Dermedt, ​dacos Dexter (Dexter 3.) 119 csillagozás

Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Dexter ​Morgan hozzászokott a borzalmak látványához, annál is inkább, mert szereti maga elkövetni őket. A Sötét Utastól vezérelve a külvilág felé példaszerű életét egyetlen egyszerű szabály szerint éli: csak a nagyon rossz embereket szabad megölni. Dexter észrevétlenül suhan át az életen, szorgosan dolgozik a miami rendőrségnél vérnyomelemzőként, segíti menyasszonyát két csodálatos (és némiképp egyedi) gyermekének felnevelésében, és tervezgeti a telihold fényében tett kis kirándulásait. Aztán minden megváltozik. Dextert helyszínelni hívják egy hátborzongató kettős gyilkossághoz. De ez a helyszín más. Dexter Sötét Utasa valami egészen dermesztőt érzékel, és mindent hátrahagyva megfutamodik. Belső Hangja nélkül Dexter egyedül kényszerül megbirkózni a helyzettel – követelőző testvéréről, Deborah őrmesterről, kissé túlpörgött menyasszonyáról, Ritáról és minden idők legijesztőbb esküvőtervezőjéről nem is szólva. Ennél is nyugtalanítóbb azonban, hogy Dexter lassan rájön, hogy valami… (tovább)

Eredeti mű: Jeff Lindsay: Dexter in the Dark

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2012
308 oldal · ISBN: 9786155049835 · Fordította: Farkas Veronika
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2008
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639868205 · Fordította: Farkas Veronika

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Dexter Morgan


Kedvencelte 11

Most olvassa 6

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bleeding_Bride IP
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Ha az első két résznek 5 csillagot adtam, akkor ehhez muszáj volna még pótolni legalább 2-t. Ez a sorozat nem csak filmben, hanem könyvben is egyenest nekem készült és kész. Már a szarkasztikus, fekete humor ami átszövi az egészet, az annyira én, hogy vigyorogva bólogattam rá. (gondolom sokaknak, akik engem is olykor retardáltnak néznek, ez a könyv is nyomasztó „faviccektől” recsegő lenne). Dexter karaktere valami fantasztikus, már- már azt mondom, hogy Hannibal Lecterhez kezd közelíteni a szívemben. Mert én már csak ilyen vagyok, azokat a történeteket szeretem a legjobban, ahol az elmeháborodott gyilkos a szívemhez tud nőni.
Emellett ez a kötet már azért a filmsorozathoz képest más dimenzióba ment, hisz míg abban Harryt, az apját látja, amikor véghezviszi a gyilkosságokat, itt Harry emlékkép csupán és a hang a fejében egy létező entitás. Maroknyira szűkült a gyomrom, ahogy kezdett kibontakozni a Sötét utas mibenléte.
Jaj és a gyerekek. Nem tudom, hogy a filmben miért csupán kiskrapekok és nem szőtték bele a cselekményszálba a valódi lelkiállapotukat. (Sajnos bármennyire akarom, nem tudok nem a filmmel párhuzamosan nyilatkozni róla, bármennyire is próbálom).
Ami tuti: ma este a negyedik résszel fekszem.

>!
cippo I
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Hát, kérlek, ebbül én afféle becsületbeli ügyet csináltam – mán tudniillik abbul, hogy végigolvastam.
Eh, tán nem kellett volna annyi Stephen Kinget olvasni (már persze nem nekem, hanem a nagyreményű Jeffry P. Freundlich bácsinak), vagy nem kellett volna írás közben olyasfajta misztikus thrillereket nézni, mint a Letaszítva (http://www.imdb.com/title/tt0119099/), meg ilyenek.
Mer'hogy dalnokunk dicső dolgozata durván delíriumos, allűrösen alliteráló az agybajig – hovatovább, hogy a Seszták Ágnes szavaival éljek: élénk tévedés –, én meg durcás vagyok, mint aki halkan belelépett. Nem tetszett, na. És ha ezek után mégis elolvasom a negyedik kötetet, az végtelenül lovagias gesztus lesz tőlem, de előtte ezt azért még alaposan átgondolom.

>!
vicreed
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Ez a könyv kész hullámvasút volt a számomra. Egyszer érdekelt, máskor pedig olvastam, de teljesen elkalandozott a figyelmem. És szidtam is magamat, mert hát ugye dexterforevör. De körülbelül a fele táján kezdett beindulni a történet, amikor tényleg vártam, hogy olvashassam.
Kicsit furcsa volt ez a mitikus dolog benne, mivel a filmsorozatban ilyen egyáltalán nincs, de nekem nagyon tetszett. Újdonság volt, és nagyon izgalmasan tálalta Lindsay.
Szegény Drága Dextert sajnáltam, olyan kis szerencsétlen volt itt, úgy megölelgettem volna, de végül újra megtalálta a Sötét Utasát!

>!
Perly
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Nem tehetek róla, de egyre jobban imádom ezt a könyvsorozatot! Persze vannak szépséghibái, mint ahogy mindennek, de összességében véve szerintem zseniális. A legjobban az tetszik benne, ahogy Dexter igyekszik Codyból és Astorból mini Dextereket faragni. Az is lenyűgözött, hogy a gyerekek habár tapasztalatlanok, képesek felismerni az emberekben rejlő Sötét Utast. Nem is értem, miért hagyták ki ezt a sorozatból…
Elfogultság ide vagy oda, megérdemli az öt csillagot. :-)

>!
Nita_Könyvgalaxis
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Dexter sötét humora: pipa.
Néhány kegyetlen gyilkosság: pipa.
Történetszövés: félpipa.
Ugyanis ennek a résznek a cselekménye most valahogy nem lett olyan jó. Túl elvont volt a Sötét Utassal való kavarás, és ez a dermedt, dacos Dexter sem volt így az igazi. Bár a legvégén a utolsó csattanó üt, de még így sem annyira jó, mint az előző két rész.
Azért a szokásos Dexter adag: pipa. :)

6 hozzászólás
>!
deardurr
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Végeztem az utolsó kéznél lévő, kölcsön Dexterrel is!Hurrá!
Sajnos nem mindig élveztem, mert nem tudom megszokni, hogy a könyvekben Deb (Dexter huga) káromkodik, mint a csikósbetyár! Már szinte unalmas, hogy „Jesszus”-sal kezd minden mondatot… Na, de az alapötletet nem tartom rossznak (bár korábbi értékelésekben olvastam, hogy feltűnően hasonlít más, általam nem ismert alapötletekhez), ugyanakkor a befejezés túl egyszerű, szinte nem is logikus, hogy egy mindenható istennel ilyen könnyen el lehet, persze nem véglegesen, de valamennyire bánni. A hullákat sosem tudtam elképzelni…megsütve, bikafejjel…de ez megint inkább lehet, hogy engem ír le, semmint a könyvet. Mindenesetre, nincs több Dexter! Annak, aki viszont még nem olvasta ajánlom, mert véleményem szerint a sorozatnál sokkal, de sokkal jobb (Nem győzöm hangsúlyozni Rita pipogya karakterét a tv-ben!bá!). A gyerekek természetesen aranyosak, és kis gyilkosként még tutibb, hogy örökbefogadnám őket:).

12 hozzászólás
>!
Ginuci
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Szegény Dermedt, dacos Dexter már-már megsajnáltam őt, olyan „fogavesztett tigris” volt a Sötét Utasa nélkül. Vele örültem amikor végre visszajött :)
Beteg, morbid és sötét, de a humor amivel kombinálva van, egyszerűen nem engedi, hogy ne olvassam amikor csak időm engedi. Tetszett ez a rész is.

>!
Leah
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Imádom Dextert. Akármi történjen is vele.. Még üresen is.
Tetszett amikor a Sötét utasról gondolkozott.

A gyerekek :D Annyira sajnálom h nem tették be a sorozatba. :c
Deb: itt tök jól elfogadja a dolgokat, talán túlságosan is .

Jöhet a kövi rész :3

>!
CaptainV 
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Épp a második nagyobb Dexter-korszakomat élem, ami e könyv hatására kezdődött el. Ha eddig nem voltam rajongó, akkor most az lettem, méghozzá fanatikus, és akarom a következő részt, aztán a következőt, aztán a következőt, aztán a következőt.
Egészen újszerű ez a Dexter, láttam is az értékeléseknél, hogy ez sokaknak nem tetszett annyira. Többször átgondoltam és arra gondoltam, hogy nekem ez igenis tetszett, bár nagyon rossz érzés volt, hogy az egyik legjobban imádott hősöm szépen lassan szétesik.
De nem baj ez sem, mert legalább egy új oldalát ismertem meg, és a humora megmaradt a réginek, az kárpótolt is, szóval nincs bennem harag. :)

>!
wmagda
Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter

Dexter morbid humora, elbeszélésmódja ugyanaz volt itt is, mint a sorozat előző kötetében, ezeket most is szerettem. Ugyanígy igaz erre a kötetre is, hogy Dex szenvtelen stílusa érzelemmentessé teszi az egész könyvet, olyan, mintha a többi szereplőnek se lennének érzései és ez picit zavaró.
Nem tetszett, hogy Dexter környezetében most már feltűnően magas az abnormális egyéniségek száma. És nem a Dex által üldözött sorozatgyilkosokra értem ezt, hanem a magukat normálisnak mutató szereplőkre (Masuoka, Doakes őrmester, Cody és Astor). Hát hogy van ez, aggódnom kéne, hogy engem is biztos ennyi degenerált vesz körül, csak nem tudok róla? Vagy esetleg Dexter kifejezetten vonzza őket és ezért hemzsegnek körülötte? Akkor is kicsit sok volt már ez nekem.
Még ennél is kevésbé tetszett nekem, hogy a Sötét Utast mitikus lényként, démonként ábrázolta a könyv. Holott eddig Dexter a saját személyisége részének tekintette a sötét oldalát, s épp ezért tartotta szörnyetegnek magát. Ehhez képest most kitalálta az író, hogy egy Dextertől független entitás szállta meg őt, az hordozza magában a gyilkolás vágyát és képességét is (távollétében Dex képtelen ölni). Ez nekem nagyon nem jött be, mert ez megadja Dexternek a felmentést, hogy nem is a saját akaratából gyilkol, hanem egy másik lény kényszeríti erre. Eddig pont azt bírtam Dexterben, hogy ő tudja magáról, hogy szörnyeteg, de próbál jó lenni, főleg az elhunyt nevelőapja iránti hűségből. Az író ezzel a démonos magyarázattal elvette Dexter jellemének a felét, s kijelentette, az nem is ő. De akkor ki ő? Valami széplélek? Nem, egyszerűen ezt nem vette be a gyomrom.
Összességében azért még ez a könyv se volt rossz, de sokkal kevésbé tetszett, mint az előző kötet. A mitikus-misztikus blabla nélkül sokkal jobb is lehetett volna.


Népszerű idézetek

>!
Risus P

Valahol lennie kell egy világnak, ahol mindennek van valami értelme, de ez nyilvánvalóan nem a mi világunk.

>!
Nita_Könyvgalaxis

Mindenre, ami sötét és rettenetes, mi a csuda folyik itt? Nem éri elég csi az aurámat, vagy mi? Kvadrátba rendeződtek ellenem a Jupiter holdjai a Nyilasban?

59. oldal

>!
Risus P

-Hát, végül is, a házasság a kompromisszumokról szól.

>!
Nita_Könyvgalaxis

Hogy miért lesz lámpalázas olyasvalaki miatt, aki darabolt májból készít szobrokat, azt fel nem foghattam, de nyilvánvalóan ez volt a helyzet. Egy izzadságcsepp gurult végig az arcán, és görcsösen nyeldekelt, kétszer is.
– Egy séfről van szó, Vince – nyugtatgattam. – Nem veszélyes rád. Még a könyvtárjegyedet sem veheti el.

63. oldal

>!
Nita_Könyvgalaxis

Miért gondolna házasságra egy olyan ember, aki a szexet nem tartja izgalmasabbnak a kettős könyvelésnél?

16. oldal

>!
Taknyos

Az emberek oly csodálatos keverékei a hülyeségnek, tudatlanságnak és ostobaságnak, nem?

>!
krlany I+SMP

A reggeli valóban megédesítette a napomat. Igazán nehéz fenntartani a mély depresszió és a teljes értéktelenség valóban autentikus állapotát, amikor az ember tele van finom étellel, úgyhogy félúton járva egy rendkívül jól sikerült rántottában, feladtam.

118. oldal

>!
Risus P

-Az életben semmi sem igazságos. Az „igazságos" egy csúnya szó, és megköszönném, ha nem használnátok a jelenlétemben.

>!
Nita_Könyvgalaxis

– Igen – válaszoltam bután. – Csak elgondolkodtam.
– Nagyon fájt? – kérdezte Astor.

132. oldal

>!
Mortii

Tételezzük fel, hogy megteszem, és valami olyasmit válaszolok, hogy igen, rengeteg hitem van, atyám, hiszek az emberi kapzsiságban és ostobaságban, és az éles acél édes ízében holdfényes éjszakákon. Hiszek a sötét láthatatlanban, a belső árnyak közül érkező hideg kuncogásban, a kés vitathatatlan tisztaságában. Ó, igen,atyám, van hitem, sőt, enyém a bizonyosság, mert én láttam a sivár véget, és tudom, hogy létezik; én ott élek.

228. oldal


A sorozat következő kötete

Dexter sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Nem akarlak megölni
Karen Rose: Sikíts értem
Thomas Harris: A vörös sárkány
Dan Wells: Az ördög egyetlen barátja
Andy Weir: A marsi
Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem
Stephen King: 11/22/63
James Dashner: Az útvesztő
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Ann Aguirre: Horda