Le ​liseur du 6h27 2 csillagozás

Jean-Paul Didierlaurent: Le liseur du 6h27 Jean-Paul Didierlaurent: Le liseur du 6h27

Employé discret, Guylain Vignolles travaille au pilon, au service d'une redoutable broyeuse de livres invendus, la Zerstor 500. Il mène une existence maussade mais chaque matin en allant travailler, il lit aux passagers du RER de 6h27 les feuillets sauvés la veille des dents de fer de la machine …
Dans des décors familiers transformés par la magie des personnages hauts en couleurs, voici un magnifique conte moderne, drôle, poétique et généreux : un de ces livres qu'on rencontre rarement.

„Peu importait le fond pour Guylain. Seul l'acte de lire revêtait de l'importance à ses yeux. Il débitait les textes avec une même application acharnée. Et à chaque fois, la magie opérait. Les mots en quittant ses lèvres emportaient avec eux un peu de cet écœurement qui l'étouffait à l'approche de l'usine.”

Jean-Paul Didierlaurent vit dans les Vosges. Le Liseur du 6h27 est le premier roman de ce nouvelliste exceptionnel, lauréat à deux reprises du fameux Prix Hemingway.

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Gallimard, Paris, 2014
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9782070461448
>!
puhatáblás · ISBN: 9782846268011

Kiemelt értékelések

davidkrny>!
Jean-Paul Didierlaurent: Le liseur du 6h27

Meglehetősen szórakoztató szöveg, melyben az események, visszatérő elemek a legkevésbé sem öncélúak. Mindennek helye van a szövegben. Olyan mint egy jó novella, amiben egyetlen fölösleges szó sincs, még ha ez franciául igen nagy kihívás is.
Szép és jól szerkesztett mondatok követik egymást, egy olyan történetben, ami meglehetősen hétköznapi emberekről szól.
A vége talán kicsit túl romantikus, de kellően nyitott, így nem válik nyálassá; csak picit sablonszerű, de ennyi épp belefér.

napi_könyv>!
Jean-Paul Didierlaurent: Le liseur du 6h27

Egyszerűen imádtam, beleszerettem ebbe a könnyed, szívmelengető regénybe. Valamikor ősszel vettem meg és olvastam el, de már tavasszal felkeltette az érdeklődésemet és azóta folyamatosan eszembe jutott, hogy meg kellene venni. Végre sikerült és nem bántam meg azóta sem, nagy kedvencem lett ez a rövid történet.
Maga az író stílusa, humora és iróniája nagyon tetszett. Szól természetesen a könyvek és az irodalom szeretetéről, erejéről, ami önmagában is elég lehetne ahhoz, hogy elnyerje tetszésemet (lásd Tintaszív). Nagyon fontos azonban, hogy egy gyakran előforduló élethelyzetről is szól: az, amikor egy ember neki nem tetsző munkát végez. Nagyon sok ilyen személyt ismerek, nap mint nap figyelem, ahogy felemészti, depresszióba taszítja őket a rég megutált napi rutin, unalmas feladatok, a kihívások hiánya. Mit tegyünk, ha nem valósíthatjuk meg álmainkat? Habár én azt válaszolnám erre, hogy csak azért is valósítsd meg őket, tudom, hogy sokan nem érzik magukban erre az energiát. Guylainhez hasonlóan azonban kezdhetjük azzal, hogy megtaláljuk a minden feladatban fellelhető érdekességet, szépséget.

Franciául olvastam a könyvet, így a fordításról nem tudok nyilatkozni. Idén jelent meg magyarul is, az „A 6:27-es felolvasó” címen kapható (a Magvető kiadása, Tótfalusi Ágnes fordította). Mindenképpen ajánlom mindenkinek – eredeti nyelven annak, aki beszéli a nyelvet és be tudja szerezni –, mert szerintem üdítő hatással van még a legkomorabb élethelyzetekben is. Akkoriban vettem meg, amikor nekem sem ment még olyan jól minden a munka területén, olvasása után azonban újult erővel álltam neki feladataimnak.
Szerintem tökéletes téli olvasmány, mert felráz az ebben az évszakban ránk telepedő álmosságból.


Hasonló könyvek címkék alapján

Anna Gavalda: Ensemble, c'est tout
Marie-Aude Murail: Simple
Marie-Aude Murail: Oh, boy! (francia)
Olivier Bourdeaut: En attendant Bojangles
Marie-Aude Murail: Sauveur & Fils – Saison 1
Michel Bussi: Nymphéas noirs
Michel Houellebecq: La carte et le territoire
Guillaume Musso: La vie secrète des écrivains
Marie-Aude Murail: Maïté Coiffure
Michel Houellebecq: Les particules élémentaires