55. legjobb gyermek- és ifjúsági irodalom könyv a molyok értékelése alapján

Nyakigláb ​Apó (Nyakigláb Apó 1.) 500 csillagozás

Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

    A Hosszúlábú apu című sikeres TV-sorozat regényváltozata.
    Ez a szellemesen megírt könyv egy árvaházban felnőtt lány életét és szerelmét mutatja be. Hogyan ismerkedik az árvaházon kívüli világgal, milyen baklövéseket követ el a valódi életben, és hogyan tud beilleszkedni. Egy ismeretlen jótevő segíti sorsa alakulását, akinek Judy csak árnyképét ismeri – azért hívja „nyakigláb apó”-nak. (Sic!) Neki ír beszámolókat az iskolai életről, társairól, szerelméről. Vajon ki ez az ismeretlen?
    A titokzatos és humorral átszőt (sic!) regény biztosan kedvelt olvasmánya lesz a „könyvfalóknak”.

Gólyaláb Apó címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1912

Kiadói ajánlás: 10 éves kortól · Tagok ajánlása: 12 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Lányszoba, Pöttyös könyvek, Könyvfalók Könyvtára

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
168 oldal · ISBN: 9789632458540 · Fordította: Borbás Mária
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
168 oldal · ISBN: 9789632458533
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2007
166 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708754 · Fordította: Altay Margit · Illusztrálta: Jean Webster

6 további kiadás


Enciklopédia 41

Szereplők népszerűség szerint

Jerusha Abbott (Judy) · Jervis Pendleton · Sallie McBride · Julia Pendleton · Mrs. Lippet

Helyszínek népszerűség szerint

New York · árvaház · John Grier Otthon


Kedvencelte 141

Most olvassa 7

Várólistára tette 162

Kívánságlistára tette 62

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Nos, olyan könyv ez, hogy már nem éppen tinédzserként alig vártam azt a szabad percet, mikor végre leülhettem és folytathattam az olvasást. És nem akartam abbahagyni. És nem akartam, hogy vége legyen…
Balzsam volt a lelkemnek ez a kis könyvecske, higgyétek el, nem túlzok. Ki gondolta volna, hogy romantikus lányregényt fogok én még kedvencelni…
Nagyon nagy szükségem volt erre a kedves, bájos történetre és naivan is bölcs, őszinte, szókimondó, humoros és menthetetlenül optimista főhősére. Imádtam Jerusha, pardon, Judy alakját, gondolati-szellemi-érzelmi fejlődésének rajzát, azt a friss lendületet, amellyel hozzáfog önmaga kiteljesítéséhez és a világ meghódításához. Van a történetben jó érzékkel adagolt társadalomkritika is, meg egy kis szembesítés előítéleteinkkel, épp annyi, amennyi egy pöttyös regénybe belefér, és épp úgy, hogy maximálisan hatásos legyen.
Bár magában az alapsztoriban – eléggé könnyen kikövetkeztethető titkával együtt – nem sok rendkívüli van, és a műfajból is adódóan bizony gyakran sablonokra építkezik, hogy ne beszéljek az itt-ott szétszórt, de korántsem zavaró közhelyekről, a stílus, a nézőpont egységbe szervez mindent. Szerves egészként lüktet a regény minden sora. Elevenséget, életet, reményt pumpál a vegetálásra ítélt lelencházi lét adta sorsba. Egy kis nagy szív kell hozzá, csak ennyi. Szeretet. A tudat, hogy van, kihez levelet írni, van kit szeretni. Innentől pedig már bármi lehetséges. A fantázia és a lélek pillanatnyi szüksége egy egész családot épít Judy köré – Nyakigláb Apó egyszerre, pontosabban felváltva tölti be különböző családtagok szerepét főszereplőnk képzeletében, hogy később spoiler.
A biztos háttér tudata adja meg azt a nyugalmat, amely ahhoz szükséges, hogy a gyűlölt lelencház és emléke is szervesen integrálódjon Judy életébe, hogy pozitív folyamatok elindítója legyen, életcélt adjon. Persze kell ehhez egy judys karakter is, egy csak és kizárólag az örömre, boldogságra koncentráló jellem. Megszerettem a kiscsajt, de nagyon. Menthetetlenül. Meg a zseniális rajzait is. (Igen, zseniálisak, még akkor is, ha tényleg nem tud tehenet rajzolni. És persze nagyon judysak.)
Lelkendeznék még sokáig, de inkább abbahagyom. Egy biztos: ez a könyv sokáig tartó mosolyt tud csalni az ember arcára, és óriási adag optimizmusával derűt a lelkébe. Nekem ez most orvosság volt.

>!
Madama_Butterfly P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Humoros, őszinte, szókimondó, kacagtató, lélekmelengető – pont amilyennek egy lányregénynek lennie kell, és amelyet még felnőtt fejjel is élmény újra elolvasni.
Jólesett, és ezt kevés könyv befejezése után tudom elmondani….

4 hozzászólás
>!
Véda MP
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Drága Jerusha (Judy) Abbott,
bár éveim száma már több, mint 30 és ezen felül sajnos csak a testem tömege, az ősz hajszálaim száma, valamint a ráncaim mélysége növekszik; mégis nagy rajongója lettem egy lányregénynek, melynek főszereplője Te vagy.
Valahogy úgy történhetett, hogy először csak a sorsod alakulása foglalkoztatott, utána pedig 'AZ' a csipetnyi titok (úgy tudtam…!), majd szép lassan levett a lábamról a kibontakozóban lévő szerelem. Olyannyira, hogy képzeld édes Judy, meg kellett vennem a könyvet a helyi antikváriumban. Bele is írtam az első oldalára:
"Urbán Tímea Véda tulajdona.
Ha a könyvem elcsavarogna,
húzd meg a fülét, s kergesd vissza!"
Nagyon fontos lenne, hogy vissza találj/találjon hozzám, ugyanis a fentieken kívül megtanítottál még egy dologra: véssem eszembe, "Millió dologgal van tele a világ,
és ezt látva látni maga a boldogság."
Jó, tudom, ezt Stevenson írta, de na…úgyis érted! :)
Maradok őszinte híved, hű rajongód örökké,
Véda

>!
BeliczaiMKata P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Nagyjából a felénél rájöttem, hogy ki is az a Nyakigláb apó, és innentől kezdve kicsit sajnáltam Judyt, hiszen akaratlanul elmondta az érzéseit olyan személynek, akinek egyébként nem tette volna. Illetve az is elgondolkodtatott, hogy mi volt az indítéka a taníttatásnak. Vajon már akkor is spoiler?
Gyorsan haladtam vele, olvasmányos volt, és a felmerülő kérdések ellenére is aranyos. Kikapcsolódásnak remek volt.

1 hozzászólás
>!
mezei P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Talán 14 évesen olvashattam először, és azóta még számtalanszor. A könyvből áradó derű, humor, életigenlés egyszerűen megunhatatlan számomra.

4 hozzászólás
>!
bagie P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Először olvastam, és hihetetlenül jól esett most a gyermeki lelkemnek…és nagyon elgondolkodtam, hogy tiniként olvasott sok-sok könyvem között ez miért nem kapott helyet?!

Jerusha/Judy Abbott egy nagyon kedves, cserfes tiniből válik okos, intelligens és boldog nagylánnyá/nővé, amely fejlődés Nyakigláb Apónak írt leveleiből szépen követhető.
Bevallom először Nyakigláb Apót, olyan apókásnak képzeltem el, de kb féltávnál rájöttem, hogy valaki mást rejt a titokzatos jótevő. Nagyon szurkoltam, hogy igazam legyen… és örülök a boldog végnek (kell néha egy kis heppiendes olvasmány is) ! :)

Hamarosan pedig a folytatás is kézbe kerül!

3 hozzászólás
>!
Porcsinrózsa
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Régi, gyermekkori mulasztásomat pótolva olvastam el ezt a csodálatos regényt. Egyáltalán nem biztos, hogy kislányként megláttam volna a történet szépségeit. A szókimondó, talpraesett, hálás lelkületű kislány Anne Shirley – re emlékeztetett. Éleslátását, pozitív gondolkodását bizony ma is sok felnőtt figyelmébe lehetne ajánlani. Jó lenne. ha az ifjúság ma is annyit olvasna, s olyan lelkesedéssel, mint a történet főszereplője. Bájos, szívmelengető a cselekménye, a lezárása, csattanója pedig felteszi rá a koronát.

13 hozzászólás
>!
kratas P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Tündéri! Imádom azokat a könyveket, amiknek minden sorából süt a boldogság és ez pont ilyen volt. A vége pedig nagy meglepetés, de olyan érzessel, hogy „igen, pontosan ebben reménykedtem” :)))

>!
csillagka P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Fuuu, jujjjj, izé, hát a kutya úr istenit miért nem ver engem ehhez a könyvhöz 12. évesen senki?
Nyakigláb apó mese mese mátka pillangós madárka, mint a Varjudombi mesék nem tudom miért volt ez az asszociáció, de keményen bennragadt és ha engem kérdeznek még pár napja is oda tettem volna szépen mellé a polcra.
És akkor jött Tenkes kapitánya jaj bocsánat az máshol jött :) szóval jött a kihívásomra egy értékelés ami valami teljesen más mondott, és mivel örömkönyvet kerestem reggel kicsit belepillantottam.
Még mindig pillantottam, vagyis már olvasok, sírok, nevetek még kicsit olvasok. Nem érek rá! Várjatok kicsit, ebéd ma kicsit később lesz! Na jó, még pár oldal és megyek. Apus nem rendelünk inkább egy pizzát?
Nem látod, hogy olvasok? Kicsit nem lehet békén hagyni? Ezt haláli, ilyen nincs, csuda jófej ez a csaj, igen biztosan megfelelő állampolgár leszel.
Mi van, vége van? Jaj ne még egy kicsit, csak még tartana egy kicsit.
Fantasztikus volt, úgy ahogy van :)

20 hozzászólás
>!
brena
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Istenem,hogy én ezt eddig miért nem olvastam?! Valahogy mindig csak kerülgettem…
Imádtam, a kockás karton ruhát és a lelenc szót és mindent, elejétől a végéig:)
És igen..közben vezettem,de figyeltem ám,viszont én nem sakoztam ki, ki is Nyakigláb Apó:)))Így a végén csízeltem vagy húsz kilóméteren át:))
Jean Webster akarom olvasni a könyveid!
A hangoskönyv előadásmódja pedig fergeteges volt!Lehet ettől is nőtt a varázsa a könyvnek!

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Aurore

A fiatalság nincs összefüggésben az évek számával, csak a lélek frissességével.

154. oldal (Móra, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság
9 hozzászólás
>!
Brigi12345

A világ tele van gyönyörűséggel, csak rajtad áll, hogy ráakadj ezekre az örömökre, melyek lépten-nyomon eléd kerülnek.

5 hozzászólás
>!
tataijucc

Nem az élet nagy bajai azok, melyek próbára teszik a jellemet! A nagy tragédiákkal bátran szembenézni és vállalni a szenvedést, az könnyebb feladat, de a mindennapi élet kicsinyes kellemetlenségeit elviselni és mosolyogni rajtuk, az már sokkal nehezebb, ahhoz már erős jellem kell.

46. oldal

>!
K_Maria P

Azon vagyok, hogy minden pillanat örömét kihasználjam, és tudatosan akarom kihasználni. A legtöbb ember nem is él, csak rohan. A messzi láthatáron nyugvó távoli cél felé igyekeznek, és nagy igyekezetükben annyira kifulladnak és elfáradnak, hogy észre sem veszik a szép, csendes vidéket, amely mellett elhaladnak, és aztán az első dolog, aminek a tudatára ébrednek, a saját öregségük, amikor fásultságukban már egészen mindegy nekik az is, hogy elérték-e céljaikat vagy sem.

>!
Uzsonna

Ugyanazokon a dolgokon nevetünk, és milyen jókat tudunk nevetni! Rettenetes lehet, ha két embernek nincs egyforma humorérzéke. Azt hiszem, az ilyen szakadék áthidalhatatlan.

166. oldal (Móra, 1976.)

Kapcsolódó szócikkek: humor
1 hozzászólás
>!
mazsolafa

És milyen jó olvasni! Már napközben is előre örülök az estének, amikor kiakasztom ajtómra az „Elfoglalt” táblát, belebújok csinos pongyolámba és prémes papucsomba, aztán halomra dobom a díványpárnáimat, rájuk heveredem, meggyújtom az állólámpát, aztán olvasok, olvasok és olvasok. Egy könyvvel be sem érem, egyszerre négyet is olvasok.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
K_Maria P

Amink nincs, és sose volt, az nem hiányzik -de rettenetesen nehéz lemondani olyasmiről, amit már megszoktunk.

146. oldal (Móra, 1989)

>!
tataijucc

Drága Nyakigláb Apó! December 19-én

Sohasem felelsz a kérdéseimre, pedig azok egész különösen fontosak.
KOPASZ VAGY?

27. oldal

>!
K_Maria P

Rettenetes lehet, ha két embernek nincs egyforma humorérzéke. Azt hiszem, az ilyen szakadék áthidalhatatlan.

174. oldal (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: humor
7 hozzászólás
>!
Amrita I

Én azt hiszem, Apókám, hogy az ember legnagyobb kincse a képzelőerő. Az teszi az embert képessé arra, hogy beleélje magát mások helyzetébe, együttérzővé és megértővé váljék. Ezért kellene fejleszteni a gyerekekben ezt a tulajdonságot. De a John Grier Otthonban a fantázia legkisebb szikráját is eltapossák. Az egyetlen dolog, amire ott ránevelik az embert: a kötelességteljesítés. Nem hiszem, hogy a gyerekek fel tudnák fogni ennek a szónak az értelmét: utálatos, gyűlöletes szó. Hiszen nem kényszerből, hanem szeretetből kellene cselekednünk.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Grier Otthon · képzelet
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Nyakigláb Apó sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Frances Hodgson Burnett: A padlásszoba kis hercegnője
L. M. Montgomery: A Mesélő Lány
L. M. Montgomery: A tűzpróba
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Eleanor H. Porter: Az élet játéka
Rachel Renée Russell: Egy Zizi naplója
Sara Pennypacker: Klementin
Erich Kästner: Emil és a detektívek / A két Lotti
Astrid Lindgren: Britta kiönti szívét
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi