Szikraváros (Szikraváros 1.) 135 csillagozás

Jeanne DuPrau: Szikraváros

A csillogó Szikraváros már generációk óta virágkorát éli, ragyogó fényeinek köszönhetően lakói elégedettek és boldogok. Ám a földalatti város hatalmas generátora a meghibásodás határán áll, az utcákat és tereket megvilágító nagy lámpák mindenki megrökönyödésére vibrálni kezdenek. Két tinédzser vállalja magára a feladatot, hogy az idővel versenyre kelve szétnézzen Szikravárosban különböző nyomok utána kutatva, melyek tán segítenek megérteni a város létezésének misztériumát, és kimenekíteni a tisztes polgárokat, mielőtt az összes fény kihunyna.

Eredeti megjelenés éve: 2003

Tagok ajánlása: 11 éves kortól

>!
M&C, Budapest, 2008
272 oldal · ISBN: 9789639763692 · Fordította: Robin Edina

Kedvencelte 16

Most olvassa 5

Várólistára tette 99

Kívánságlistára tette 54

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Navi P>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Kezdetleges disztópiának mondanám, a maiakhoz képest vérszegénynek és eseménytelennek, értsd: nem ölnek meg senkit, nem kell egymást halomra gyilkolni, nincs mindegyik oldalon akció. Viszont kapunk egy kis közösséget, ami a fény az éjszakában, csak kezd kialudni a láng. A nagymama utolsó tiszta pillanatában feltúrja a lakást, s előkerül egy terv, amit sajnos a hugi megrág. Így a két fiatalnak ki kell nyomoznia, hogy hogyan juthatnak ki onnan.
A maga egyszerűségében izgalmas volt, gyorsan lehetett vele haladni.
Bele sem merek gondolni, milyen lehet 250 évig a föld alatt élni, úgy, hogy az egyetlen modern „találmány” az elektromosság, ami a fényt adja. Semmi szín, semmi élet. Nem tudod, mi az, hogy gyertya, gyufa, csónak, fa, fű, hold, nap, …
A vége kicsit kurtán furcsán lett megoldva, de az exodus így teljes.

Szöszmösz_Gorkie P>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Nem olyan régen láttam a filmet, akkor még nem tudtam, hogy könyv alapján készült.
Azt kell mondjam, hogy a film izgalmasabbra sikerült. A könyv itt-ott kissé vontatott lett, de nem bántam meg, hogy megvettem. Tetszik a történet és a szereplők is szerethetőek. Néhol nehéz volt elhinnem, hogy 12 évesekről van szó, de ha valaki ilyen világban nő fel, nyilván hamar fel kell nőnie, érettebben kell viselkednie.
Tetszett Szikraváros leírása is, a kis csavar a spoiler.
A város alapításának oka, nem derült ki pontosan, csak utalások vannak rá. Nagyon szeretném olvasni a folytatást, de úgy olvastam nem jelent meg magyarul. :(( szomorú
Összeségében kellemes olvasmány, egyszer érdemes elolvasni. :)

5 hozzászólás
CsakSimánDorka P>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Nem nagyon jött be, olyan semmilyen…nem is tetszett de annyira nem is volt rossz. A világ szörnyű volt, hogy a föld alatt vannak…szörnyű volt olvasni is róla :S a vége viszont nagyon izgalmas volt, jó lett volna ha folytatják!

7 hozzászólás
SignoraSchneider IP>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Ez jóóó :) A filmet láttam előbb, nagyon tetszett. Megnézem majd megint. Sajnálom, hogy a többi részt nem fordították le, pedig érdemes lenne, megfontolhatnák. Nagyon jó ifjúsági könyv, életbevágó társadalmi üzenettel. Hátha… valaki? ^^

3 hozzászólás
Veron P>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Annak idején, mikor megszereztem, nagy reményekkel voltam iránta, egy ideig a második része kívánságlistás is volt míg ki nem derült, hogy végül sosem jelenik meg….
Most végre el is olvastam, és hát… valószínűleg még egy kicsit az előtt kellett volna olvasnom, hogy megszereztem… Nem mintha nagy bajom lett volna vele, a szereplőket nagyjából meg tudtam kedvelni, a világ ha nem is egyedi, de érdekes (föld alatt, semmi mást nem ismerve, és egyre inkább sötétben), és drukkoltam nekik, hogy derüljenek ki a titkok, és találjanak valami újat, valami szebbet. Csak hiányzott valami plusz, ami kiemelné a hasonló disztópiás ifjúságik közül, amitől újra akarnám olvasni, valami….

Belle_Maundrell >!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Nem nyűgözött le különösebben, de szerintem 11 éves korom körül biztos izgalmasnak találtam volna. Kár, hogy az a bizonyos üzenet tökéletesen olvasható volt a halovány betűivel, és így már semmi érdekes nem volt benne, amikor hőseink találgattak, mi lehet az. A karakterek nem hagytak bennem mély nyomot, jobban is ki lehetett volna őket dolgozni. Az alapötlet amúgy tetszik, érdekes ez a föld alatti város, ahol a lakosok azt hiszik, ezen kívül nem létezik semmi. Tényleg sajnálom, hogy nincs jobban kibontva, de azért megérte az árát – Coop-ban vettem :) – majd ha látom ott a folytatását, lehet, hogy lecsapok rá. Viszont külsőre nagyon tetszetős, olyan jó érzés fogni, mintha a kemény- és a puha borító között lenne félúton.

zamil>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Nem én vagyok a könyv célközönsége, és egy kicsit féltem is tőle, de azért sikerült lekötnie. Talán ha ifjú titán koromba olvasom mélyebb benyomást tesz rám.
Én is úgy éreztem, hogy nem 12-13 évesek a főhősök. A sziklaváros, és a kerettörténettel nem volt gondom, még akkor sem, ha kicsit egyszerű lett a történet.
Kellemes olvasás lett a végén. A folytatást is elolvasom idővel (ha megszerzem).

9 hozzászólás
csartak P>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Na ez a könyv elég „egyszerű” volt. Mármint nem tudom, mennyire lett volna jó, ha az írónő bonyolult karakterábrázolással és hosszas tájleírásokkal ecseteli a történetet.. Így könnyedebb és rövidebb történetet kaptam. Körülbelül a felétől kezd beindulni, izgalmasabb lenni. Legjobban az utolsó fejezet tetszett. Egyébként az alapötlet nagyon jó. Milyen érzés lehet föld alatt születni? Nem tudni hogy létezik természetes fény, nem tudni hogy az ég kék, és híján lenni egy olyan luxusnak, hogy bármikor megehetsz mondjuk egy barackbefőttet. Pár bogáron (és molylepkén) kívül nem ismerni semmilyen állatot. Aztán nincs tv, telefon, net, tömegközlekedés.. és sok minden más hétköznapi luxus.
A másik dolog, hogy az én szememben, amikor elképzeltem a szereplőket nem 12 évesek, hanem pár évvel idősebbek voltak, mivel cselekedeteik túl érettek a korukhoz képest. Bár azt lehet a körülményeikkel magyarázni.
A filmet is mindenképpen megnézem majd.

8 hozzászólás
ppayter>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Ma délelőtt volt egy óra „üresjárat”, úgyhogy benéztem a FSZEK-be valami olvasnivalóért, aztán ez akadt a kezembe… Nem egy nagydarab könyv, a betűméret meg a sorköz is jókora, úgyhogy ennyi idő bőven elég rá.

Összességében egy meglehetősen jó alapötletre épülő ifjúsági regény, annak minden hátrányával az idősebb olvasóközönségre nézve. Adott a már említett kiváló alap, nevezetesen egy földalatti város, melynek lakói nem tudnak a külvilágról és ráadásul a készleteik is igencsak fogyatkoznak, megspékelve már a legelején némi plusz feszültséggel; ezenközben a szereplők egyszerűek és hiteltelenek (ha nem írják le, hogy tizenkét évesek, simán egy ötössel idősebbnek mondtam volna őket a viselkedésük alapján), a világ (na jó, város) pedig hiába néz ki jól messziről (hogy vizuális hasonlattal éljek), ha közelebb menve kiderül, hogy nincsenek részletek, csak a konkrét útvonalon van egy-két kidolgozottabb valami, mint egy gyengébb számítógépes játék esetében.

Szóval erre az alapra simán fel lehetne húzni egy igazi, felnőtteknek szóló epikus történetet több kötetben és így bekerülni a steampunkba hajló, (poszt)apokaliptikus műfaj legjobbjai közé – más kérdés, hogy erre az esély nem sok (bár egy folytatást még simán elbírna a dolog), de azért én úgy fogom fel, hogy ez csak demóverzió.
(Tizenöt éves korig bárkinek.)

4 hozzászólás
Mes>!
Jeanne DuPrau: Szikraváros

Először a filmet láttam, és ott sok minden nem volt kibontva. A könyvben már sok minden megvilágosodott, de az, hogy miért költöztek a föld alá az emberek, az nem. Szerettem Linát és Doont, és attól függetlenül, hogy tudtam mi lesz a vége drukkoltam nekik nagyon. Remélem a következő kötetben még több minden kiderül a múltbéli eseményekről. Egy dolog nem változott bennem, soha nem laknék Szikravárosban.


Népszerű idézetek

Szöszmösz_Gorkie P>!

Olyan tiszta és áttekinthető a lelke, akár egy pohár víz.

93. oldal, 6. fejezet

csartak P>!

Hátradőlt és szemügyre vette a képét. Hát nem volna különös – gondolta magában –, ha az ég tényleg kék volna? De tetszett neki. Gyönyörű volna – egy kék égbolt.

138. oldal

Szöszmösz_Gorkie P>!

"Szikrának lámpáiba szikrát teremt,
Ősrégi, akár az emlékezet,
Sebesebben, mint bármi e földön
A folyó előtör, a folyó tovahömpölyög…"
…..
"Sűrű, mint az éj, és mély, akár az álom,
Feketeség rejti előlünk a távolt.
Ám mégis, Szikra utcáinak fénye
Tisztán és bátran ragyog e sötétbe."

226. oldal, 17. fejezet

rlb_32557241>!

Mindenkiben rejtőzik valamennyi a sötétből. Olyan, mint egy éhező szörnyeteg. Csak akar, akar és akar rettenetes erővel. És minél többet adsz neki, annál nagyobb és éhesebb lesz.

168. oldal, 13. fejezet: A megfejtés

Szöszmösz_Gorkie P>!

– Sajnálom. Teljesen kifogytunk belőle.
– Örökre?
– Örökre.

103. oldal, 7. fejezet

rlb_32557241>!

Az a legnagyobb gond a dühvel, hogy képes eluralkodni a szíveden. És akkor már nem te leszel a magad ura. Hanem a düh.

92-93. oldal, 6. fejezet: A szekrény titka

rlb_32557241>!

Azt kapod, amit kapsz. Az viszont, hogy mihez kezdesz azzal, amit kapsz… hát ez itt a lényeg, nem gondolod?

56. oldal, 3. fejezet: A város alatt

Szöszmösz_Gorkie P>!

Szikraváros lakói ritkán dobtak el bármit. Megtalálták a módját annak, hogyan használják ki legjobban mindazt, amijük volt.

29. oldal, 2. fejezet

csartak P>!

Amikor Szikraváros épp csak megépült, de még senki sem lakta, a főépítész és a helyettese kimerülten leroskadtak, és a jövőről kezdtek beszélgetni.

(első mondat)

csartak P>!

Ahol nem voltak polcok, ott a falakat csinos tárgyakkal díszítették – egy őszibarackkonzervről származó címke, néhány szárított, sárga színű tökvirág, és végül egy darabka kifakult, ám még mindig tetszetős lila szövet. Rajzok is függtek a falon. Lina képzeletének művei. Egy várost ábrázoltak, amely mintha valamelyest hasonlított Szikrára, ám épületei sokkal világosabbak voltak, valamint több ablak sorakozott rajtuk.


Hasonló könyvek címkék alapján

Susan Ee: World After – Túlélők világa
Rick Riordan: Neptunus fia
Richelle Mead: Dermesztő ölelés
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
Darren Shan: Rémségek Cirkusza
Arwen Elys Dayton: Seeker
Alexandra Bracken: Sötét elmék
Christopher Paolini: Eragon
Stephen King: A Setét Torony – Susannah dala