A ​halál vámszedője 27 csillagozás

Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Több ​mint négyezer évet szányalunk vissza a múltba. Észak-Afrikába, a Nílus vidékére. Az egyiptomi Ó-birodalom legendákkal áthatott hétköznapjaiba, VI. dinasztia korában teszünk feledhetetlen látogatást. A regény egyedülálló, lebilincselő, helyenként misztikus, mely a tudományos kutatások eredményeit messzemenően tiszteletben tarta. A hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még a rézkorban járunk, a bronz pár száz esztendő múlva, a vas majd másfélezer évvel később áll az ember szolgálatába, a vágóeszközök jobbára aithiotpia vagy obszidián kőből valók. A háziállatok közül a szarvasmarhát, a szamarat, a kecskét, a juhot, a kutyát már ismerik, de szelídítettek hiénát, antilopot és vadludat is. Nincs jelen még a ló, teve, baromfi, macska, bármennyire is jellemzőek voltak ezek a későbbi korokra. Ez idő tájt hitelt érdemlő bizonyíték a kerékre vonatkozóan sincs, a szállítás, teherhordás tehát még igen kezdetleges lehetett. Ennek dacára az Ó-birodalom idején épültek fel a… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Gold Book, Debrecen, 2014
416 oldal · ISBN: 9789634263012
>!
Gold Book, Debrecen, 2014
416 oldal · ISBN: 9789634262787
>!
Puedlo, Debrecen, 2000
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639320544

Kedvencelte 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
LLBarbi
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Egyetlen kérdés fogalmazódott meg bennem. Miért?! Miért kell így véget érnie?!
Egyébként nagyon tetszett. Az első pillanattól fogva, konkrétan rajongtam Thimunért. Aztán miután egyre magasabbra emelkedett, már azt vártam, hogy végre leckéztesse meg valaki.
Imádtam az összes többi szereplőt is. Még a viaskodó két Meriréanheszt is.
Nagyon tetszett, hogy több szereplő szemén át követhettük végig az egész történetet. Fordulatos volt, kalandos, izgalmas.

>!
Atakx
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Izgalmas egyiptomi kalandregény. A fősős itt sem feddhetetlen úriember, sőt, gyarló. Éppen ezért a könyv hitelessége teljes. Nem kell mindig győztes karaktert ábrázolni. Mindenkinek ajánlom!

>!
Aurora_Serenity_White I
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Érdekes történet volt, váratlan fordulatokkal, történelmi helyszíneken. Szívesen olvastam.

>!
Grészilú_Fríbus
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Nem nagyon olvastam még ilyen témában könyveket, de nagyon tetszett, izgalmas volt!Eddig is érdekelt egyiptom, de innentől kezdve nincs megállás…

2 hozzászólás
>!
hexy
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Az első rész után meglehetősen sokat várt a szerző. Így nem okozott gondot, hogy újra elolvassam az első részt, amely ugyanolyan nagy hatást gyakorolt rám, mint tizenkét évvel ezelőtt. Aztán elolvastam a folytatást, és mondhatom, maradandó élménnyel lettem gazdagabb. Hihetetlen fordulatokat produkált az író! A már megismert szereplőket és természetesen az új alakok is mesterien mozgatja. Igazi nagy történelmi regény lett belőle. Tele izgalommal, szenvedéllyel.

>!
Izolde I
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Izolde Johannsen író, olvasói véleménye, ajánlása!

Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Egyiptom, I.e. XXIII- XXII. Egy rég letűnt világ zajos forgatagába csöppenünk s akár az égető homokba ékelt drágakő, úgy ragyog felénk a messzi város Menófer. A nyomorúságos földműveskunyhóktól a távoli elérhetetlen pompát sugárzó palotákig repít minket a történet és a viruló élet éles kontrasztjaként láthatjuk a halál kérlelhetetlenségét. A halált, melynek saját istenei megkövetelték a szent rítusokat, de az emberi furfang és gyarlóság még-e rituális pillanatokat is megmérgezte. A gyilkosságoknak mindig három oka van: pénz, szerelem, hatalom. E hármasság oltárán oly sokan elvéreztek már. E kalandos, romantikus és titokzatos regény megmutatja az emberi sorsok rideg valóságát és fellebbenti az elhallgatott titkokról a fátylat.


Részlet a regényből:

„ Hórhuf szédelegve hagyta el a palotát. Nyomasztó érzések vibráltak benne, saját magától is viszolygott. A fáraó jóhiszeműsége a keblét melengette, de az anyja… Sehogy sem tetszett neki Második Meriréanhnesz arckifejezése…”

1 hozzászólás
>!
Amethyst
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Minden tekintetben egyedi könyv, teljesen más élményt nyújtott, mint amire számítottam. Nem gondoltam például, hogy Thimun, akit nevezhetünk főszereplőnek, antihőssé válik és alig fogom várni, hogy valaki eltegye láb alól. Ez meglepetés volt számomra.
A történet során a családi és emberi kapcsolatokban felmerülő problémák szinte valamennyi fajtájával találkozhatunk, az Ókori Egyiptomban pedig az elszenvedett sérelmek nem maradnak megtorlatlanul, a néha-néha a háttérben felbukkanó istenségek gondoskodnak a szálak elsimításáról. Nem véletlenül tartalmazza már a cím is a „halál” szót, végig az volt az érzésem, hogy a cselekmény egy keskeny hídon halad előre, melyet egyik oldalról a túlvilág, másik oldalról az élők világa szegélyez.
Alaposan kidolgozott személyiségek és emberi kapcsolatok jellemzik a művet, a színes szereplőgárdából legalább akad egy szimpatikus és egy ellenszenves alak, akikért izgulhatunk vagy mérgelődhetünk, bevonva az olvasót is a Nílus menti élet világába. Fordulatokban gazdag, izgalmas, néhol szívfacsaró, de semmiképp sem túlcsorduló, tudja tartani a mértéket és az olvasó figyelmét is leköti. Bár a legtöbb szálnak tragikus a végkifejlete, párszor megmosolyogtattak az olvasottak, köszönhetően a néhol igencsak muris beszólásoknak (homokod a talpad alá, kívül tágasabb!, úgy ismerem, mint a nejem hátsóját…), de például Amitaté pucér jelenete is elnyerte a tetszésemet, igencsak váratlan fordulat volt a részemről.
A sokszínű szereplőknek és cselekménynek hála sokaknak elnyerheti a tetszését, főleg azoknak ajánlanám, akiket érdekel az ókori egyiptomi kultúra, egy idegen világ halottkultusza és társadalmi szerkezete, de bátran tehet vele próbát az is, aki szeretne megismerkedni egy földműves család sorsával, az uralkodói család intrikáival, vagy szívesen olvasna egy életen s halálon is átívelő szerelmi szálról.

1 hozzászólás
>!
Hugi
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Egyszer el lehet olvasni kikapcsolódásképpen… Olyan pongyolás kissé; de ok…

>!
Gabriella_Balkó
Jean-Pierre Montcassen: A halál vámszedője

Egyszerolvasós könyv. A téma megfelel, az ősi Egyiptom, fáraók kora, stb.
A főhős nem lopja magát az emberek szívébe, pedig azt gondoltam, rendes ember válik belőle, de nagyon önző lett, csak magára és a haszonra gondolt.
Ez a könyv jobban van megírva, mint a Szamuráj és gésa, kevesebb helyesírási és nyelvtani hiba van benne, pár elütés előfordul. Egy kérdés, ami sajnos nem magyarul van megfogalmazva, nagyon szembeütő volt a 206. oldalon: Venni akarsz nekik házat? Hát ez….
Meg amikora fáraót királynak hívják, hát akkor már inkább uralkodó, de nem király…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
LLBarbi

S Thimun rájött valami fontos igazságra: ha az ember már valamit tud, elkezd vágyakozni, hogy még többet tudjon.

>!
Amethyst

A szegény jobban szereti az embert. A gazdag a vagyonát szereti jobban.

359. oldal (Gold Book)

>!
Lyanna P

Volt valami különös hangulata annak, ahogy ők a szavakat a másikhoz intézték. Azok beszélnek így egymáshoz, akik kezdettől összeillenek, kik már akkor eggyé váltak, mielőtt ölelkeztek volna. A levegőben függött a kimondatlan igazság, és ezt mindketten pontosan érezték. Ott zsongott bennük a szerelem, mint varázsos himnusz, mint édes igézet, fokról fokra, megállíthatatlanul közeledvén a beteljesülés felé.

194. oldal

>!
Lyanna P

Bámulták egymást csodálattal, átlényegülten, s lassan átitódtak kölcsönös megbecsüléssel. Olyan ez, mintha beszivárogtak volna egymás múltjába, eggyé váltak volna a külön megélt élmények, s mindet, amit életükben tettek, ezennel közös emlékké módosulna át. Gyermeki kíváncsiság, ösztönös bizalom, aggastyáni bölcsesség született bennük, s nem létezhet többé erő, amely közéjük állhatna.

195. oldal

>!
Gabriella_Balkó

(…) egy felolvasó harsány hangon sorolta a megboldogult érdemeit.
Nem káromoltam az Istent
Nem sanyargattam a szegényt
Nem kínoztam rabszolgáim
Nem nyomorgattam háznépemet
Nem sértettem az igazságot
Nem öltem
Nem adtam parancsot ölésre
Senkinek se okoztam szenvedést
Nem károsítottam isten kenyerét
Nem követtem el bűnt az igazság ellen
Nem fajtalankodtam romlott fiúval
Nem paráználkodtam

54. oldal

>!
Gabriella_Balkó

Hepere arcán szétáradt a boldogság, borral teli bögréjét egy hajtásra kiitta.
– Ó, uram, áldás kísérje minden szavad, és faljon fel a krokodil, ha meginogna hitem tebenned!

199. oldal

>!
Amethyst

Ré, az ősnemző, aki önmegtermékenyítés által hozta létre, majd kiköpte a férfit és a nőt. Úgy látom, téged előtte kicsit meg is rágott.

66. oldal (Gold Book, 2014)


Hasonló könyvek címkék alapján

Lev Tolsztoj: Háború és béke
Miloš Crnjanski: Egy csepp spanyol vér
Józef Ignacy Kraszewski: Varsó ura
Mary Nichols: Az ékszer
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Chantal Thomas: Búcsú a királynétól
Lucinda Riley: Fény az ablak mögött
Wilbur Smith: A sivatag istene
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája