Baudrillard a filozófia posztmodern fordulatának egyik címszereplője. Lyotard, Deleuze, Derrida és mások mellett ő fogalmazta meg először a posztmodern filozófia lényegét, társaitól némileg eltérve ugyan nem a „nagy narrativa” elvesztésével érvel, hanem mint az „érzékvesztés hatalmas folyamatát” írja le a posztmodern világállapotot. Elméletének magva, hogy „a végpont már mögöttünk van”, hogy a világban már minden megtörtént és mindennek az ellenkezője is. Elméleteit nagyobbrészt diszkurziv természetű dolgozatokban adta közre. A hazai olvasó A tárgyak rendszere (881002) című művéből ismerhette meg. ; Amerika című könyvében arra tesz kísérletet, hogy egy utazás élményanyagának felidézésével, a mítosszal és a sokszorosan megtestesült „mássággal” kapcsolatban fejthesse ki, pontosabban érzékeltethesse, mire is gondol igazában. Baudrillard nemcsak kitűnő szakfilozófus és szociológus, írónak sem akárki. Amerika-könyve szépprózaként is olvasható, olyan útikönyvként, amely ugyan kevés… (tovább)
Amerika 16 csillagozás
Eredeti cím: Amérique
Eredeti megjelenés éve: 1986
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lassuló idő Magvető
Enciklopédia 6
Kedvencelte 4
Most olvassa 4
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 22
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Kezdetben nagy falatnak tűnt és nem tudom, hogy valóban nehezebb-e a könyv első harmada, vagy csak szokni kellett. Mindenesetre sikerült ráhangolódnom és onnantól egyre inkább beszippantott Baudrillard -legjobb értelembe vett- ömlengése. Ömlengésnek kell neveznem, mert a költészet túláradó érzelmességét és a dokumentarizmus jegyeit egyaránt hordozza, anélkül, hogy bármelyik lenne. Ha egy klisés reklámot kéne neki csinálnom, mondhatnám, hogy „útikönyv Amerikáról, ahogy az útikönyvekben eddig nem láthattad”. Igaz lenne ugyan, de valószínűleg a bevonzott közönség kis része élvezné csak.
Sikerült papírra vetni, amit magam is kerestem, megéltem, továbbra is keresek és igyekszek felfogni azon a másik bolygón, ami a címben áll.
A legnagyobb hátránya számomra, hogy nem ismerek nagyon senkit, akinek igazán ajánlani tudnám. Nem a téma miatt, hanem az általában filozófiai írásokat gyakran érő vád miatt, mely szerint csak öncélú, parttalan szófecsérlés. Ez is ilyen. Ezért rossz. Ezért jó.
Hát … eléggé magasröptü szófosás, alig értettem meg belöle valamit… pedig érdekelt volna….
Népszerű idézetek
Anorexiás kultúra: az undoré, a tiltásé, az antropoémiáé, a visszautasításé. Egy elhájasodott, eltelt, bővérű korszak jellemzője.
Az anorexia inkább költői előképe ennek a fázisnak, azt űzi el. Visszautasítja a hiányt. Azt mondja: nincs hiányom semmiben, tehát nem eszem. Az elhízás épp az ellenkezője: visszautasítja a teltséget, a nagyétkűséget. Azt mondja: mindenem hiányzik, tehát bármit megeszem. Az anorexia a hiányt az ürességgel űzi el, az elhízás a telítettséget a túltelítettséggel. Mindkét módszer homeopatikus és végső, vagyis pusztító megoldás.
Harmadik megoldás a kocogóé, aki valamilyen értelemben önmagát hányja ki: inkább futásban okádja ki az energiáját, minthogy elköltse-tékozolja. El kell érni a fáradtság extázisát, a mechanikus megsemmisülés másodlagos állapotát, ahogy az anorexia az organikus megsemmisülés másodlagos állapotát veszi célba, az üres test extázisát, ahogy az elhízás a dimenzionális megsemmisülés másodlagos állapotát: a teli test extázisát.
53-54. oldal
A maratoni futás az öngyilkosság demonstratív formája, reklám-öngyilkosság: futni azért, hogy az ember megmutassa, hogy el tud jutni saját határáig, hogy bebizonyítsa… mit is? Hogy képes megérkezni. A graffitik sem mondanak mást: ez és ez vagyok és létezem! Ingyenreklámot csinálnak a létezésnek.
Vajon miért kell az embernek egyfolytában a saját létét bizonygatnia? Különös jele ez a gyöngeségnek, új fanatizmus eljövetelét jelzi, az arctalan performance-ét, a végnélküli nyilvánvalóságét.
31-32. oldal - New York
Ez a világ teljesen át van itatva gazdagsággal, hatalommal, szenilitással, közömbösséggel, puritanizmussal, mentálhigiéniával, nyomorral és pazarlással, technológiai gőggel és haszontalan erőszakkal, de – mit van mit tenni – levegőjében mégis a reggel frissességét érzem. Talán azért, mert az egész világ egyfolytában róla álmodik, miközben ő uralkodik rajta és kihasználja.
35. oldal - New York
Az amerikaiak rémálma az, hogy a fények kialszanak. A lámpák egész éjjel égnek minden házban. A tornyokban kivilágítva maradnak a gazdátlan irodák. A freewayken az autók fényes nappal is világító reflektorokkal száguldanak. Venice-ben a Palms Ave-n, egy kis grocery, ahol sört mérnek, egy olyan negyedben, ahol senki nem jár este hét után, egész éjjel villogtatja narancs- és zöld színben játszó neonhirdetését a nagy semmiben. Nem is beszélve a nap huszonnégy órájára beprogramozott tévéről, amelyek gyakran hallucinációszerűen működnek a házak üres szobáiban vagy a kiadatlan hotelszobákban – például a Porterville hoteljában, ahol a függönyök rongyokban lógtak, a víz elzárva, az ajtók csapkodtak, de a fluoreszkáló képernyőn a bemondó minden szobában bejelentette az űrrepülőgép felszállását.
66. oldal - Az űrhideg Amerika
Amerika az eredeti modernség, mi csak a szinkronizált vagy képaláírásos változat vagyunk. Amerika nem firtatja az eredet kérdését, nem ismeri az eredet vagy hitelesség mitikus kultuszát, nincs sem múltja, sem alapigazságai. Nem élte át az idő eredeti felhalmozódását, ezért folyamatos jelenben él.
98. oldal - A megvalósult utópia
Irvine: új Silicon Valley. Nyílás nélküli elektronikus üzemek, olyanok, mint az integrált áramkörök. Az emberfeletti, ionoknak és elektronoknak szentelt sivatagi övezet embertelen elhatározást sugall. Az irónia úgy akarta, hogy itt, az Irvine sziklái között forgatták a majmok bolygóját. De a gyepen az amerikai mókusok azt mondják, hogy minden rendben van, hogy Amerika jó az állatokhoz, önmagához és a világ maradék feléhez, hogy mindenkinek a szíve mélyén egy mókus szundikál. Az egész Walt Disney-filozófia a tenyeréből etet minket ezekkel a helyes, szürke bundás, érzelmes kis állatkákkal. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy minden mókus gyengéd tekintete mögött jéghideg és vad lény rejtőzködik, és a félelme minket les…
64. oldal, Az űrhideg Amerika
Hasonló könyvek címkék alapján
- Simone de Beauvoir: A második nem 86% ·
Összehasonlítás - Jean-Jacques Rousseau: Önéletrajzi írások I. ·
Összehasonlítás - Raymond Aron: Az elkötelezett szemlélő ·
Összehasonlítás - Marjane Satrapi: Persepolis 93% ·
Összehasonlítás - Georges Minois: Az életfájdalom története ·
Összehasonlítás - Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt 94% ·
Összehasonlítás - Montaigne: Esszék 94% ·
Összehasonlítás - René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom 98% ·
Összehasonlítás - Laurent Gounelle: A nap, amikor megtaláltam a boldogságot 95% ·
Összehasonlítás - Rutger Bregman: Emberiség 92% ·
Összehasonlítás