez olyan volt.
Nekem a könyv belefér a cyberpunk kategóriába, bár tény egy kicsit a peremen játszódik, a mondjuk „Rasztalanok” életével foglalkozik. Ami hiányzott az a Mátrix bár érdekes módon valahol mégis megkaptam, igaz itt az író nem a technikát használta hozzá, hanem a drogokat. Talán az elszállásokat jobban is leírhatta volna, hisz ettől lett igazán egyedi a regény.
Azt kell mondjam néha az ízléshatárom feszegette a cselekmény, de nálam ez még pont belefért, talán a kutyaemberek és cselekedetei voltak amik okoltak, és nem adtak annyi pluszt a regényhez amennyire leírta őket.
Ezt a regényt és az író stílusát valaki vagy utálja vagy kedveli, én az utóbbiak közé tartozok.
Olvasnék még könyvet erről a teremtett világról.

kvzs P>!
Jeff Noon: Vurt

Képzeld el a következőt:
Cyberpunk mozidélután után este 10kor csülökpörkölt, desszertnek töltött káposztával, lekísérve sörrel és házi pálinkával. Éjszaka vmikor felriadsz egy kicsit az álmodból. Csúszkálsz és lebegsz álom és ébrenlét között. Álom-félálom-álom-ébrenlét-félálom-ébrenlét-álom-félálom-álom… Közben próbálod élni, megfejteni, irányítani az álmod, ami álomszerűen logikus, szürreálisan valóságos, és hihetetlenül hihető.
Sikerült? Igen? Akkor tudod, hogy milyen ez a könyv.

10 hozzászólás
ppayter>!
Jeff Noon: Vurt

Nem tudom, hogy Jeff Noon mit szedett (gyanítom, hogy Philip K. Dick hagyatékában találta a receptet), mindenesetre sikerült valami olyat létrehoznia, amihez már engedély kéne. Leginkább az ilyen könyvek szolgáltatják a magyarázatot fizikailag káros szenvedélyektől többé-kevésbé mentes életemre: minek lőjem be magam, ha ilyesmit is olvashatok és ez még olcsóbb is?


Bővebben: http://kultnaplo.blogspot.com/2009/04/jeff-noon-vurt.html

8 hozzászólás
Balázs_Erőss>!
Jeff Noon: Vurt

WTF?! Ez meg mi volt? Ekkora egy papíralapú kuplerájt már elég régen nem láttam…
Kutyaemberek, füstkígyók szkennerrel, tolldrog, robotok, virtuális drogvalóság (bocsi, Vurtuális), csirke, kurvák, törpe, földönkívüli inteligencia…
Nem tudom mit szívott a csávó, de elég meredek flash-et kapott, az tuti.
Ka-tasz-tró-fa!
Menjenek tovább kérem, nincs itt semmi látnivaló!


Népszerű idézetek

Oriente>!

Árnyékomat összekotorta az egyik utcalámpa, aztán továbbpasszolta társa kiégett sötétjébe.

163. oldal

PzZoll>!

Az életetekben hányan vannak, akik hajlandók elveszteni valamit, csak hogy ti egy kicsivel tovább húzzátok?
Számoljátok meg.
Kevesen, mi?

135. oldal

gwyneira>!

Semmi nem érdekel, és tökre élvezem. Talán a rossz irányba változom. Talán nem. Talán ha elég mélyre jutsz, a rossz lesz a jó.

97. oldal - Basszusfertőzés

Gab>!

Mert néha meg kell tenned mindent, amit bírsz, hogy mosolyogva gyere ki az egészből, icipici mosollyal.

Oriente>!

A Síkos Borz ajtónállója egy kövér fehér nyúl volt.

113. oldal, Síkos Borz

mandarina>!

Csak óvatosan, nagyon-nagyon óvatosan. Ez nem a gyengék utazása. Ez elmebeteg lebegés. Kicsit, mint a való élet.
Na jó, talán nem annyira rossz.

Emerson>!

Volt nála egy vadászpuska, felhúzva. Meg persze a kutya.
Az is felhúzva.

59. oldal

csartak P>!

Nicknek,
aki totál betollazott, és már a dub-oldalon él

ajánlás

Emerson>!

JÖJJENEK KI SZÉPEN!
Vagy csúnyán.

230. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II.
Richard Morgan: A fekete férfi
China Miéville: A város és a város között
Tom Sweterlitsch: Angyalok pokla
China Miéville: Kraken
Richard Morgan: Valós halál
Richard Morgan: Légszomj
Geoff Ryman: Levegő
Chris Beckett: Sötét Éden
Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei