A ​portré tekintete 4 csillagozás

Jean-Luc Nancy: A portré tekintete

A ​portré tekintete egy klasszikus, örök műfaj, az arckép problémájának elméleti kérdéseit foglalja össze négy fejezetben. Az önálló portré kialakulását a reneszánsz korban felbukkanó új emberképpel, a modern individuum megjelenésével állítja összefüggésbe, amelynek manapság kiélesedő paradoxonjai a szerző állítása szerint már a műfaj/műtípus e korai korszakában pontosan megfigyelhetőek voltak. Az elméleti alapvetés után Nancy három fogalom mentén tárgyalja a portré általános művészetelméleti fogalmát, amelyek messze túlmutatnak az adott probléma horizontján: a portré „hasonlít”, ezt a hasonlóságot azonban ő maga teremti meg, a portré „felidéz”, de egy olyan múltat, ami soha nem volt jelen, és a portré „rám tekint”, fizikai létén túl egy metafizikai, néha teológiai dimenzióval is rendelkezik. Nancy nem a portré eredetét, vagy történetét kutatja, nem abból kívánja megérteni, hogy mi a portré (lényege). A portré – olyan kép, amely egy személyt önmagáért jelenít meg – tárgya az… (tovább)

Eredeti cím: Le regard du portrait

>!
Műcsarnok, Budapest, 2010
ISBN: 9789639506466 · Fordította: Seregi Tamás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Zsigi>!
Jean-Luc Nancy: A portré tekintete

Még filozófián volt kötelező olvasmány, mikor a portréról, tekintetről és a hasonlóságról beszéltünk. Ma már nehezen tudom felidézni az akkor gyakran rámtörő „megvilágosodás” élményét, de tudom, hogy akkoriban nagy hatása volt. Homályosan dereng a kép a képben, a macska és kutya szimbóluma egy festményen és a festő magát festő, a nézőnek háttal, a képen ábrázol önmaga kitekintő a képből,ránk mered!…megzavarja ezzel a dimenziókat, ég metafizikai térbe repítve.


Népszerű idézetek

Zsigi>!

Képek képei, árnyképek „egy árnyék álmáról”, amely már elmúlt, festmények:áthaladunk velük az árnyakon és az álmokon – az árnyon, amelyben a halál gyűlik össze, az álmon, amelyet az élet sűrít magába – , hogy visszatérjünk a mágikus kezdethez: egy tekintethez, amely nem kérdés és nem válasz, csupán csönd és felfüggesztés, néma tanúja annak, ami volt.

28. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Georges Bataille: Az erotika
Jean-Paul Sartre: Mi az irodalom?
Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe
Andrej Tarkovszkij: A megörökített idő
Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Király Jenő: Frivol múzsa I-II.
Georges Didi-Huberman: Túl a feketén
E. M. Cioran: Füzetek 1957–1972
Michel Foucault: Az igazság bátorsága