Budapest ​– Kairó 50 csillagozás

Egy haditudósító naplója
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Mit keres egy magyar a forrongó Észak-Afrikában és a Közel-Keleten? Csupa olyan élethelyzetben, amikor a saját élete tudhatóan egy fabatkát sem számít? A legbensőbb okot nem kell feltétlenül ismertetnie ennek a könyvnek, még akkor sem, ha az ember, aki részt vesz az összecsapásokban és visszaemlékezik rájuk, aki elemzi a történések hátterét és izgatottan várja a fejleményeket: éppen ő a lényege ennek a naplónak. Mert ez a forradalom hús-vér emberek forradalma.
Számtalan tárgyilagos tudósítást olvashattunk az „Arab Tavaszról”, melyeket újabb, „még pontosabb és aktuálisabb” tudósítások feledtettek el. Számtalan „szakértő” érezte úgy, hogy pár nap alatt a konfliktusok legmélyére láthat. Biztonságos hotelszoba-fedezékből megértheti azokat, akik odakint naponta meghalnak az utcákon. Ez a könyv nem ilyen – sokkal egyszerűbben emberi. Ez a könyv jó.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Libri, Budapest, 2013
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633101872

Enciklopédia 4


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

akire>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Ez Jászberényi azon könyve, amikor még írásaiban a politikát helyezte maga elé. A konkrét történelmi figurák (legalábbis innen nézve) azóta a süllyesztőben, vagy a feledés homályában végezték, ez a mű pedig a 100 Ft-os kiárusításon. Ami érdeme, hogy itt születik meg a cselekedni vágyó író prototípusa, aki a magyar sivárság elől menekülve (kínai) gázálarcban veti magát a harcok közepébe, hogy azután ilyen kijelentéseket tegyen (Hemingway után szabadon): „Látni akartam a Kilimandzsáró havát, míg végleg el nem tűnik: és láttam. Látni akartam a Csád tavat, mielőtt kiszárad… de jelenleg leginkább azt akartam látni, hogyan buknak el az istenek. ” Jászberényi újabb könyve, „A lélek legszebb éjszakája” azóta Libri-díjat ért.

5 hozzászólás
GTM>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Messziről jött ember azt mond, amit akar –, tartja a közmondás. Gyerekként sosem értettem, ma sem teljesen. Miért ne hallgathatnám bizalommal, fenntartás nélkül valakinek az érdekes, izgalmas vagy tanulságos beszámolóját, aki távoli vidékekről, ismeretlen világokról, sosem látott tájakról tudósít?! Ez a könyv pedig nemcsak távoli, ismeretlen világról ad hírt, hanem olyan eseményről is, amely napjainkig érezteti hatását. Hiszen ami ma a Közel-Keleten történik, az néha nem is annyira közvetve minket is érint itt, Európában. A jelen történéseinek megértéséhez viszont legalább tíz évet kell visszamenni az időben, mert az arab tavasz ismerete nélkül sosem tudnánk eligazodni a mai káoszban. Aki most ismerkedik a témával, annak érdemes ezzel a könyvvel kezdeni, ám az se tegye félre, aki úgy gondolja, már mindent tud róla!
Miért is?
Először is azért, mert személyes hangú, de pontos, elfogulatlan képet kapunk az egyiptomi forradalom eseményeiről, ráadásul úgy, hogy még a témában járatlan ember is megértse. De nem egyszerű tudósítást olvasunk, hanem, amint a cím is jelzi, egy naplót. A napló pedig, még a legtárgyilagosabb is, mindig tartalmaz valami személyeset is a puszta tényeken kívül. Elárul valamit az írójáról, ha többet nem is, hát azt, hogy mit tartott érdemesnek bejegyezni a naplóba. Már ez is rengeteg információt hordoz.

A tárgyilagosság és személyesség e kettősétől lesz érdekes és izgalmasa a könyv. Az író folyamatosan értelmezi, elemzi, magyarázza a történéseket, ám a kívülálló, hidegfejű újságíró álarca mögött gyakran fölsejlik az ember, aki nem csak szemlél, hanem ismeri és szereti ezt a jövőjéért harcoló népet. Nincs azonban romantikus forradalmi lelkesedés, nem byroni azonosulásról van itt szó. Kívülállóságát mindvégig megtartva van jelen az események és borzalmak sűrűjében: röpködő utcakövek és süvítő lövedékek között futva menti az életét, sérüléseit az ideiglenesen kialakított szükségkórház sebesültjei között látják el, félelemmel telve várakozik a kínvallatásoktól hangos rendőrségi fogdán, vagy kiszolgáltatott állapotban, csuklyával a fején hurcolják magukkal ellenséges fegyveresek. Máskor meg csak egy kairói kiskocsmáiban vegyül el a sokarcú tömeg mindennapi figurái között. Maga is megéli, átérzi tehát mindazt, amit barátai vagy alkalmi ismerősei a harcok során. Kapcsolatot teremt demokratával és dzsihadistával, kopt kereszténnyel és iszlám fundamentalistával vagy egyszerű utcai suhanccal. Nem szépít, nem heroizál, nem tagad el semmit, és nem ítélkezik. Motivációkat kutat, megérteni és megértetni akar.
„A nyugati világot az érdekli, hogy a saját újságíróik hogyan látták… mit értenek” a forradalomból. Jászberényit az érdekli, hogyan látják a forradalmat maguk az egyiptomiak. És nem elégszik meg egyszerű válaszokkal.

Sippancs P>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Informatív, magával ragadó és a témához mértem szórakoztató könyv, amely egy haditudósító szemén át mutatja be 2011. január és 2012. június között az egyiptomi forradalom mindennapjait, a kiváltó okoktól kezdve a tetőponton át a „leverésig”. Nem kell tőle gazdasági, társadalmi és politikai magaslatokat várni, ahogy túlzottan részletes és megrázó személyes tapasztalatokat sem (ezért az egy csillag levonás), de arra tökéletes, hogy egy olyan ember, mint jómagam, aki nincs igazán tisztában a külföldi országok – jelen esetben Egyiptom – országon belüli konfliktusaival, megismerje, hogy mi is volt az az „Arab Tavasz”.

langimari>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Nos Jászberényitől először A lélek legszebb éjszakáját olvastam – szerencsémre – mert egy haditudósító naplója sosem volt igazán az én világom. Mindenesetre cseppet nem bánom, hogy az alcíme ellenére is elolvastam, ugyanis nem árt kicsit közelebbről megismerkedni az arab tavasz eseményeivel. Ebben a könyvecskében nyilván az egyiptomi események állnak a középpontban, de Egyiptom sokszínűsűgében remekül ráláthatunk az egész iszlám többségű térségben jelenlévő muszlim, arab, zsidó, kopt, beduin közellét vagy együttélés hátulütőire is. Jászberényi jó érzékkel jelenik meg mindig ott, ahol történik valami, láthatóan a bőrét sem félti annyira, hogy távol maradjon az események sűrűjétől (néhány napja éppen még Ukrajnából tudósított, ahogy a facebook oldalán láttam). A könyv értéke az is, hogy kívülállóként nem foglal állást akár egyik vagy másik harcos, vagy vallási csoportosulás mellett sem, hanem valamiféle empátiával kezeli mindazt, ami bennük emberi, és távolságot próbál tartani mindattól, ami gyilkos és gonosz. Megismerni és megismertetni szeretné ezeket az embereket, látni és láttatni a gondolkodásmódjukat, az életmódjukat, mégpedig velünk erurópaiakkal, akik korábban olyan keveset tudtunk erről a térségről. Én azt hiszem azért is tudja egészen hitelesen csinálni, mert évek óta Kairóban él. Mindenképpen érdemes szépirodalmat is kézbevenni Jászberényitől, nekem nagyon bejön.

utazó>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Sándor, én sokszor féltettem az életedet!!! Ha lenne „veszélyességipótlékkeretem” visszamenőleg is kiutalnám Neked! Vagy a mások által gagyibulvárra költött sokat feléd irányítanám…mert legközelebb meg ne tudjam, hogy kínai, olcsó gázálarcot,védőfelszerelést veszel magadra.
Megsértődhetnék, mert utálod a turistákat? Nem ez a lényeg, imádjuk Egyiptomot, s ez a fontos – de én főleg a békés arcát kívánom. Ja, de akkor hogy leszel haditudósító???

Dócza_Edith>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

A nílusi forradalom egy olyan eseménysorozat (arab tavasz) része, ami még máig kihat – lásd: Szíria. Olyan kormányellenes harcok tömkelege, ami Európában elképzelhetetlen a 21. században és bizony van olyan földrész, ahol az a normális, hogy ha meg is halnak az emberek, ők akkor is küzdenek azért amiben hisznek vagy amit akarnak. Rövid összefoglalás az egyiptomi forradalomról, ami megdöntötte Mubarak diktátor hatalmát és egy magyar újságíró szemével láthatjuk.

Jászberényi Sándor írása az egyik legjobb, amit a témával kapcsolatban olvastam. Bár nem szakirodalom, de teljesen más objektív szemlélettel, források és egyéb írások alapján egy eseményt vizsgálni, mint egy személyes beszámoló által, ami a látottakon alapul. Természetesen az ilyen írásokat fenntartásokkal kell kezelni, de a Budapest-Kairót még így is a legjobbak közé sorolnám, mivel az író igyekszik nem állás foglalni, még ha fizikailag ezt meg is tette, hiszen mégiscsak a tüntetők között volt.

sakuraa>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Tényleg egy nagyon érdekes könyv volt, aminek köszönhetően nagyon sokat megtudtam az Egyiptomban, Kairóban, Sínai-félszigeten és más egyéb helyeken történt eseményekről. Sokkal jobb úgy olvasni egy könyvet egy forradalomról, háborúról vagy bármi másról, hogy az író, aki megírta ezeket a dolgokat, tényleg meg is tapasztalta, ott is volt. Az teszi ilyenkor, ebben az esetben is, érdekesebbé a könyvet, hogy az író a saját élményeit, tapasztalatait és véleményét is beleírja, amitől egy kicsit érdekesebb, változatosabb lesz és jobban el tudjuk képzelni a történteket. Nekem ez tetszett a legjobban a könyvben, valamint még az író stílusa és az, hogy sok kép volt benne amik segítségével még jobban el tudtam képzelni mi is történt.

nyolcadikutas P>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

(Részben hadi-) tudósítás a 2012-es Egyiptomi forradalomról. Tények, politika, történelem sok-sok képpel. Nem szórakoztató, mert a háború sosem lehet az, de informatív és olykor megragad egy-egy pillanatot abból a miliőből, amire egy átlag európai sosem fog ráérezni.
A kitűnő megjelenésért és a kiváló borítóért külön pont!

bodr>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Nagyon átélhetően testközelbe hozta számomra, milyen hangulata és félelmetessége van egy igazi forradalomnak. Ezt szerettem benne leginkább.

Irigylem a szerző bátorságát és hozzáállását a halál lehetőségéhez, én sajnos sokkal jobban ragaszkodom a testi épségemhez és a parányi életemhez.

Barbara87>!
Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Sok politikai témájú könyvvel az a bajom, hogy az író úgy gondolja, mindenkinek megvan az alap tudása ahhoz, hogy élvezze a könyvet. De ami számára alap, az nem biztos, hogy számomra is az, sötét foltok maradnak, elveszek az információk között, nem tudom követni a szálakat. Ebben a könyvben nem így volt. Elejétől a végéig tisztán láttam, mert nem volt olyan, hogy az író csak utalt volna valamire, amit nem magyaráz el legalább pár szóban, hogy az is érthesse a mögöttes tartalmat, aki először olvas a témában. Épp ezért élvezet volt minden mondata.
Egy teljesen más életbe és kultúrába kaptam betekintést, ráadásul nem is a hétköznapok szürkeségén keresztül, hanem egy olyan időszakban, amit én csak remélek, hogy sosem kell megtapasztalnom.


Népszerű idézetek

robinson P>!

A korrupció pedig a társadalom tetejéről minden szintre leszivárgott.

34. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

Kapcsolódó szócikkek: korrupció
2 hozzászólás
robinson P>!

Éjszaka ne kóvályogjon asszony egyedül Kairóban. Pláne, ha szőke. Pláne, ha külföldi.

48. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

marcipan007>!

A diktatúrák nagy trükkje, hogy elhitetik azokkal, akik bennük élnek, hogy nem lehetséges a változás.

36. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

ppeva P>!

Egyetlen szalafi szervezet sem hisz a demokrácia intézményében, mivel ilyen hivatkozás nincs a szent könyvekben. Ellenben indulnak a választásokon. Miért, ha nem tartják legitim rendszernek? Mert egy demokráciát jogszerűen a saját játékszabályai szerint lehet megdönteni. Meg kell nyerni a választásokat.

135. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

1 hozzászólás
Dócza_Edith>!

[…] a nacionalizmusnál sokkal mélyebben van beleégve az arabokba, hogy ők muszlimok, hiszen a vallás identitásképzővé lett a „hitetlen” megszállókkal szemben.

66. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

robinson P>!

A könyvkiadás rizikós üzlet Egyiptomban, pláne, ha kortárs írókkal és költőkkel foglalkozol. A vélemény, a gondolat veszélyes.

184. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

ppeva P>!

[…] az egyik vasredőnyt felhúzza valaki és int, hogy arra menjek. Futok. Egy idősebb férfi, akit a változatosság kedvéért szintén Szájednek hívnak, beenged és megmenti az életem. […]
Amikor fél óra hallgatás után megkérdezem az öreget, hogy miért csinálta, miért engedett be egy idegent, annyit mond, azért, mert forradalom van. Hosszasan bámul az arcomba és megkérdezi, hogy tudom-e, mi az a forradalom. Megrázom a fejem, azt mondom, nálunk is volt, csak kicsi voltam. Könnyebbet kérdez: tudom-e, mi az a diktatúra. igen, mondom, intézményesített félelem. Ez jut az eszembe. „Azért engedtelek be, mert nem félek”, mondja az öreg, és megtömi a vízipipáját kapadohánnyal.

79-80. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

ppeva P>!

[…] A könnygáztól van, amit az arcunkba kaptunk. […] Kezdetben ecettel próbálkoztunk, egészen jól semlegesítette a gázt, de a legjobb, ha Pepsivel vagy Coca-Colával dörzsöljük az arcunkat és a szemünket, az szinte tünetmentesít. Úgy néz ki, hogy az amerikai könnygázra a legjobb ellenszer az amerikai üdítő.

106. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

ppeva P>!

Egyiptomban minden keresztény tetovált, kisgyerekként kerül a csuklókra a kereszt, Krisztus jele. Az évek múltával ezt még több tetoválás követi, a tragédiák, halálesetek, fogadalmak számának növekedésével. Felnőtt korára egy szemétvárosi férfi teste tetőtől talpig tele van vallási szimbólumokkal, melyekre roppant büszke.
Az iszlámban a tetoválás tilos. Halálos bűn a férfinak bármivel megváltoztatni a testét. Még arannyal sem ékesítheti, ezért minden jegygyűrű ezüstből készül. Nem ez az egyetlen különbség azonban a muszlimok és a keresztények között az országban. A kopt keresztények, a maguk kilencmilliós lélekszámával állam az államban. Egyiptomi állampolgárságukon kívül nem igazán köti össze őket semmi sem a muzulmán többséggel.
Mások a névadási szokásaik, az ünnepeik, máshogyan temetnek és esküsznek, az asszonyaik pedig nem hordanak kendőt.
A muzulmán többség pedig gyanakodva szemléli az egyiptomi keresztényeket, gyakoriak a pletykák és a vérvádhoz hasonló rágalmazások.

154-155. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója

robinson P>!

Ha valamit, hát akkor azt megtanultam a közel-keleti utazásaim során, hogy jobb, ha külföldiként semmit sem értünk bizonyos helyzetekben.

46. oldal

Jászberényi Sándor: Budapest – Kairó Egy haditudósító naplója


Hasonló könyvek címkék alapján

Borsa Brown: Az Arab öröksége
N. Rózsa Erzsébet: Az arab tavasz
Földes András: Mit tegyünk, ha fegyvert fognak ránk?
Germanus Gyula: A félhold fakó fényében
Rostoványi Zsolt: Együttélésre ítélve
Goldziher Ignác: Napló
Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I-II.
Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története
Germanus Gyula: Allah Akbar!
Szamer: Rakka-naplók