Tartalma:
– A liége-i csata 1914. augusztus 5-17.
A német hadsereg támadása a liége-i belga erődrendszer ellen. Az első világháború első csatája, amely a németek győzelmével végződött.
– A gallipoli-i csata, más néven a Gallipoli-félsziget ostroma 1915. február 18 – 1916. január 9.
Az antant erői a szerbek tehermentesítése érdekében megpróbálták elfoglalni a Dardanellákat. A török hadsereg sikerrel védekezett a Gallipoli-félszigeten partra szállt antant erőkkel szemben.
– A verduni csata 1916. február 21 – december 18.
Az I. világháború egyik fontosabb csatája volt a nyugati fronton, amely Verdun-sur-Meuse közelében, északkelet Franciaországban tíz hónapig tartott, így a világ leghosszabb csatái között emlegetik.
– A jütlandi, más néven skagerraki tengeri csata 1916. május 31. – június 16.
Az I. világháború legnagyobb tengeri csatája, amelyben a német flotta taktikai győzelmet aratott.
– A somme-i csata, más néven… (tovább)
Tartalma:
– A liége-i csata 1914. augusztus 5-17.
A német hadsereg támadása a liége-i belga erődrendszer ellen. Az első világháború első csatája, amely a németek győzelmével végződött.
– A gallipoli-i csata, más néven a Gallipoli-félsziget ostroma 1915. február 18 – 1916. január 9.
Az antant erői a szerbek tehermentesítése érdekében megpróbálták elfoglalni a Dardanellákat. A török hadsereg sikerrel védekezett a Gallipoli-félszigeten partra szállt antant erőkkel szemben.
– A verduni csata 1916. február 21 – december 18.
Az I. világháború egyik fontosabb csatája volt a nyugati fronton, amely Verdun-sur-Meuse közelében, északkelet Franciaországban tíz hónapig tartott, így a világ leghosszabb csatái között emlegetik.
– A jütlandi, más néven skagerraki tengeri csata 1916. május 31. – június 16.
Az I. világháború legnagyobb tengeri csatája, amelyben a német flotta taktikai győzelmet aratott.
– A somme-i csata, más néven somme-i támadás 1916. július 1 – november 18.
Ez volt a háború egyik legvéresebb csatája, mivel a két oldal veszteségei meghaladták a 1,5 millió főt halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban. A Some folyó menti csatákban jelentek meg először a harckocsik.
– A caporettoi áttörés 1917. október 24. – november 19.
Az Osztrák – Magyar Monarchia és Németország csapatai Caporettónál áttörték az olasz frontvonalat és Velence irányába folytatták a támadást. A hadműveletet az I. Piavei csata (1917. november 12. – december 2.) zárta le, ahol megállították a központi hatalmak előrenyomulását.
– A második marne-i csata 1918. július 15 – augusztus 6.
A német csapatok július közepén indított támadásakor újra megközelítették Párizst, de az antant csapatok megállították az offenzívát. Az Amiens-nél indított ellentámadás végleg áttörte a német arcvonalat, s a német csapatok megkezdték a visszavonulást.
– A dunkerque-i csata 1940. május 26. – június 4.
A dunkerque-i csata Franciaország lerohanásának jelentős hadművelete volt. Támadó erői bekerítették a La Manche csatorna partján lévő francia–brit erőket.
– A Pearl Harbor-i csata 1941.december 7.
A japán flotta repülőgépei három hullámban megsemmisítették az Egyesült Államok Csendes Óceáni flottájának legnagyobb részét. Az USA belép a II. világháborúba.
– A Bir Hakeim-i csata 1942. május 26 – június 11.
Az Erwin Rommel vezette Africacorps és az olasz csapatok Tobrukot megkerülve Bir Hakeimnél áttörték az angolok és a szabad francia csapatok vonalait, akik kénytelenek El-Alameinig hátrálni.