Emil, ​vagy a nevelésről 25 csillagozás

Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

A ​kötet a francia felvilágosodás nagy gondolkodójának a nevelésről szóló gondolatait foglalja össze. Neveléselméletének alapja – a kereszténység világnézeti tételével szemben, mely szerint minden ember eredendően bűnben születik – az, hogy az ember, mint a természet része, születésétől fogva jó, csak a társadalom rontja meg. Éppen ezért, a kor eszményképét jelentő, a test és a lélek összhangját mutató ember kialakítása érdekében a növendék számára elegendő csupán a neveléshez szükséges megfelelő környezetet megteremteni, s így, a társadalomtól távol, a természet közelségében az ismeretszerzést, az erkölcsi értékek kialakítását biztosítja a gyermek természetes kíváncsisága. Képzelt növendéke, Emil nevelése kapcsán ismerteti nevelési elveit, s ezek alkalmazását mutatja be cselekményepizódok formájában. Ez a keret lehetőséget nyújt arra is, hogy kifejtse gondolatait a természetes vallásról, a társadalomról, a polgári intézmények romlottságáról, az emberi érzések felszabadításának… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1762

>!
Papirusz Book, Budapest, 1997
388 oldal · ISBN: 9638571047 · Fordította: Győry János
>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1978
468 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631732800 · Fordította: Győry János
>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1965
562 oldal · keménytáblás

1 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 32


Kiemelt értékelések

Padme>!
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

Elég unalmasnak találom már azokat a kifogásokat (melyek leginkább a restség magamentségei), hogy Rousseau Émile-jét nem kell komolyan venni, mondván: miféle nevelési elveket várhatunk olyasvalakitől, aki a saját gyerekeit árvaházba adta… Ezt a logikát követve már rég le kellett volna hajítanom a polcról pl. Schopenhauer: Die Kunst, mit Frauen umzugehen-jét is, viszont ha Nietzschét nem számítom, aligha született valaha is ennyi szórakoztató – és nagyrészt találó – megfigyelés a női természetről.
Ahogy egy anyjával finoman szólva is meghasonlott agglegénynek lehet véleménye a nőkről, miért ne lehetne egy alkalmatlan, pusztán biológiai apának komplett nevelési rendszere? A szerző nyilvánvaló hiteltelensége nem lehet gátja az objektív megállapításoknak (ha voltak valaha is ilyenek), vagy ahogy maga Rousseu is fogalmaz (persze nem ezzel kapcsolatban), az aki egyfolytában butaságokat beszél, lehetetlen, hogy ne mondjon néha valami bölcset is… Hát így van ez.
Ha az ember ügyesen desztillál, a szűrőben még így is fog maradni számos olyan gondolat, amit ha csak félig vesz komolyan az ember (bármilyen minőségében, nem kell ehhez szülőnek lenni), egészen másként fogja látni feladatait nemcsak a gyermeke, de önmaga tökéletesebbé válásában is.
Kíváncsi lennék például, hogy azt az egyszerűnek tűnő minimumot hányan képesek megvalósítani, hogy nem tesznek rosszat. Efféle unalomig ismételt maximákkal indítanak útnak mindannyiunkat: „tegyél jót”, „légy kedves” – amivel csak az öntetszelgésre buzdítanak, de a fent említett negatív erényekbe bizony beletörik a bicskánk.
Konklúzió: Tessék az Émile-t elolvasni!

Flora_The_Sweaterist>!
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

„Add a gyerekeidet árvaházba, aztán írj könyvet a gyereknevelésről” – sokak szerint ez aláássa a mű érdemeit, szerintem utalhat arra is, hogy Rousseau egyszerűen ráébredt, nem méltó a gyermeknevelés nemes feladatára.

Akárhogyanis legyen, Rousseau rengeteg, a korában radikálisnak számító, kijelentést tesz a fiatalkorról és a helyes nevelésről. Bár a nők és lányok szerepe ebben a műben sem irigylésre méltó, a szerző gondolatai olyan pozitív általános változások előidézői voltak, mint a ruházat kényelmesebbé tétele, a testmozgás fontosságanak elismerése és a gyermekkor gyermekkorként való kezelése.

Leír jó néhány olyan dolgot is, amitől a modern olvasónak ráncolnia kell homlokát, de figyelembe véve, hogy Rousseau nem részesült az Emiléhez hasonló oktatásban és az 1700-as években írt, a mű mindenképpen haladószelleműnek számít.

danlin>!
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

Gimnáziumban is olvastam belőle részleteket, de az egyetemen, mint kötelező olvasmány végig olvastam. Nem volt egy izgalmas olvasmány, helyenként kifejezetten unalmas volt. A pedagógiai elvek már egy fokkal érdekesebbek voltak, voltak igazán megfontolandó ötletek, no meg olyanok, hogy sikerében komoly kétségek merültek fel.

Hitoridori>!
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

Nesze neked nehéz olvasmány! Nem tudom pontosan miért, de ezt nehéz olvasni. Mégis megéri szerintem! Rágjuk át magunkat, akár szenvedhetünk is vele, de olvassuk végig!
Nekem nem egy jó példát, igazságokat adott. Már emiatt is kívánságlistára vele! :) Amúgy mellette nekem eléggé alapkönyvnek, kötelező olvasmánynak számít.

bodr>!
Jean-Jacques Rousseau: Emil, vagy a nevelésről

18 éves koromban annyira bejött az a természet- és természetességpárti nézet, amit Rousseau képvisel, hogy még vágyat is ébresztett bennem iránta. Mára ebből csupán egy egzotikus világ ismerete maradt meg, de még mindig vicces élmény visszaemlékezni arra az időre, amikor a civilizáció ellen lázadtam.


Népszerű idézetek

amadeus100>!

Mindig olyan bajok miatt sajnálunk másokat, melyek ellen, úgy hisszük, magunk sem vagyunk biztonságban.

amadeus100>!

Azt mondják az emberek, hogy az élet rövid, de én úgy látom, hogy igyekeznek is megrövidíteni. Nem tudják felhasználni az időt, panaszkodnak tehát gyors múlása miatt, én viszont úgy vélem, hogy számukra nagyon is lassan múlik. Mindig el vannak telve azzal a céllal, amelyre törekszenek, s így mindig sajnálkozva nézik az időközt, mely elválasztja tőle őket. Van, aki azt szeretné, ha már holnap volna, a másik már a jövő hónapot kívánja. Van, aki tíz évvel szeretne öregebb lenni. Senki sem akar a mában élni. Senki sem elégedett a jelen pillanattal, valamennyien úgy találják, hogy túlságosan lassan múlik. Mikor arról panaszkodnak, hogy az idő nagyon gyorsan múlik, hazudnak.

Kutor>!

Miután aztán megtanították erre is, arra is, azaz miután megterhelték emlékezetét szavakkal, melyeket képtelen megérteni, vagy dolgokkal, melyek számára teljesen haszontalanok, miután a felébresztett szenvedélyekkel elfojtották benne mindazt, ami természetes, átadják ezt a mesterséges lényt egy tanító kezébe, aki véglegesen kifejleszti a már készen talált mesterséges csírákat, mindenre megtanítja, csak éppen arra nem, hogy önmagát ismerje, csak arra nem, hogy önmagából hasznot húzzon, csak arra nem, hogy élni tudjon, s hogy magát boldoggá tegye.

Greta_Green>!

Azok a leckék, melyeket a diákok egymástól vesznek az iskola udvarán, százszorta hasznosabbak nekik, mint mindaz, amit valaha is hallani fognak a tanteremben.

Greta_Green>!

Szenvedélyeink tesznek gyengévé bennünket, mert kielégítésükre több erő kellene, mint amennyit a természet adott.

Flora_The_Sweaterist>!

Aki nem képes az apai kötelességet ellátni, annak nincs joga ahhoz, hogy apává legyen.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: apa · kötelesség
2 hozzászólás
Greta_Green>!

Ha az ember nem akar mást, mint megérkezni, akkor vágtasson csak postakocsin. Ám ha utazni akarunk, gyalog kell járnunk.

Greta_Green>!

Az ember nem kedveli meg a börtönt azért, mert sokáig volt benne.

Greta_Green>!

Minden férfi, aki jól érzi magát otthon, szereti a feleségét.

Albert_László>!

Az emberek nem arra vannak teremtve, hogy felhalmozódjanak, mint a hangyaboly, hanem hogy elszórva éljenek a földön, melyet művelniök kell. Mennél jobban összezsufolódnak, annál romlottabbak lesznek. A test gyöngélkedései, ép úgy, mint a lélek bűnei az elmaradhatatlan következményei ennek a nagyon sűrű összezsúfolódásnak. Az összes állatok közt az ember az, a ki legkevésbbé tud nyájban élni. A birkák módjára összezsufolt emberek rövid idő alatt mind elpusztulnának. Az ember lélekzete halálos az embertársaira: ez ép úgy igaz szó szerint, mint képletesen.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Stájn Emma: Kőbölcső
Németh László: Lányaim
Siri Hustvedt: Amit szerettem
Elfriede Jelinek: A zongoratanárnő
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Belvárosi srác
Emma Chase: Gyógyítsd meg a lelkem!
Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag
Emma Chase: Ne hagyj ártatlanul!
T. L. Swan: A megszálló
Becca Prior: A tanítvány 4.