Valamikor az emberiség hajnalán egy aprócska kislány és egy kicsiny törzs küzd az életben maradásért. Útjaik összetalálkoznak, sorsuk összefonódik, jóllehet a szőke, sudár termetű, nyúlánk Ayla minden tekintetben elüt a Barlangi Medve népének görbe lábú, kiugró homlokereszű, szőrös testű tagjaitól… Egy távoli elődünk és letűnt Neander-völgyi rokonaink mindennapi élete elevenedik meg ebben a nem mindennapi történetben, mely – csakúgy, mint valamennyi ember története az azóta eltelt 30 ezer évben – a szeretet és a gyűlölet, az egymásrautaltság és a széthúzás a boldogság és a tragédia, a múlt és a jövendő folyamatosságának és összeütközésének hőskölteménye. Mindenekelőtt pedig Ayláé, aki akaratával, kitartásával, ügyességével minden különbözősége ellenére is elfogadtatja magát a törzzsel, miközben érzékeny, okos, önálló,a saját útját járó nővé cseperedik.
A Barlangi Medve népe (A Föld Gyermekei 1.) 220 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1980
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 35
Most olvassa 9
Várólistára tette 157
Kívánságlistára tette 90
Kölcsönkérné 3
Kiemelt értékelések
Egy igen ritkán feldolgozott időszakból, az őskorból meríti témáját a regény. Hiánypótló alkotás. Eleinkről ilyen részletességgel, szakértelemmel és jó, olvasmányos, érdekfeszítő stílusban eddig kevesen írtak. A véleményem szerint egyedülálló természetismereti tudással és régészeti ismeretekkel bíró szerző alkotása kiemelkedő regényt eredményezett. Első pillanattól magával ragadott az eddig szinte ismeretlen világ. Ayla – a korai modern ember megtestesítője, aki egy természeti katasztrófa során elveszti övéit, s egy neandervölgyi törzshöz csapódik, ahol felnevelik. A két faj egykori keveredését ma már csontleletekből kivont DNS-minták igazolják. Szomorú sorsa, viszontagságai, s a végén a halvány remény – mely jövőjére vonatkozott, valamint alkalmazkodó képessége, nyitottsága és az ismeretszerzés iránti fogékonysága nagyon szimpatikussá tette a karaktert. A mai ember is sokat tanulhat a regény természetgyógyászati elemeiből. Nagyon izgalmas, hogy a könyv egy sorozat első része. Kitűnő olvasmány! Nekem letehetetlen volt.
Mindenkinek ajánlom!
Izgalmas, érdekes cselekmény egy ritkán feldolgozott korszakból, a kőkorszaki ember világából. Nagyrészt hiteles karakterek, bár itt azért bennem már merültek fel kételyek. Ezek a kételyek még erősebbek az akkori társadalmi berendezkedést illetően. A regényben ábrázolt, a nőket súlyosan elnyomó társadalom leginkább az új-guineai pápua közösségekhez hasonlít. Utóbbiak viszont a földművelésen és részben állattartáson alapulnak, szemben a kőkorszaki vadász-halász-gyűjtögető törzsekkel. Az életmód, s a hozzá kapcsolt társadalmi berendezkedés egyszerűen nem passzol össze. A hétévente megtartott nagy törzsi gyűlésekkel sem igen tudtam mit kezdeni. Az akkori viszonyok között kizártnak tartom ilyen népes összeröffenések lehetőségét. Nem beszélve arról, hogy az akkoriban aggoknak számító húszéves vénségek milyen nosztalgiával emlékeznek a korábbi nagy találkozókra? Az akkori drasztikusan alacsony életkor miatt kizárt, hogy olyan sokra emlékezhettek.
A fordító munkájával sem vagyok elégedett. Több hajmeresztő kifejezés bukkant fel a regényben, de a táska végképp kiverte a biztosítékot nálam. A javasasszony orvosságos táskát cipel magával, mint valami háziorvos. Még véletlenül sem iszákot, batyut, hanem kifejezetten táskát. Még jó, hogy nem retikült valami csillagászatian drága butikból! Fogalmam sincs mi szerepel az eredeti szövegben, de ha esetleg már a szerző is táskával szédíti olvasóit, a fordítót az sem menti, hiszen itt lett volna a remek alkalom, hogy helyrebillentse az elmeroggyantság eme kiugró emlékművét. Erősen ront az olvasás élményén!
Őskorban játszódó történetet még nem olvastam, ezért nagyon kíváncsi voltam erre a sorozatra. Pozitívan csalódtam benne, tényleg jó.
Könyvből jól meglehet ismerni a 30 ezer évvel korábban élt népek életmódját, hitvilágát, a gyógynövényeket, elgondolkodtat, meghat. Mindenkinek érdemes elolvasnia. Izgalmas és magával ragadó. Iskolákban is kötelező olvasmánnyá tenném, szórakoztatva tanít.
Nagyon várom a folytatást, vélemények alapján az még ennél is jobb és abban már lesz szerelmi szál is. :)
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2011/03/29/jean-m-auel-a-ba…
Egy kifejezetten női szempontú regény az őskorból, egy egyedül maradó kislány nővé érésének története, akit egy neandervölgyi csoport nevel fel. Bár a cro-magnoni ember és a neandervölgyiek közti különbségek hangsúlyosak, utóbbi csoport esetében az írónő a jungi ihletésű kollektív tudattalant már egészen érdekes és kissé szokatlan módon interpretálja: nem a szimbólumok és archetípusok elvont nyelveként, hanem konkrét, szinte algoritmikus jellegű, könnyen hozzáférhető közvetlen tudásanyagként, ami közös használatú és generációkon átívelő. Szokatlan megközelítés, ami nem feltétlenül tetszett, és furcsa módon ezoterikusabb hangulatot kölcsönzött neki a számomra kívánatosnál, de kétségkívül egyedi megoldás volt. Ami sokkal feltűnőbb furcsaság volt – bár feltehetően nem független attól a ténytől, hogy női íróról van szó – , hogy őskorban játszódó (amikor tényleg kifejezetten kis létszámú „bandák” barangoltak a vadonban) mivoltának ellenére nagyon kevés és elnagyolt epizód jelenik meg a vadállatokkal folytatott élet-halál harcról, és ehhez képest rengeteg a gyógynövény gyűjtögetésről. Miközben nyilvánvaló, hogy rengeteg sérülés és halál következett be a főleg ragadozókkal folytatott összecsapások következtében, hiszen ezek a csoportok jelentős állatpopulációk között élték a mindennapjaikat. Ezek a veszélyek csak érintőlegesen jelennek meg a regényben. Ami pozitív volt, hogy egy vadászcsapat belső működését, a vezér posztjának kihívásait, a hagyományaikhoz görcsösen ragaszkodó neandervölgyiek gondolkozását, a varázslók és javasasszonyok szerepét, és a hagyományokkal való szembemenetelés következményeit jól bemutatja. Saját atmoszférája van, ami gyorsan magával ragad. Anno még filmen láttam Daryl Hannah főszereplésével és nagyon megmaradt az emlékezetemben. Érdekes volt a könyvet is elolvasni és összevetni magamban a filmes megvalósítással.
A Barlangi Medvét olvasva rá kellett döbbennem, ha Jean M. Auel írná a történelem tankönyveket, nem lenne olyan diák, aki ne élvezné, és ne falná be azonnal az egész tananyagot.
Ayla személyében egy szerethető karaktert kap az olvasó, akivel könnyű azonosulni.
http://konyveszug.blogspot.com/2011/03/jean-mauel-barla…
Nem volt ez rossz!
Szokatlan korban játszódó, izgalmas és egyedi történet. Nem tökéletes, de a különleges kor, valamint helyszín kárpótol a hibák miatt.
Ősemberek életébe kapunk bepillantást, bár nem hiszem, hogy ennyire kultúrált volt annak idején ez a mini társadalom, de jó volt velük élni a mindennapjaikat.
Szerintem előbb utóbb nekiállok a következő könyvnek is.
Én ajánlom!
Az év nagy csalódása. Adtam talán gyengébb pontszámot is az idén, de akkor nem voltak előzetes elvárásaim. Most sajnos igen. Annyira érdekesnek és izgalmasnak tűnt, olyan különleges időben játszódik, hogy valami nagyon jót vártam tőle. De nem jött be.
Nem mondom, hogy nem volt jó olvasni, mert bosszankodtam ugyan eleget közben, később viszont csak mulattam a hajmeresztő ötleteken. Legfőképpen azon, hogy miként lehet ezt történelmi regénynek nevezni. Ugyan ki mondja meg milyen volt a neandervölgyi társadalom? Mi bizonyítja, hogy ilyen volt az alá-fölérendeltség? Törzsi szerveződés a pattintott kőkorban? Ez nekem hajmeresztő! Folyamatosan használ mai fogalmakat a környezetfestésre, de még a karakterek megrajzolására is. Nekem a csúcs az volt, mikor a cro-magnoni lány a neandervölgyiek nyelvét tanulta. Itt fejtegeti az író, hogy a neandervölgyieknek nem voltak szavaik az elvont fogalmakra, mert gondolkodásuk még nem érte el ezt a szintet. Hogy ez a tény igaz-e vagy sem, azt nem tudom eldönteni. Valószínűleg más sem. De figyeljünk csak, hogy ehhez képest mennyi mindent tudtak! Néhány oldallal később például arról értesülünk, hogy jövő nyáron törzsi(!) gyűlés lesz, így nem lesz idejük eleget vadászni, ezért, most kell feltölteni a raktárakat két évre elegendő tartalékkal. Szóval, hogy is vagyunk azzal a fogalmi gondolkodással? Máshol meg ezt olvashatjuk: A törzs tagjai nem tettek különbséget múlt és jövő közt. Nem töprengtek azon, mit hoz a holnap, ezért nem is változtattak életükön. Hemzseg a szöveg az efféle ellentmondásoktól.
Maga az alapötlet nem rossz, de nyúlt a történet, mint a rétestészta, sok volt az üresjárat, helyenként nagyon untam is. Sajnos azt sem mondhatom, hogy a szöveg esztétikai értéke nyújtott volna némi kárpótlást. Egyetlen előnye volt: egyszerű, gyorsan olvasható.
Egy értékelő azt írta, lányregény. Lehet, közel jár az igazsághoz.
Kicsit nehezen indult be, mire rájöttem ki kicsoda, de azután letehetetlen volt. Hát ez nagyon, de nagyon ott van. Nem bántam meg, hogy látatlanban megvettem az összes magyarul megjelent részét. Remélem végig üti majd a mércét. Mindenki szimpatikus volt benne a maga módján, de ez a Broud, hát nem írom le, hogy olvasás közben mi minden jutott eszembe róla és mit tudtam volna tenni vele. A könyv végén csak az maradt nyitott kérdés számomra, azon túl, hogy mi lesz Aylával a későbbiekben, hogy vajon találkozik-e még a fiával, illetve Broudon bosszút tud-e majd valamikor állni.
Legalább 20 éve nézegetem ezt a sorozatot, örülök hogy végre belevágtam, hisz egy nagyszerű regénnyel gazdagodtam. Érdekes volt olvasni őseinkről, arról hogyan éltek, gondolkoztak, vadásztak vagy miben hittek.
Remek karakterek sorakoztak fel a könyvben, a jó és a rossz egyaránt, nem is kérdés melyik oldal mellé áll az olvasó. Ayla, Creb, Iza azonnal megnő az ember szemében, ahogy lassan a törzsfőnök, Brun is. Tetszett Broud karaktere is, hisz ő hitelesen alakította az ismeretlentől való félelmet, valószínűleg az ő hozzáállása volt inkább a természetesebb.
A befejezés is tartogat izgalmakat, hamarosan folytatom is, kíváncsian várom főhősünk életének alkulását.
Népszerű idézetek
A törzs tagjai nem tettek különbséget múlt és jövő közt. Nem töprengtek azon, mit hoz a holnap, ezért nem is változtattak életükön. Minden tudásuk a múltban gyökerezett: szokatlan helyzetben mindig úgy cselekedtek, ahogy hasonló esetben valamelyik ősük. […]
De minél több emlék raktározódott el megnyúlt agyukban, annál nehezebben változtattak a dolgokon. Nem maradt hely az új ötletek számára.
Agyuk így is túlságosan nagyra nőtt. Az asszonyok csupán nagy nehézségek árán tudtak szülni: nem engedhették meg maguknak, hogy újabb tudással terheljék magukat.
A törzs a rendíthetetlen hagyományok szerint élt tovább. Életük minden mozzanatát – születésüktől addig a percig, míg vissza nem kerültek a szellemek világába – a múlt határozta meg. Ez volt a túlélés záloga, a természet utolsó, erőtlen kísérlete, amivel megpróbálta megmenteni a fajt a kipusztulástól. De ez nem sikerülhetett, hiszen a törzs nem tudta elejét venni a változásoknak.
Lassúak voltak. Ha mégis újítottak valamin, az gyakran gazdaságtalannak bizonyult. Amikor valami új eseménnyel kerültek szembe, az hozzáadódott hátsó agyukban őrzött emlékeikhez, ám nagy erőfeszítésükbe került elfogadni bármilyen változást, és ha mégis megtették, akkor a végsőkig kitartottak mellette. De egy olyan faj, amely már képtelen a tanulásra, és nem tud alkalmazkodni a folytonosan változó körülményekhez, elkerülhetetlenül kipusztulásra ítéltetett. Már túljutottak azon a ponton, hogy megújulhassanak. Ez a feladat egy új népre várt.
A sorozat következő kötete
A Föld Gyermekei sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Acsai Roland: Deli Vid 72% ·
Összehasonlítás - Rafael Abalos: Grimpow – A láthatatlan út 71% ·
Összehasonlítás - Philip Pullman: Az arany iránytű 89% ·
Összehasonlítás - Tricia Levenseller: Daughter of the Siren Queen – A szirénkirálynő lánya 91% ·
Összehasonlítás - Gail Carson Levine: Elátkozott Ella 92% ·
Összehasonlítás - Rick Riordan: A vörös piramis 90% ·
Összehasonlítás - Greg Weisman: Kanyargó ösvény 90% ·
Összehasonlítás - Kendare Blake: A rémálmok lánya 82% ·
Összehasonlítás - Thomas Wheeler: Cursed 73% ·
Összehasonlítás - Stephanie Garber: A soha többé balladája 96% ·
Összehasonlítás