Rule (Marked Men 1.) 90% 1014 csillagozás

Mindannyian mások vagyunk. Különbözünk egymástól még akkor is, ha „tökéletesen” egyformának születtünk. S mégis képtelenek vagyunk elfogadni, hogy nem lehetünk ugyanolyanok.
Szülőként egészséges, hibátlan gyerekeket szeretnénk, azonban nem mindig dobja ezt a gép. Nem mindenki képes arra, hogy úgy szeresse a gyermekét, ahogy van, és támogassa abban az életben, amit élni szeretne.
Néha képtelenek vagyunk küzdeni a „másságunkért”. Nincs erőnk szembeszállni a szüleinkkel, inkább hagyjuk, hogy olyanná tegyenek, amilyennek ők akarnak látni minket.
Fogadjuk el a „másság” különböző formáit!
Merjünk különbözni és vállalni önmagunkat!
Merjünk élni a vegetálás helyett!

Több évvel ezelőtt olvastam először. Akkor is teljesen a hatása alatt voltam, és ez most is így van. Rule volt az első tetkós-piercing-es rosszfiú, aki elrabolta a szívemet. ;) Be kell valljam, azóta élek-halok az olyan történetekért, ahol ilyen pasik a főszereplők. ;) Úgyhogy most gyorsan megyek, és elmerülök Jet történetében.

Rule és Remy ikertestvérek voltak, kívülről egyformák, de teljesen más habitussal rendelkeztek. Remy a rendes, normális fiú mintaképe, akinek nincsenek káros szenvedélyei, akit mindenki szeret, és aki szárnyai alá veszi Shaw Landont, a gazdag, de hideg családban kamaszodó 14 éves lányt. Az ikerpár másik fele Rule, ő a saját feje után megy mindenben, csajozik, és sorra varratja magára az újabb tetkókat, minden családban van egy fekete bárány, itt ő az.
spoiler
Shaw karaktere nagyon jól sikerült, próbálja magát függetleníteni a szüleitől, szabadidejében pincérnői állást vállal, de az orvosi egyetemi tanulmányait a szülei fizetik. Tulajdonképpen ezzel próbálják mindig zsarolni, hogy pl. az ő elvárásaik szerint öltözködjön. Shaw tudja, hogy Rule min ment keresztül, tudja milyen démonokkal küzd. Türelmes is vele, de nem a végtelenségig.
Rule imádnivaló karakter, az első percben belezúgtam. Imádtam minden tetkóját, percingjét, és azt, amit ezek jelentettek neki. Tehetséges tetováló, a legalázatosabb hozzá állással a munkája iránt, ezt nagyon értékeltem. Rendkívül jó barát, remek csapatot alkotnak a haverokkal, igazi szövetség, akik bármit megtennének egymásért. Persze a külseje mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Egyszerűen imádtam, ahogy kifejezi önmagát a hajvágással, a mohawk frizurával, a festésekkel. De ez mind eltörpül a tetkói mellett. A karján a királykobra, a hátán a kereszt, a két oldalán a kaszás és az angyal, a mellkasán a testvére neve. Mind nagyon kifejező, és én nagyon becsülöm azokat, akik ilyen módon is megmutatják a világnak magukat.
Az írónő mestere a rossz fiúk megteremtésének. Nem fogom kihagyni egyetlen könyvét sem. De ez csak az egyik hozzávaló, ami miatt imádtam a könyvet. Kedvenc váltott szemszögű írásmóddal íródott, Rule szemszöge tökéletesen kivitelezett, beleértve egy férfi gondolkodásmódjától a dolgok nevén nevezéséig. Persze nincsenek nagy csodák, a történet abszolút kitalálható, mégis imádtam minden egyes elemet, a botrányosan viselkedő ex-barátot, az elvakult szülőket, a támogató barátnőket, a zenei utalásokat, a bárokat, a rock zenészeket, a tetováló szalont, és még sorolhatnám. Alapvetően sikeres párosítás az intelligens jókislány és a zűrös tetovált srác, volt és lesz is ilyen klisé, de ebben a regényben párosul egy olyan érzelmi hullámvasúttal, ami igazán emlékezetessé teszi. Rule karaktere lehengerlő volt, amelyik jelenetben szerepelt, ott uralta a teret, egy szó jut róla eszembe: intenzív. Mindenben az volt.
Muszáj beszélnem a szempárásító jelenetekről. Van jó néhány, én nem is igazán párás, inkább forró. Egészen érdekes dolgokat tudhatunk meg arról, hogy milyen helyeken viselhet valaki percinget.

Úgy tűnik, most megtaláltak a rosszfiúk engem. :)
Rule, tipikus rosszfiú, megy a saját feje után. De van a családban egy lány, aki megváltoztatja a világát, gondolkodásmódját a világról, szerelemről.
spoiler
Gabe-t néha legszívesebben fejbe csaptam volna, vagy jól tökön rúgtam volna, amit mondott Shaw-ról.
Remy titkát egy idő után a kis titkokból összeraktam. Shaw szülei, hogy lehetnek ilyenek, hogy inkább egy olyan pasit akarnak a lányuk mellé, aki bántja, zaklatja, akinek a pénz a fontos.
Cora, ahogy a csajokat elküldte, és utána amikor megtudta hogy kicsoda Shaw, az a reágálás. Imádtam ezt a csajt.

Megdöbbentem. Bár mindezt jó értelemben.:)
Nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog nekem ez a történet. Szükségem volt már valami normálisra. Valamire, amiben nincsenek sem vámpírok, sem vérfakasok, vagy egyéb paranormális lények…
Egy egyszerű szerelemre vágytam, ami felrobbant mindent maga körül. És szerintem meg is találtam. :)

Jay Crownover engem végérvényesen megnyert. Imádtam Rule történetét. Izgalmas, titokzatos, magával ragadó, igazán jól olvastatta magát.
Nagyon szerethető karaktereket sorakoztat fel, mindenkiben megtalálható valamiféle különlegesség, ami miatt megkedveli őt az olvasó. Nem minden csupa vattacukor és rózsaszín felhő, hanem megvannak a sötét foltjai, épp ezért volt ilyen jó.
Nem zavartak sem a sablonok, sem a klisék, ilyen egy igazán jó NA könyv!

Az Ulpius Kiadó gondozásában megjelent könyvekre mindig ferde szemmel nézek. (Mondjuk nem annyira, mint a Művelt Népére. :D) Igazából nem tudom, miért, de egy kis félelem mindig van benne. Szerencsére ez most is alaptalan volt.
Tele volt klisékkel, már a főszereplőink egy-egy klisét testesítenek meg. Adott a rosszfiú(nak tűnő) agyontetovált srác, aki nagy ívben tesz mindenki véleményére, illetve ott van a jó kislány, aki keményen tanul, dolgozik, és rendkívül meglepő módon szerelmes ebbe a srácba. Attól sem zuhant éppen az állam a padlóra, hogy mind a kettejük életében, családjában vannak komolyabb gondok. Tipikus. :D
Mindezek ellenére élveztem olvasni a könyvet, gyorsan haladtam vele, mert mégis érdekelt, hogy mi lesz a szereplőkkel, még ha minden kiszámítható volt is. Be tudott szippantani, és egy kicsit kiemelni a való világból. Egy könyvnél nálam ez a legfontosabb a csillagozásnál, hogy mennyire tudom kizárni a külvilágot.
Rule családjában nagyon komoly traumák voltak, amiket senkinek sem könnyű feldolgozni. spoiler Ez éket vert Rule és a szülei közé, Shaw hiába próbált híd lenni közöttük. Rule szülei sokkal jobban szerették Shaw-t, hiába „csak befogadott” gyerek.
Shaw pedig nagy részt szülői nyomásba egy nem éppen harmonikus kapcsolatba kényszerült. Gabe nem volt egy egyszerű fazon. Nem egyszer szíven lőttem volna kb., pedig nem vagyok erőszakos alkat. spoiler
Igazából ebben a könyvben tényleg minden van. Rosszfiú, jó kislány, haverok, legjobb barátnő, pia, tetkó, gyász, támadás, ellentétek, konfliktusok, meglepő vallomások. spoiler
Összességében az a lényeg, hogy beszippantott és jó volt, kíváncsi vagyok a következő részre. Jet és Ayden pont olyan karaktereknek tűnnek, akikről érdemes lehet egy könyvet írni. :)

És még kételkedik valaki abban, hogy a lányok a rosszfiúkhoz vonzódnak?! És valaki még megkérdőjelez, hogy az ellentétek vonzzák egymást?! :)
Ha igen, ez a megfelelő történet és a vélemény megváltozik!
Ha nem, ez a könyv csak megerősít benne!
Ó igen, a gyengébbiknek nevezett nem határozottan talál valami ellenállhatatlant a fenegyerekekben… Kezeket fel, ha Te is így gondolod! :)

„- Rájöttem, hogy a könnyű dolgok sosem érik meg az árukat. Azok számítanak igazán, amikért meg kell dolgoznod."

Rule és Shaw kapcsolatáért valóban rengeteget kellett dolgozni, de megérte. Az utolsó hasonló témájú könyvben csalódnom kellett, ezért kicsit féltem az újabb „ártatlan lány és a rossz fiú" történettől. De bármennyire tipikus és klisés, engem végig lekötött. A váltott szemszög szerintem jót tett a történetnek. Én szeretem, ha egy könyvön belül minkét szereplő szemszögét ismerhetem, főleg a romantikus történeteknél. Rule-t minden rosszfiús tulajdonságával együtt is könnyű megkedvelni. Sokszor a szívem szakadt meg érte. Nem elég, hogy hatalmas bűntudat emészti, az anyja vádaskodásait is hallgatnia kell. Hogy képes ilyesmire egy anya? Teljesen kikészültem a nőtől. Shaw-t már nehezebben értettem meg. Ennyi idősen azért illik kiállni magunkért, idióta szülők ide vagy oda. Párszor jól megráztam volna mérgemben, ugyanakkor csodáltam, amiért évekig kitartott Rule mellett.
Összességében élvezetes, sokszor elgondolkodtató New Adult könyv volt. A kedvenceim közé nem fog beférkőzni, de ha egyszer kiadják a sorozat többi részét is, biztosan olvasni fogom.

Alapvetően nem volt rossz,de nem vagyok elájulva tőle. Kezd uncsi lenni, hogy minden egyetemista meseszép, csak nem is tud róla,és szűz 20 évesen még…és kb mint egy angol kisasszony úgy él,aztán hirtelen meg hű de vad és stb lesz…Jah és persze évek óta szerelmes a srácba és senki de senki nem árulja el és őrzik a titkát…wááá!
Rule-t bírtam,élmény volt olvasni a munkájáról,a szalonról mostanában elég sok LA Ink részt is néztem bár még mindig nem akarok „letoválás”-t ahogy keresztlányom mondta:)))
Ulpiushoz képest egész jó volt:)