A ​magyarok nyilaitól… 19 csillagozás

Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól… Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Európa valaha rettegte a magyarokat… Amit még eddig sehol nem olvashatott a magyar olvasó, azt éppen Jean-Pierre Montcassen írta meg. A honfoglalás után húsz évvel, a kalandozások korában járunk. Egy bajor lovászlegényt a véletlen Magyarországra vezérli, és az ő szemén keresztül tárul föl a Kárpát-medencében élő nép élete.

>!
Puedlo, Nagykovácsi, 2010
270 oldal · ISBN: 9789632490960

Kedvencelte 3

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Roszka 
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Történet egy árva bajor legénykéről, aki összeismerkedik a fogságukban levő magyarokkal, és talán szerencséje is van, hogy puszta véletlenből a bajor herceg kíséretéhez rendelik, aki ép a barbárnak titulált ungorokhoz menekül szövetségest remélve bennük.
Gotwald szemén, lelkén keresztül megismerhetjük a kalandozások korát élő magyarok életét.
Érdekes olvasni erről a korról, hogyan is éltek eleink, vagy hogyan is élhettek.
Befogadóak voltak, még egy alantas származású idegennel is, sőt volt esélye a felemelkedésre.
A történetben van minden, szerelem, hit és háború. Jól megírt, izgalmas mű.

>!
Tutajos
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Szívemnek kedves téma – az ősmagyarok élete, mégpedig a kalandozások korának az elejéről, de sajnos csak a témaválasztás tetszik ebben a történetben. Legjobban az zavart, hogy sok helyzetben én máshogyan döntöttem volna az író helyett, így néha csak a fejemet ráztam olvasás közben, néha kicsit hüledeztem is. Nem tudtam magam rábízni az íróra. Szerintem ilyen mértékű disszonancia író és olvasója között nem jó.
Azt is elképzeltem többször, amint a szerző egy-egy meglepő (és szerinte jó) fordulat megírása után jutalmul leugrik egy sörre – holott nekem eszembe sem kellett volna jutnia a szerző személyének (max. a sörnek), legalábbis nem olvasás közben. Aztán, túl sok minden történik, sosincs megállás (mintha valaki egy bestsellerképzőn tanult írástechikai elemeket próbálna mindenáron alkalmazni), nincsenek hosszabban kidolgozott jelenetek (talán csak a könyv legelejét és a csatarészt kivéve), a jellemábrázolás sem olyan mértékű, hogy mondjuk a főszereplőt kivéve bárkit is jobban el tudjunk képzelni magunknak – jönnek a nevek, de nem ugrik be hozzájuk semmilyen kép.
A könyv végén lévő jegyzetekből megtudhatjuk, hogy a szerző nem hisz a magyar nyelv uráli (finnugor) eredetében – márpedig ha valaki nem hisz egy bizonyított tényben (csak utána kellene olvasnia), akkor hogyan higgyünk neki akkor, amikor pl. az ősmagyar szereplők életkörülményeit próbálja bemutatni nekünk? Itt megint csak előjön a bizalom kérdése.
Ezek mellett azt is meg kell említenem, hogy a történet könnyen olvasható, a magyarság jellemábrázolása – a főszereplő külföldi szemével nézve – helyenként meglepően őszinte (és találó).
Megvan a maga helye a könyvnek, de nem tenném Gárdonyival vagy Kodolányival egy polcra.

2 hozzászólás
>!
mackótestvér P
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Benkő László Honfoglalás trilógiája mellett (http://moly.hu/sorozatok/honfoglalas-trilogia) nem nagyon jutottam hozzá irodalmi műhöz, amely a választott korral foglalkozott volna. Amikor pedig rábukkantam egy igencsak francia nevű író művére, valami negatívumra számítottam. A belső lapon felbukkant magyar író neve már tisztábbá tette a képet, majd 270 oldallal később elégedetten tettem le a könyvet. Érthetően, a kasztokat, hierarchiát kellően megvilágítva mutatja be a kalandozó magyarok egy kicsiny időszakát. Megmutatja, hogy már akkoriban is gyenge pontja volt népünknek a folyamatos elégedetlenség, a ki-ki tekingetés, a „pezsgő” vér. Igaz akkoriban sikerült néha-néha jó oldalra is állni. Ki tudja, ha anno Lél nem esik fogságba és nem veszítünk, lehet szomszédosak lennénk a bajorokkal :) Nem kell csodát várni a regénytől, de kicsit megismerni, megszeretni a kort ebből is meglehet, nem kell hozzá MTA tanulmány :)

>!
Barát_Bernát
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Valahogy most is hasonlóan inkább az érzelmeink irányítanak bennünket, mint az értelmünk. Érdekesen világít rá néhány eredendő hibánkra és erényünkre ez a történelmi elbeszélés.

>!
Mallinalli
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

A jól bevált módszer, miszerint láttassuk a világot egy odacsöppent idegen szemén keresztül, közhelyparádéhoz vezet, történet nélkül.

>!
Sünike
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…

Ez volt a második könyv, amit olvastam az írótól.
Érdekes volt a kor, amelyről írt, és ami mindig vonzott engem. Maga a történet azonban nem ragadott annyira magával. Valahogy úgy éreztem, mintha az író egyszer csak megunta volna a történet bonyolítását, és úgy vélte: Na, akkor itt a vége. Mindenki gondolja tovább a történetet, hogy visszajut-e Gottwald az ő kis „rezedaszagú falujába”, és ott tárt karokkal fogadják-e.


Népszerű idézetek

>!
Lyanna

Alászállt az égi Turul, alászállt. Csillag alá, Föld fölé félútra. Merre suhan hangtalan, hol kering láthatatlan, Lajtán, gyepűn túlon mit kutat oly aggodalmmal? Alant kanyargó folyó, haragvó hegyek, üdén zöld erdőség, itt-ott szénégetők füstölgő boksái, apró falvak, csobogó vízimalom, majd gondosan művelt parcellák sora. S ímhol a végcél, a kőfallal ölelt város, összezsúfolt házaival, komor zsindelytetőivel, büszke palotájával. Megsajdul szíve az égi madárnak: eme tájékon hullatta vérét sok derék gyermeke, itt raboskodának mostan is fiai.

5. oldal

>!
varadiera

A következő pillanatban kürtök tucatja harsant föl, hangjuk torokszorító félelmet keltett. A lelkek beleremegtek, a hátak megborzongtak: ezt a hangot Európa nyugati részén sokan rettegték.

61. oldal

>!
Lyanna

Kettesben maradtak. Némi zavartság lopakodott közéjük. Az asszony most lesütötte a szemét, hagyta, hogy a férfi nézésével cirógassa. Ki ez nékem? – ismétlődött Sejédben a kérdés. Egyszerre látta idegennek és rokonnak, megközelíthetőnek és megközelíthetetlennek, földinek és éginek.

98. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő László: A vér törvénye
Benkő László: Sosemvolt pogányok
Benkő László: A pozsonyi csata
Kodolányi János: Pogány tüzek
Urbánszki László: A nemzetségfő
Bíró Szabolcs: Non nobis Domine
Csikász Lajos: Megátkozottak
Benkő László: A végső tenger I-III.
Benkő László: Idegen tüzek
Bíró Szabolcs: Nyugat őre