Nyakigláb ​Apó (Nyakigláb Apó 1.) 417 csillagozás

Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó Jean Webster: Nyakigláb Apó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Jerusha Abbott mint „talált gyerek” került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg.
Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről – no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó?

Üde olvasmány.
Mindenkinek, aki kedveli L. M. Montgomery, Jane Austen írásait. És az lányaiknak, anyukáiknak.

Tízéves kortól ajánljuk

Gólyaláb Apó címmel is megjelent.

Eredeti mű: Jean Webster: Daddy-Long-Legs

Eredeti megjelenés éve: 1912

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2007
166 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639708754 · Fordította: Altay Margit · Illusztrálta: Jean Webster
>!
Mágus, Budapest, 1997
200 oldal · ISBN: 9638278269 · Fordította: Altay Margit
>!
Mágus, Budapest, 1996
200 oldal · ISBN: 9638278161 · Fordította: Altay Margit, Borbás Mária · Illusztrálta: Jean Webster

3 további kiadás


Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Jerusha Abbott (Judy) · Sallie McBride · Jervis Pendleton · Julia Pendleton · Mrs. Lippet

Helyszínek népszerűség szerint

New York · John Grier Otthon


Kedvencelte 125

Most olvassa 5

Várólistára tette 144

Kívánságlistára tette 56

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Nos, olyan könyv ez, hogy már nem éppen tinédzserként alig vártam azt a szabad percet, mikor végre leülhettem és folytathattam az olvasást. És nem akartam abbahagyni. És nem akartam, hogy vége legyen…
Balzsam volt a lelkemnek ez a kis könyvecske, higgyétek el, nem túlzok. Ki gondolta volna, hogy romantikus lányregényt fogok én még kedvencelni…
Nagyon nagy szükségem volt erre a kedves, bájos történetre és naivan is bölcs, őszinte, szókimondó, humoros és menthetetlenül optimista főhősére. Imádtam Jerusha, pardon, Judy alakját, gondolati-szellemi-érzelmi fejlődésének rajzát, azt a friss lendületet, amellyel hozzáfog önmaga kiteljesítéséhez és a világ meghódításához. Van a történetben jó érzékkel adagolt társadalomkritika is, meg egy kis szembesítés előítéleteinkkel, épp annyi, amennyi egy pöttyös regénybe belefér, és épp úgy, hogy maximálisan hatásos legyen.
Bár magában az alapsztoriban – eléggé könnyen kikövetkeztethető titkával együtt – nem sok rendkívüli van, és a műfajból is adódóan bizony gyakran sablonokra építkezik, hogy ne beszéljek az itt-ott szétszórt, de korántsem zavaró közhelyekről, a stílus, a nézőpont egységbe szervez mindent. Szerves egészként lüktet a regény minden sora. Elevenséget, életet, reményt pumpál a vegetálásra ítélt lelencházi lét adta sorsba. Egy kis nagy szív kell hozzá, csak ennyi. Szeretet. A tudat, hogy van, kihez levelet írni, van kit szeretni. Innentől pedig már bármi lehetséges. A fantázia és a lélek pillanatnyi szüksége egy egész családot épít Judy köré – Nyakigláb Apó egyszerre, pontosabban felváltva tölti be különböző családtagok szerepét főszereplőnk képzeletében, hogy később spoiler.
A biztos háttér tudata adja meg azt a nyugalmat, amely ahhoz szükséges, hogy a gyűlölt lelencház és emléke is szervesen integrálódjon Judy életébe, hogy pozitív folyamatok elindítója legyen, életcélt adjon. Persze kell ehhez egy judys karakter is, egy csak és kizárólag az örömre, boldogságra koncentráló jellem. Megszerettem a kiscsajt, de nagyon. Menthetetlenül. Meg a zseniális rajzait is. (Igen, zseniálisak, még akkor is, ha tényleg nem tud tehenet rajzolni. És persze nagyon judysak.)
Lelkendeznék még sokáig, de inkább abbahagyom. Egy biztos: ez a könyv sokáig tartó mosolyt tud csalni az ember arcára, és óriási adag optimizmusával derűt a lelkébe. Nekem ez most orvosság volt.

>!
Madama_Butterfly P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Humoros, őszinte, szókimondó, kacagtató, lélekmelengető – pont amilyennek egy lányregénynek lennie kell, és amelyet még felnőtt fejjel is élmény újra elolvasni.
Jólesett, és ezt kevés könyv befejezése után tudom elmondani….

4 hozzászólás
>!
Véda MP
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Drága Jerusha (Judy) Abbott,
bár éveim száma már több, mint 30 és ezen felül sajnos csak a testem tömege, az ősz hajszálaim száma, valamint a ráncaim mélysége növekszik; mégis nagy rajongója lettem egy lányregénynek, melynek főszereplője Te vagy.
Valahogy úgy történhetett, hogy először csak a sorsod alakulása foglalkoztatott, utána pedig 'AZ' a csipetnyi titok (úgy tudtam…!), majd szép lassan levett a lábamról a kibontakozóban lévő szerelem. Olyannyira, hogy képzeld édes Judy, meg kellett vennem a könyvet a helyi antikváriumban. Bele is írtam az első oldalára:
"Urbán Tímea Véda tulajdona.
Ha a könyvem elcsavarogna,
húzd meg a fülét, s kergesd vissza!"
Nagyon fontos lenne, hogy vissza találj/találjon hozzám, ugyanis a fentieken kívül megtanítottál még egy dologra: véssem eszembe, "Millió dologgal van tele a világ,
és ezt látva látni maga a boldogság."
Jó, tudom, ezt Stevenson írta, de na…úgyis érted! :)
Maradok őszinte híved, hű rajongód örökké,
Véda

>!
bagie P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Először olvastam, és hihetetlenül jól esett most a gyermeki lelkemnek…és nagyon elgondolkodtam, hogy tiniként olvasott sok-sok könyvem között ez miért nem kapott helyet?!

Jerusha/Judy Abbott egy nagyon kedves, cserfes tiniből válik okos, intelligens és boldog nagylánnyá/nővé, amely fejlődés Nyakigláb Apónak írt leveleiből szépen követhető.
Bevallom először Nyakigláb Apót, olyan apókásnak képzeltem el, de kb féltávnál rájöttem, hogy valaki mást rejt a titokzatos jótevő. Nagyon szurkoltam, hogy igazam legyen… és örülök a boldog végnek (kell néha egy kis heppiendes olvasmány is) ! :)

Hamarosan pedig a folytatás is kézbe kerül!

3 hozzászólás
>!
csillagka P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Fuuu, jujjjj, izé, hát a kutya úr istenit miért nem ver engem ehhez a könyvhöz 12. évesen senki?
Nyakigláb apó mese mese mátka pillangós madárka, mint a Varjudombi mesék nem tudom miért volt ez az asszociáció, de keményen bennragadt és ha engem kérdeznek még pár napja is oda tettem volna szépen mellé a polcra.
És akkor jött Tenkes kapitánya jaj bocsánat az máshol jött :) szóval jött a kihívásomra egy értékelés ami valami teljesen más mondott, és mivel örömkönyvet kerestem reggel kicsit belepillantottam.
Még mindig pillantottam, vagyis már olvasok, sírok, nevetek még kicsit olvasok. Nem érek rá! Várjatok kicsit, ebéd ma kicsit később lesz! Na jó, még pár oldal és megyek. Apus nem rendelünk inkább egy pizzát?
Nem látod, hogy olvasok? Kicsit nem lehet békén hagyni? Ezt haláli, ilyen nincs, csuda jófej ez a csaj, igen biztosan megfelelő állampolgár leszel.
Mi van, vége van? Jaj ne még egy kicsit, csak még tartana egy kicsit.
Fantasztikus volt, úgy ahogy van :)

20 hozzászólás
>!
brena
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Istenem,hogy én ezt eddig miért nem olvastam?! Valahogy mindig csak kerülgettem…
Imádtam, a kockás karton ruhát és a lelenc szót és mindent, elejétől a végéig:)
És igen..közben vezettem,de figyeltem ám,viszont én nem sakoztam ki, ki is Nyakigláb Apó:)))Így a végén csízeltem vagy húsz kilóméteren át:))
Jean Webster akarom olvasni a könyveid!
A hangoskönyv előadásmódja pedig fergeteges volt!Lehet ettől is nőtt a varázsa a könyvnek!

2 hozzászólás
>!
encus625 P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Ez a könyv eddig kimaradt az életemből, de a hétfői Egri Könyvklubon emlegették a többiek, hogy ez milyen jó könyv. És igazuk volt! A fülszövegnek is igaza van, Anne Shirley és Judy jó barátnők lennének.
Kedves, bájos, aranyos könyv még úgy is, hogy igazából elég hamar kitalálható Ny.A. személye.

>!
Móra, Budapest, 1963
176 oldal · keménytáblás · Fordította: Altay Margit · Illusztrálta: Jean Webster
>!
brigi11 P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Anno, valamikor réges-régen láttam a rajzfilm sorozatot, így tudtam a történet végét, de ez semmit nem von le abból a tényből, hogy ez az egyik legbájosabb, legkamaszosabb, legőszíntébb, legszerethetőbb, leg…., leg…., leg… könyv, amit valaha olvastam.

1 hozzászólás
>!
tataijucc P
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Vitathatatlanul n+1 csillagos. Nem mellesleg olyan, de olyan jól esett a kis lelkemnek, hogy nem tudtam úgy olvasni, hogy közben letöröljem az orcámról a mosolyt, mert hát tudni illik, azt képtelenség lenne. Eszembe ötlöttek azon gyerkőc éveim is, mikor a szomszéd gyerekek a mesefilm alapján Judy Abott-nak csúfoltak… Akkor elképesztően utáltam, ma már le nem tagadom, hogy ő az egyik kedvenc karakter a pöttyös-csíkos könyvek forgatagában, még ha Hosszúlábú Apuként mászott bele a szívembe. És… félve bár, de bevallom; hasonlónak érzem a jellemem Judyhoz, nemcsak a neve miatt – de szerintem ezzel sokan vagyunk így. ;-)
Röviden; vitathatatlanul ajánlható minden pöttyös könyv az igazi kedvelőnek.

>!
Szédültnapraforgó
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Első Webster olvasmányom. Mely egy igazi romantikus, „romlatlan” szerelmi történet :) Naplóként megírva, nagyon érdekesen.
Nagyon tetszett Jerusha stílusa, de jobban illett rá a Judy név :D
Igazán vicces lány volt és nagyon jól látta a dolgokat. Tetszett a szókimondása :)
Nagy igazságokat fogalmazott meg – az élet dolgaival kapcsolatosan:
„Nem az élet nagy bajai azok, melyek próbára teszik a jellemet! A nagy tragédiákkal bátran szembenézni és vállalni a szenvedést, az könnyebb feladat, de a mindennapi élet kicsinyes kellemetlenségeit elviselni és mosolyogni rajtuk, az már sokkal nehezebb, ahhoz már erős jellem kell.”
„A világ tele van gyönyörűséggel, csak rajtad múlik, hogy ráakadjál ezekre az örömökre, melyek lépten-nyomon eléd kerülnek. Egész egyszerű rájuk akadni: alkalmazkodónak kell lenni.”

Éleslátása lenyűgöző :)
„De hát a férfiakkal nem lehet vitatkozni. Ön, Mr. Smith, ahhoz a nemhez tartozik, amely nélkülözi a logikát. A férfiakat kétféle módon lehet meggyőzni. Vagy hízelgéssel, vagy erőszakkal. És mert megvetendő dolognak találom, hogy hízelgéssel jussak célomhoz, akarva-akaratlan erőszakosnak kell lennem.”

Ismét egy életbölcsesség, milyen igaz:
„Nem a nagy örömök azok, amelyek az ember hangulatát irányítják, sokkal inkább a kicsi örömök. Hidd el, azok. Rájöttem az igazi boldogság titkára, Apókám, és ez az: hogy az ember a jelenben éljen. Ne bánkódjék a múlton, ne építsen túlságosan a jövőre, de élvezze és használja ki a jelent a legfokozottabb mértékben.”
„Ismerek egy sereg leányt, aki sohase tudja, hogy boldog. Annyira hozzászokott a boldogsághoz, hogy érzései teljesen eltompultak. Én ellenben életem minden percében tudom, hogy milyen boldog vagyok. És az is akarok maradni, bármilyen kellemetlenségek érjenek is.”

Nagyon vicces – egyben kicsit morbid is :
„Senki sem foghatja rám, hogy pesszimista vagyok! Azt hiszem, ha férjem volna és tizenkét gyerekem, és valamennyit egyszerre veszíteném el egy földrengés alkalmával, másnap már mosolyogva ébrednék, és új család után néznék.”

Két mondat, csak úgy, mert tetszett:
„Az alázatosság és lemondás egyszerű tehetetlenség.”
„A fiatalság nincs összefüggésben az évek számával, csak a lélek frissségével.”

7 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Aurore

A fiatalság nincs összefüggésben az évek számával, csak a lélek frissességével.

154. oldal (Móra, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság
9 hozzászólás
>!
Brigi12345

A világ tele van gyönyörűséggel, csak rajtad áll, hogy ráakadj ezekre az örömökre, melyek lépten-nyomon eléd kerülnek.

4 hozzászólás
>!
tataijucc P

Nem az élet nagy bajai azok, melyek próbára teszik a jellemet! A nagy tragédiákkal bátran szembenézni és vállalni a szenvedést, az könnyebb feladat, de a mindennapi élet kicsinyes kellemetlenségeit elviselni és mosolyogni rajtuk, az már sokkal nehezebb, ahhoz már erős jellem kell.

46. oldal

1 hozzászólás
>!
Maria_pillowbook P

Azon vagyok, hogy minden pillanat örömét kihasználjam, és tudatosan akarom kihasználni. A legtöbb ember nem is él, csak rohan. A messzi láthatáron nyugvó távoli cél felé igyekeznek, és nagy igyekezetükben annyira kifulladnak és elfáradnak, hogy észre sem veszik a szép, csendes vidéket, amely mellett elhaladnak, és aztán az első dolog, aminek a tudatára ébrednek, a saját öregségük, amikor fásultságukban már egészen mindegy nekik az is, hogy elérték-e céljaikat vagy sem.

>!
Uzsonna

Ugyanazokon a dolgokon nevetünk, és milyen jókat tudunk nevetni! Rettenetes lehet, ha két embernek nincs egyforma humorérzéke. Azt hiszem, az ilyen szakadék áthidalhatatlan.

166. oldal (Móra, 1976.)

1 hozzászólás
>!
mazsolafa

És milyen jó olvasni! Már napközben is előre örülök az estének, amikor kiakasztom ajtómra az „Elfoglalt” táblát, belebújok csinos pongyolámba és prémes papucsomba, aztán halomra dobom a díványpárnáimat, rájuk heveredem, meggyújtom az állólámpát, aztán olvasok, olvasok és olvasok. Egy könyvvel be sem érem, egyszerre négyet is olvasok.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
tataijucc P

Drága Nyakigláb Apó! December 19-én

Sohasem felelsz a kérdéseimre, pedig azok egész különösen fontosak.
KOPASZ VAGY?

27. oldal

>!
Maria_pillowbook P

Amink nincs, és sose volt, az nem hiányzik -de rettenetesen nehéz lemondani olyasmiről, amit már megszoktunk.

146. oldal (Móra, 1989)

>!
Maria_pillowbook P

Rettenetes lehet, ha két embernek nincs egyforma humorérzéke. Azt hiszem, az ilyen szakadék áthidalhatatlan.

174. oldal (Móra, 1989)

Kapcsolódó szócikkek: humor
7 hozzászólás
>!
Amrita IP

Én azt hiszem, Apókám, hogy az ember legnagyobb kincse a képzelőerő. Az teszi az embert képessé arra, hogy beleélje magát mások helyzetébe, együttérzővé és megértővé váljék. Ezért kellene fejleszteni a gyerekekben ezt a tulajdonságot. De a John Grier Otthonban a fantázia legkisebb szikráját is eltapossák. Az egyetlen dolog, amire ott ránevelik az embert: a kötelességteljesítés. Nem hiszem, hogy a gyerekek fel tudnák fogni ennek a szónak az értelmét: utálatos, gyűlöletes szó. Hiszen nem kényszerből, hanem szeretetből kellene cselekednünk.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Grier Otthon · képzelet
1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Nyakigláb Apó sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Erich Kästner: A két Lotti
G. Szabó Judit: A Madárijesztő-ház
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
Sharon Creech: Anya nélkül soha
Kate Douglas Wiggin: Becky sorsa
Jennifer White: Sam a kémek ellen
Szegedy Ila: Jutkából Judit lesz
L. M. Montgomery: Barátságok
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Rachel Renée Russell: Egy Zizi naplója