A ​beteg 118 csillagozás

Jasper DeWitt: A beteg

A Néma ​tanú és Stephen King találkozása ez a hátborzongató horror: Parker, a fiatal, túlzottan magabiztos pszichiáter állást kap egy New England-i elmegyógyintézetben, és katasztrofálisan elszámítja magát, amikor megpróbál meggyógyítani egy titokzatos és rendkívül veszélyes beteget.

Parker később, internetes posztokban teszi közzé szívfacsaró beszámolóját. Megismerkedünk a kórház legnehezebb és legveszélyesebb esetével: egy negyvenéves férfival, aki hatéves korában került az intézménybe. Ezt a beteget még senkinek sem sikerült diagnosztizálnia. A tünetei folyamatosan változnak, és azok, akik megpróbálták meggyógyítani, később mind megőrültek, vagy öngyilkosságot követtek el.

A kórház kétségbeesett és rémült igazgatói szigorúan bezárva tartják, és a dolgozók a saját érdekükben csak akkor kerülhetnek kapcsolatba vele, ha feltétlenül szükséges. A rendkívül intelligens és túlzottan magabiztos Parker azonban úgy dönt, hogy kideríti, miféle betegség… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634199144 · Fordította: Bosnyák Edit
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
224 oldal · ISBN: 9789634199151 · Fordította: Bosnyák Edit

Kedvencelte 2

Most olvassa 12

Várólistára tette 156

Kívánságlistára tette 206

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

mate55 P>!
Jasper DeWitt: A beteg

Mint egy különös tárgyat, forgattam kezemben DeWitt írói termékét, amiről nem tudtam teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tömegtermelés terméke-e vagy egyedi „műalkotás”. Aztán rejtvényt fejtek. El kezdem kirakni az „időcserepekből” a rejtélyes sztorit, s ez a rutinos tevékenység egészségesen lefoglal a „játék” elején. Valami ismerős érzés lesz úrrá rajtam – ez érdekes, s visz bele a történetbe, aztán már kétségtelen jelek utalnak arra, hogy a megvalósítás mely szintjét és formáját sikerült kifognom – kiszakad s fölnyögök: a fenébe, hisz ez egy thriller… Mindez hatásos, de nem hatnak az újdonság erejével. Aztán elunom. A szereplők hitelesen ábrázolt viszonya felvet egy sor témát, amelyeket izgalmas lett volna tovább bontani. Mert a „kelepcékkel” való küzdelem minimális, hiányzik a feszültség, a puzzle összerakásának misztikuma, a nyomasztó hangulat. Most szomorú vagyok, mert ötletnek jó volt, érdekesek a karakterek csak hát a végeredmény – az számomra nem volt elég átütő.

1 hozzászólás
EssentialHencsi P>!
Jasper DeWitt: A beteg

Meh. Mikor a fülszöveg jobb, mint maga a könyv. Mert ez a kisregény kidolgozatlan, rövid, kínos. Egyébként meg egy sima fanfiction. Szomorú vagyok.

25 hozzászólás
gabona P>!
Jasper DeWitt: A beteg

„Csak formaság, nem számít, ki van belül… Nyílt nap van a zártosztályon, nincs baj, amíg engem láttok…” (Hooligans: Zártosztály – link)

Járóbeteg szakellátási lap
– mániás beképzeltség szakrendelés -

Beteg neve: Jasper DeWitt
Felvételi dátum: 2021. július 25. 19:47
Esetszám: 127/2021

Anamnézis: elsőkönyves szerző borzongásra éhes olvasóközönség elé veti magát. Populáris műfajban alkot, kötetének témája sokak figyelmére érdemes lehet. Sajnos azonban nem csak unszimpatikus főszereplője, de vélhetőleg maga is igen magas fokú beképzeltségben szenved. Kritikák és érthetetlenül pozitív olvasói vélemények hatására bestseller-listák élére kerül. Sokan megelőző könyvsikerek szerzőihez, nem ritkán a zseniális Stephen Kinghez hasonlítják.

Vélemény: konzíliumunk megállapította, hogy Páciens próbálkozására leginkább a „nagyobb a füstje, mint a hype-ja” fordulat az alkalmas. Pedig alapszituációja kifejezetten érdekes. Fülszövege viszont túlzottan is hatásvadász. Horrort legfeljebb akkor lát ez a könyv, ha berakják egy kétkötetes Az-példány mellé a boltban/könyvtárban/polcon. A felvezetés hosszas és unalmas, a csattanó kellemetlen és olcsó benyomást kelt, befejezése talán jobb, ha le sem íródik.

Kontroll: remek film, mindenkinek ajánlom! A legközelebbi kötet alkalmával, esetleg.

Diagnózis: ezért kár volt. Hasonló zsánerben viszont Jozef Karika A hasadék című könyve, napjában akár többször is, főleg éjszaka kisebb-nagyobb adagokban, receptre, azonnal!

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634199144 · Fordította: Bosnyák Edit
3 hozzászólás
smetalin>!
Jasper DeWitt: A beteg

Az író internetes posztokban hozta létre a könyvet, mintha úgy íródott volna. Ha tényleg úgy íródik, lehet nagyobbat szól, értem itt azt, hogy nem könyv formájában jelenik meg, hanem simán feltölti valahova és lassan csepegteti. Így egyben elolvasva……hát, olyan mint a tészta étel, gyorsan emészthető és egy óra múlva ismét éhes leszel. Egy nap múlva ha kérdezik mit ettél tegnap, tészta? milyen tészta? Wáóóó, micsoda eszmefuttatás kérem, de remélem értitek mire gondolok.
Még úgy is jobban járt volna, ha csak a felét írja meg, mert addig agyal az ember, kombinál, mi is a beteg baja, és ha így marad, akkor mindenki kikerekít magának egy saját történetet, de semmi esetre sem azt, ami végül is lett.
Ennyi, most rohannom kell konzultálni Dr. A, és Dr. G. már vár…………
Üdv: Dr. S. (dietetikus)

1 hozzászólás
Mónika_T P>!
Jasper DeWitt: A beteg

Vártam ezt a könyvet. Érdekelt, mert pszichiátriai téma, és mert horror.
Meglepődtem mennyi negatív kritikát kapott. Így már annál nagyobb kíváncsisággal olvastam, félretéve mindenféle elvárást.
Talán pont ezért nem tudom azt mondani rá, hogy rossz.

Az alaposan kidolgozott kezdés után a vége nagyon összecsapott, és teljesen átment valami ésszerűtlen katyvaszba, totális hiányérzetet hagyva maga után.
Ha úgy vesszük, akár még jó is lehetett volna a lezárás így, de akkor meg mi ez a teljes kidolgozatlanság? Az utolsó rész mintha csak vázlat lett volna.

Az ötlet ugyan remek, viszont jóval többet ki lehetett volna hozni belőle.
Azért én mégis szerettem, élveztem és nagyon lekötött úgy a 3/4-éig, de addig aztán tényleg nagyon!!

FreeAngel >!
Jasper DeWitt: A beteg

Az érzés, amikor megjelenik az év leginkább várt kötete.. amikor megérkezik a csomag. Sőt, már a megelőző napon hozza a futár, de az olvasással vársz egy napot, mert a kisfiad szeretné kibontani (ahogy minden érkező csomagot).
Az érzés, amikor még az aktuális olvasmányodat is félreteszed és elkezded, mi több, beleveted magad a hőn várt könyv olvasásába..
Az érzés, amikor lassan felhúzódik a szemöldököd… A csalódás. A „tényleg ennyi”?

A legbosszantóbb az, hogy még csak azt sem tudom mondani, hogy rossz volt. Mert nem. A stílus rendben, a fordítás is oké, de valahogy mintha a horrorból hiányozna a horror rész.. Húsleves hús nélkül. Finom, ízletes lehetne, de nem erre készültem.. Pedig milyen potenciál volt benne..!
Ó és a befejezés! Ez a fajta megoldás, magyarázat már King spoiler-jában sem tetszett. Ez ugyanaz, pepitában.

15 hozzászólás
_BenGa P>!
Jasper DeWitt: A beteg

DeWitt eme műve először a Redditen jelent meg 2015-ben, ahol az ottani közösségnek annyira tetszett, hogy a későbbiekben fizikai formában is kiadták. Itthon az Agave Könyvek jóvoltából lett beszerezhető, a fülszöveg alapján úgy gondoltam, érdemes lenne elolvasni. Molyon egyelőre 74 %-on áll, ebből persze nem szabad egyből egyenes következtetést levonni, igaz nem túl jó, de nem is tragikus. Lássuk, mit tud A beteg! *insert valami buta zene here*

A könyvben Jasper, a fiatal pszichiáter, és annak különleges páciensének történetét ismerhetjük meg, amit egy internetes, egészségügyi fórumon osztott meg részletekben. Tőlem itt kapta az első piros pontot, nagyon kedvelem az ilyen naplószerűen vezetett sztorikat. Persze aztán a szerzőnek ezt sikerült lenulláznia magával a főszereplővel: Jasper kifejezetten unszimpatikus a cselekmények ideje alatt, nem igazán tudtam érte „szurkolni”; az a tipikus, öntelt fiatal, aki azt hiszi, mivel most jött ki az egyetemről kiváló eredménnyel, mindent meg tud oldani. Ebből a szempontból a későbbi énje egy fokkal jobb volt. Még az elején az is kiderül, hogy DeWitt nem igazán kedveli az amerikai egészségügyet, az alulfinanszírozott szó a kelleténél többször szerepel, amikor a kórházakról tesz említést. Az ötlet egyébként nagyon jó, a gyógyíthatatlannak tűnő pácienssel és annak hátterével, a könyv feléig faltam az oldalakat, és nem értettem, hogy másoknak ezen mi nem tetszett.

Innentől kezdve viszont egy kicsit lejtmenetbe kezdett: a horrornak beharangozott műről kiderül, csak nyomokban tartalmazza ezt az elemet, de azért egy kis régi King hangulatot megidéz. (No de ha a horror nem illik rá, akkor mi a műfaja? Jogos a kérdés, nem?) A rétestésztává nyújtott felvezetés után a közép-, és végjáték bántóan összecsapottnak hat, mintha itt fogyott volna el a kezdeti lelkesedés az íróból. Plusz fűszerként kapunk egy hatalmas logikai hibát, ami nem tudom hogyan kerülte el az eddigi kiadók figyelmét… (Elvileg több is van benne, én csak ezt az egyet fedeztem fel, de engem nagyon bosszantott.) A lezárás, és annak magyarázata szerintem nem rossz, egyedül ez a fránya rövidség, és kidolgozatlanság döf bele egy akkora karót, hogy senki le nem szedi soha többet a „futottak még” szomorkás faláról.

Szumma szummárum számomra nem egy Tizenhárom féle *öklendezés* ultracsalódás, egészen jól szórakoztam az olvasása közben, egy próbát mindenképp megér. Természetesen csak úgy, ha előtte nem állítunk fel megugorhatatlan léceket a könyv elé.

4 hozzászólás
Praetorianus P>!
Jasper DeWitt: A beteg

Júliusig kellett várnom az év csalódására. Amennyire tűkön ültem a megjelenés miatt, most annyira pofára esve érzem magam. Még csak azt sem mondhatom, hogy rossz volt, mert nem, de sok aprócska bullshit keseríti a szám ízét, ami miatt még ez a 3,5 csillag is fejedelminek számít.
Kezdeném mindjárt azzal, hogy egyetlen rövidke jelenetet leszámítva ebben a könyvben semmi horrort nem találtam. Oké, harminc év horror regények és filmek között megedzi az ember idegeit, de ez annyira nem volt rám semmilyen hatással, hogy még a vállvonogatásra is sajnáltam közben az energiát. Nem volt félelmetes, amikor meg végre elkanyarodtunk egy kicsit rázósabb téma felé, akkor egyenesen gagyiba váltott a sztori. Olyan ordas nagy logikai bakikat vagyok képtelen megmagyarázni magamnak, mint az elmegyógyintézetben a saját karjába kést mélyesztő nő spoiler esete (gondolom ez minden mosolygóban szériafelszerelés a szobákhoz), vagy a hatalmas csattanó(nak szánt rózsapatronnyi puffanás), spoiler. A végére valamiféle Lovecraft-megcsúfolás maradt, de az ismeretlentől való félelemtől sem remegett jobban a kezem, mint általában.
Ami extrán zavart, hogy kisregénnyé (mert az, a maga 200+ nagybetűs, szellős oldalával regénynek nem nevezném) duzzasztottak egy nyúlfarknyi, mondhatni novellányi anyagot. Igen, feszes és izgalmas novellát lehetett volna csinálni az anyagból, elhagyni a körítést a blogról, a megváltoztatott nevekről, ésatöbbi. Így ez egy lassan építkező semmiség volt, ahol nagyobb hangsúlyt kapott Parker háttértörténete, mint a lényeges cselekmény.
Ami mindezt megmenthette volna, az a hangulat. Sajnos nem véletlen a feltételes mód, mert az nem nagyon volt. Egy elmegyógyintézet van annyira nyomasztó hely, hogy az emberben már egy egyszerű folyosói körséta is vigyázzba állítsa a sz@rt, itt azonban mindenféle leírás kimaradt, a távolságtartó dokumentarista stílus pedig nem az én világom.
Nos, ennyi jutott eszembe. Nagyon sajnálom ezt a könyvet, mert ígéretesnek tűnt. Egyszer olvasható, ha az ember nem úgy ül le mellé, hogy ő itt most rettegni akar. De a vége… King írta egyszer, hogy a horror-történetekben nem a végkifejlet a lényeg, hanem az addig megtett út. Sajnos ez itt viszont most nem az én utam. Egy reddit által felfújt lufi. Kár érte.

15 hozzászólás
Himitsu P>!
Jasper DeWitt: A beteg

Letehetetlen könyv, egyetlen délután alatt végigszaladtam rajta. Ugrok mindenre, ami pszichiátria, és nagyon izgalmas volt olvasni Parker beszámolóját, csüngtem a pszichiáterek minden egyes szaván, de a végefelé nagyon nyomasztóvá, ijesztővé vált a történet. Ilyesmi végkifejletre számítottam jóval a könyv kézhezvétele előtt, kicsit vicces, hogy bejött a megérzésem.:)
Edzettebbek biztos nem rettennek majd meg, de azért én személy szerint örülök, hogy fényes nappal olvastam el.
Érdekes könyv volt, a figyelemfelkeltő fülszöveg nagyon jól sikerült!:)) Örülök, hogy előrendeltem, nagyon tetszett!!! Ajánlom! Megér egy kis borzongást ebben a forró nyári időszakban.:)

1 hozzászólás
A_Shara>!
Jasper DeWitt: A beteg

Remek alapötlet, silány kivitelezés. A fülszövegben minden benne van.
Nyúlfarknyi történet logikai hibákkal tűzdelve. A végén meg kínomban „röhögtem”.
Pfu de nagy csalódás.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

mate55 P>!

Azért írom le ezeket, mert pillanatnyilag nem tudom eldönteni, hogy egy szörnyű titok birtokába jutottam, vagy esetleg elment az eszem, ami etikai és anyagi szempontból is a káromra válna, mivel gyakorló pszichiáter vagyok.

(első mondat)

Mónika_T P>!

Minden őrült abban a hitben él, hogy ő a racionális.

Mónika_T P>!

(…) a gyerekek – és azok a felnőttek, akik még nem dolgoztak fel valamilyen gyerekkori traumát – nem csak azért választják az önvádat, mert titkon gyűlölni akarják magukat. Az önvád segítségével átvehetik az irányítást egy lehetetlennek tűnő helyzet fölött, mert csak akkor érzik úgy, hogy fel tudják dolgozni, ha visszaszerzik a cselekvőképességüket, még azon az áron is, hogy magukat hibáztatják valami miatt, ami fölött nincs hatalmuk.

Mónika_T P>!

Tudom, hogy ostobaság ezt gondolni, de az a gyerek, amelyik kétségbeesetten vágyik a szeretetre, mindenért önmagát hibáztatja, mert azt reméli, a szülei akkor újra szeretni fogják.

Mónika_T P>!

Arra gondoltam, egy ilyen város lakói nem szoktak kórházba kerülni, főleg nem a Connecticut Állami Elmegyógyintézetbe. Az ilyen helyeken gyógyszerekkel vagy pszichiáterek magánrendelőiben kezelik a fájdalmat, de leginkább pénzköltéssel tartják távol maguktól.

Mónika_T P>!

Aki járt már tavasszal New Englandben, tudja, hogy az időjárás gyakran minden előzetes figyelmeztetés nélkül elromlik, mert – és itt elnézést kérek Forrest Gumptól – New England klímája olyan, mint egy doboz szar: mindegy, mit markolunk ki belőle, mindenképpen büdös lesz.


Hasonló könyvek címkék alapján

Justin Cronin: A szabadulás
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Stephen King: A halálsoron
Anne Rice: Lestat, a vámpír
Jo Nesbø: Hóember
Dan Wells: Csak a holttesteden át
Stephen King: Mr. Mercedes
Karen M. McManus: Tartsd meg a titkot
Stephen King – Peter Straub: A fekete ház
Chris Carter: Halállista