Nedzsita Kr. e. 350-300 között élt Egyiptomban, éppen a Macedón Alexandros (Nagy Sándor) hódításainak korában, de akár ma is élhetne, annyira örök, emberi és Nő. Ahogyan a regény címéből is kiderül, Nedzsita kéjnő volt, méghozzá a legkülönb, amit ez a „hivatás” megkövetelhet. Bármilyen is manapság a prostituáltak megítélése, mindig voltak és lesznek a hivatásos kurtizánok között kivételes személyek, különleges egyéniségek, akiket érdemes megismerni, hiszen életük számos érdekességet és titkot rejt.
Izgalmas kérdésekre kap az olvasó választ ebből az őszinte vallomásból. Hogyan emelkedik egy papíruszkészítő lánya olyan magasságokba, hogy még az uralkodó is kegyeibe fogadja? Hogyan zajlik le Nedzsita páratlan szerelme Ankaf herceggel? Milyen sors vár a gyönyörű kéjnő különleges kisfiára? Mi a titka annak, hogy a férfiak mindent elsöprő rajongó imádattal veszik körül Nedzsitát? Azt hiszem, ezekre a kérdésekre a ma lányai és asszonyai is kíváncsiak. Ezért annyira lebilincselő és… (tovább)
Az egyiptomi kéjnő 41 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2006
Enciklopédia 1
Kedvencelte 6
Most olvassa 1
Várólistára tette 26
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Ahogy az utószó is mondja, ez a történet bármelyik korban játszódhatna. Legyen szó kéjnőről, prostituáltról, örömlányról, ez az ősi mesterség mindig is virágozni fog. Valahány ilyen történetet olvasunk az író igyekszik megmutatni, hogy a használati cikk mögött is érző lélek lakozik. Nemcsak egy áru, egy szolgáltatás, amiért fizetnek. Minden ilyen történetben megismerhetjük a utat, hogyan jut el a hősnő odáig, hogy testét áruba bocsássa. Zola Nanája, Hugo Fantineja, vagy éppen a Virágszamuráj, mind egy életút bemutatása, egy döntés eredményeként végigjáró ív szemléltetése, szükségszerű végkimenetellel: bukás vagy felemelkedés, vagy a végső beteljesedés a törvényszerű pusztulással.
Hát olvastam már sokkal jobb könyvet is az írótól. Meg is van jó pár könyve a könyvtáramban. Ez a könyv nem lett a kedvencem. Pedig jól indult, élveztem, ahogy bemutatja az örömlányok és az egyiptomi emberek életét. Érdekes, hogy az örömlányok valamilyen szinten papnők voltak, bár nem mindegyik, csak aki már feltornázta magát a lépcsőn :) Szegény Nedzsitának is volt aztán élete rendesen, sok rossz és néhány jó dolog. Én is hiányoltam valamit a végéből, olyan lezáratlannak tünt.
Eddig még nem olvastam Egyiptomban játszódó regényt, most bepótoltam egy kicsit az elmaradásomat. :) Kicsit jobban képet kaphatunk az ókori Egyiptomról. Eddig pl. nem is tudtam, hogy ott is voltak hivatalos kéjnők. Az is meglepett, hogy dicsőségnek számított az, ha valakit beválasztanak közéjük. Szóval nem vetették meg őket, igazán fontos szerepük volt. a feleségek nagy bosszankodására természetesen…
Mihez kezdenél, ha életed szerelme tudomást sem venne rólad? Rajonganál érte tovább és várnál rá vagy inkább új életet kezdenél? Helyes lenne-e a döntés? Hallgathatsz-e szüleidre? És végül a legfőbb kérdés : miért utálják a nőket a nők? (Valamilyen szinten biztosan, tegyük félre az álszent válaszokat!)
Nedzsita, az elismert papirusz készítő mester egyetlen lánya, a viszonylagos jómód biztonságában és szülei gondoskodásától körülvéve lassan vonzó nővé érik, és érdeklődése titokban egyre inkább a szomszéd asztalos nála idősebb fia felé fordul, és csak olaj a tűzre, hogy addig megértő apja hirtelen tiltani kezdi a fiútól és gőgös fennhéjázásával megbántja a szomszéd családot. A fiatalok titokban találnak egymásra, de kapcsolatuk már útban lévő gyümölcsének a híre szinte teljesen kifordítja magából, csillapíthatatlan dühre ingerli az apát, aki jobb kérőhöz ragaszkodott volna, s mikor kiderül, hogy a fiú unoka, akinek végül mégis átadhatta volna mesterségbeli tudását, valószínűleg törpe növésű lesz, valóságosan megüti a guta. A családfenntartó halálával a leányanya, a csecsemőjével és a háztartás vezetésén kívül máshoz nemigen értő anyjával szorult helyzetbe kerül, kevéske tartalékuk rohamosan fogy, s a máshol vállalt ház körüli alkalmi munkákból alig futja a napi betevőre is. A család írnok barátja rábeszéli Nedzsitát, hogy aknázza ki szépségét és álljon be Ozirisz templomának szent örömlány papnői közé…
Az egyiptomi mesterségek felvillanásai, a táj és a hétköznapi élet leírásai különleges örömömre szolgáltak, és minduntalan elgondolkoztatott mekkora beleélést kívánt egy férfi írótól egy ilyen női sors és karakter megformálása…
Érdekes volt, hogy akkoriban milyen elfogadott dolog volt, ha egy nő a testéből élt, sőt külön intézmény is létrejött erre (Ozirisz szent örömlányai). Bár persze túl sok lehetősége nem volt az életben a nőknek. Sajnálom, hogy nincs meg a vége, kíváncsi vagyok vajon sikerült-e az utolsó nagy hódítás :)
Népszerű idézetek
Külső szépség nálam nem létezik belső szépség nélkül.Nekem ehhez, hiszem, jó szemem van. Széptevésben azonban alkalmazkodni kell a hagyományokhoz. Valamennyien úgy szoktuk meg, hogy dicsérjük egy nő testi adottságait,milyen formás a csípője, milyen mutatós a keble, karcsú a nyaka, bájos az arca, szép a haja. Azt nemigen szoktuk mondani: De szép az eszed, bájos a lelked.
És azt hiszem, ezt is kimondhatom végre: a lelkileg szép férfiak tudnak testileg is szépet nyújtani. A többség sajnos nem ilyen, sok nőnek be kell érnie egy önző, felszínes társsal. Gyakorta egy egész életen át.
Óhajtom a magányt, szeretnék végre elmélyülni gondolataimban. Hajdani tudósok feljegyzéseit is akarom olvasni, tanulmányozni. A tudásra szomjazó embernek kevesebb az igénye, mint a gazdagságra szomjazónak. Eddig balgán éltem, a javakat magam is azonosítottam valamilyen fokon a boldogság érzületével. De rájöttem, a boldogsághoz csupán fedél kell, kevéske betevő és elmélyülés.
Az állatok társaink ezen a földön, segítenek és táplálnak bennünket, amit kellő alázattal kell fogadnunk. Annak semmi értelme, hogy vallási buzgalomból lemészároljuk és megcsúfoljuk őket.
– A sört kortyolgassad, barátom, hasztalan kérdésedet pedig a krokodilnak tedd föl.
Tisztellek és teljes szívemmel szeretni akarlak. Most arra kérlek, légy hozzám türelemmel, pár napra visszavonulok, hogy lelkem kiheverje a sebet, mely most esett rajta. Na, nehogy magadat hibáztasd, én vagyok ilyen furcsa fickó. Elmúltam harmincéves, érintetlen fruskát már nem óhajtok magamnak, de csínján kell bánnom gyermeki ábrándjaimmal, hogy megtartsam a világ iránti érzékenységem. Mert addig fiatal egy férfi, ameddig erkölcsösen akar élni, ameddig képes elpirulni, ameddig úgy véli, annyit engedhet meg magának, amennyit imádottjától is elvisel. Most, ha megengeded, távozom, s ha megtartasz kegyeidben, egy idő után jelentkezem.
Éltem annyit, hogy immár lehiggadtan visszafordíthatom lelki szemeimet, és szembenézhetek tetteimmel, s habár még nem érzem magam vénnek és kiégettnek, éveim száma már elérte azt a bűvös mezsgyét, amely felhatalmaz arra, hogy elhallgassam. Amikor egy asszony „ezt” elérte és elhagyta, semmiképp ne árulja el korát a férfinak, különben saját személyének árt. A férfi rendszerint viszolyog a nálánál idősebb nőnél, fölösleges hát,hogy megtudja az igazságot.
Olyan kevés a szép férfi, akiben a jóság, gyöngédség párosul délceg termettel… Senki se lesz többé, aki ilyen érzékkel hódítja meg lelkemet és minden porcikámat. Vannak jelentéktelen férfiak, akik mégis rendelkeznek a megbízhatóság képességével, évek során szépen megtanulnak mindent, sokszor már a nővel is elboldogulnak valamennyire.
Hasonló könyvek címkék alapján
- R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa 96% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 1. 85% ·
Összehasonlítás - Robin LaFevers: Sötét diadal 92% ·
Összehasonlítás - Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban 91% ·
Összehasonlítás - Budai Lotti: A magányos trónörökösnő 90% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A leggazdagabb árva 88% ·
Összehasonlítás - Popper Péter: Pilátus testamentuma 87% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Az aranyműves fia 86% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A fényfestő 87% ·
Összehasonlítás - Emily Holleman: Kleopátra árnyai 86% ·
Összehasonlítás