Hosszú ​az út lefelé 7 csillagozás

Jason Reynolds: Hosszú az út lefelé

Ha ​egy szerettedet
megölik,
találd meg
a tettest
és
öld meg!

Tilos sírni!

Tilos besúgni!

Állj bosszút!

***

A „le az átkozott fegyverekkel” mozgalom ódája. Jason Reynolds New York Times bestsellere egy viharosan sokkoló regény, ami kb. hatvan hatásos másodperc alatt játszódik. Ennyi időbe telik egy fiúnak eldöntenie, hogy bosszút álljon-e a srácon, aki megölte a bátyját.

Stukker.
Célszerszám.
Flinta.
Gyilok.
Csúzli.
Köpködő.
Zsebágyú.
Acélmaris.
Vas.
Eszköz
a 3-as Számú SZABÁLYHOZ.

Vagy hívhatjuk fegyvernek is. Ezt csúsztatta be a tizenötéves Will a farmerjába. A bátyját, Shawnt nemrég meggyilkolták, és Will ismeri a szabályokat. Tilos sírni! Tilos besúgni! Állj bosszút! Ezért indul el a pisztollyal, azzal a fegyverrel, ami még a bátyjáé volt. Dühösen száll be a liftbe a nyolcadikon. Tudja, kit kell keresnie. Vagy mégsem?.

A… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576198 · Fordította: Benedek Dorottya

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

William Holloman


Kedvencelte 2

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
pveronika
Jason Reynolds: Hosszú az út lefelé

Ez egy olyan típusú történet, aminél az utolsó sorhoz érve, jó ha van a közeledben olyan, aki szintén olvasta, mert egyből beszélni akarsz majd róla valakivel. Még soha nem találkoztam ehhez hasonló könyvvel, ami teljes egészében slammként, szabad verses formában íródott volna. Nagyon erőteljes történet, ami nagyon különleges és elgondolkoztató volt.

A történet főszereplője a tizenöt éves Will, aki egy olyan környéken lakik, ahol a bandaháborúk és leszámolások mindennaposak, ahol 8 éves kislányokat lőnek le egy játszótéren, ahol az emberek családtagjait a saját házuk előtt gyilkolják meg fényes nappal, és ahol három szabály létezik: hogyha megölik egy szerettedet, akkor 1. Tilos sírni, 2. Tilos a besúgás, 3. Bosszút kell állnod érte. Miután Will bátyját, Shawn-t lelövik, a fiúnak nemcsak a gyászt kell feldolgoznia, de döntenie is kell: követi a szabályokat és tizenöt évesen ő maga is gyilkossá válik, vagy megszakítja a kört, és figyelmen kívül hagyja az utca által megkövetelt törvényeket.

Ez a könyv egyetlen liftutazás története. 67 másodperc, 7 emelet, 6 utas. Az útitársakon keresztül Will találkozik a múltjával, a jövőjével, a fájdalmaival és a félelmeivel.

Nagyon újszerű és gondolatébresztő volt ez a történet. Azokhoz a fiatalokhoz is próbál szólni, akik csupán amiatt ahol és akikkel élnek, úgy érzik, hogy bennragadtak egy örök körben, ami gyilkossághoz, bűnözéshez, majd végül fiatalkori halálukhoz vezet. A könyv arra világít rá, hogy talán mindenkinek van választása. Hogy talán meg lehet szakítani azt a bizonyos kört. A történet utolsó mondata rengeteg kérdést hagyott maga után. spoiler

Bevallom, eleinte picit nehéz volt belerázódni a szabad verses formába, de voltak olyan “fejezetek” (versek), amelyek egészen ötletesek és mélyek voltak. Gyorsan el lehet olvasni ezt a könyvet, de annál tovább az olvasóval marad, és úgy gondolom, hogy az sem véletlen, hogy ennyi díjat nyert ez a kötet. (Csak a Goodreads adatlapján 15 különböző díj és jelölés van felsorolva.)

Ez egy olyan történet, amit ha irodalomtanár lennék, biztosan a diákjaim kezébe adnám, hogy olvassák el, és utána beszélgessünk róla, mert ezt a művet órákig lehetne elemezni. Bízom benne, hogy lesz majd olyan oktató, aki ezt valóban meg is teszi.

http://veronikasreaderfeeder.com/jason-reynolds-hosszu-…

>!
ap358 P
Jason Reynolds: Hosszú az út lefelé

Az ilyen könyvek miatt szeretek olvasni.
Szédületes és megrendítő volt.
Az egész könyv szabad versként íródott, így könnyen, gyorsan olvasható. Tematikáját tekintve a Karácsonyi énekhez tudnám hasonlítani, de sokkal komolyabb témát feszeget. Itt végig érezhető volt a dráma, a melankólia.
Will egyetlen egy liftezés alatt szembesül múltja szellemeivel, minden egyes szint, minden egyes megálló egy újabb utast rejt, aki egy korábban el nem mondott történetét osztja meg a fiúval. Willben lassan áll össze a kép, miközben határozottan ragaszkodik a tervéhez és a többiek által tanult szabályokhoz, szembesül saját érzéseivel is. Az emlékekből ismerhetjük meg őt magát is, az egész eddigi életét, és azt az utat, ami arra késztette, hogy fegyvert ragadjon és bosszút álljon a testvére gyilkosán.
A sorok számos érzelmet közvetítenek, mellbevágó, lesújtó szavakat ad az író egy kamasz szájába, de Will életét tekintve ez nem is annyira megdöbbentő.
A könyv a „bosszú bosszút szül” elvét próbálja megdönteni, megállítani egy soha véget nem érő folyamatot, ami asszonyokat, gyerekeket tesz tönkre. Megálljt akar parancsolni a fegyvert fogó kéznek, kirángatni a fiatalokat onnan, mielőtt még a földszintre érnének.
Erről a könyvről beszélni kell, oda kell adni a fiataloknak, még akkor is, ha nem a bandák világában élnek, mert a mondandó, a gyász feldolgozása, a harag leküzdése, a tettek következménye fontos téma.

>!
Molymacska P
Jason Reynolds: Hosszú az út lefelé

Ez a könyv még akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor kiderült, hogy végig slamelve van elmesélve a történet. Ez már annyira érdekes, és egzotikus, hogy azt mondtam, meg kell vennem, és amint megjelent a könyvesboltban rávettem magam. És örülök neki, hogy így tettem.
A történet nagyjából arról szól, hogy egy nap Will testvérét megölik, így a fiúnak be kellene tartania a szabályokat: nincs sírás, nincs besúgás, állj bosszút. A történet nagyja egy liftben történik, ahol több szemszögből láthatjuk, mennyi értelme van a három szabálynak, és hogy az élet és az élni akarás sokszor a legfontosabb erény.
Nehéz volt olvasni, hiszen a különféle Willhez közelálló személyek történeteit hallhatjuk, és ezek a szemszögek megpróbálják teljes egészében bemutatni, hogy milyen egy bandaháború (vagy nem is háború, inkább csak viszály, területvédés?): Ez számunkra (magyarok vagy csak szimplán európaiak számára) egy más világ, egy más kultúra, amit megjelenít. Nagyon tetszett benne, ahogy nem csak a problémákat spoiler, de minden apróságot bemutat: a zenei stílust, az életmódot, a szabályokat (a szabályokon kívül). Közben pedig a fő történetszál valami sokkal egyetemesebb igazságot próbál átadni az emberi életről, a lét és életcél fontosságáról, és az emberségről.
Bár a könyvről olvastam előtte, hogy nagyjából mi fog várni, de ahogy elkezdtem olvasni, hamarosan észrevettem, hogy még a lélegzetemet is visszatartom, annyira sodor magával a versek láncolata. Torokszorító történet, ami minden érzelmet megmozgat az emberben: nem csak a rosszakat (a szomorúságot, a félelmet, a kínt, a fájdalmat), de a jókat is (gyermekkor szépsége, a baráti, testvéri kapcsolatok, boldogság érzése). Ezek az érzelmek pedig olvasás közben elöntik az embert. Egyszerűen annyira erős a kifejezésmód, hogy én nem tudtam visszatartani magamat, sírtam, mert átéreztem a főszereplő érzéseit, amivel meg kell küzdenie, és sírás közben faltam az oldalakat, mert tudni akartam, Will mit érez, és spoiler
A vers forma is sokat számított a könyvben: egyrészről az ismétlések, ciklicitások nagyon fontosak, hiszen irányítják a gondolatainkat (ahogyan Will gondolataiban is vissza-visszatérnek ugyanazok a fogalmak), miközben így röviden tényleg olyan, mintha egy fiú gondolataiban járnánk. Egy-egy vers egy-egy gondolatfoszlány, és gondolatfoszlányokból épül fel a történet spoiler. A témák, az emlékek is úgy, mint a gondolatok jönnek és mennek, hirtelen valami bedobódik, aztán visszatérünk a fő sémához. Mindenképpen érdekes ez a forma, ahogyan haladunk a gondolatok (versek) között. A nyelvezete egyszerű, szlenges, könnyen érthető, mégis nagyon erős, durva, kemény. Őszinte, de közben meztelen is a szöveg, ahogyan az olvasói is a szöveg hatására, hiszen a lélek legmélyében vájkálunk könyv segítségével.
Érdekes, hogy nagyon megdöbbentett az olvasás után, hogy a Vörös pöttyös kategóriába került. Egyrészt értem, hiszen egy tinédzser fiú problémáját dolgozza fel a kötet, másrészről nekem túl erős és kemény volt egy sima Vörös pöttyös könyvhöz képest.
Nagyon köszönöm a Könyvmolyképző kiadónak, hogy elhozta hozzánk ezt a könyvet. Különlegesség minden szempontból, és nagyon erős élmény volt, melyet kevés könyv tud elérni, de ez a könyv mégis betalált. Nagyon örülök, hogy a kiadó nyit az újdonságra, a nem mindennapira, a szokatlanra, és valamilyen szempontból az ilyen erős alkotásokra is. Reménykedek benne, hogy ez a nyitottság megmarad, és jövőre nem csak Jason Reynoldstól, de más hasonlóan zseniális szerzőtől olvashatunk magyarul köteteket.

>!
Tibi_Sorok_Között_Könyves_Blog
Jason Reynolds: Hosszú az út lefelé

Kétségkívül elgondolkodtató, megrendítő és érzelmileg megterhelő volt a kötet, mert egy olyan valóságot mutatott meg, amit az ember nem szívesen lát. Amiről nem szívesen hall. De eközben annyi mindent adott, olyan jó karaktereket mutatott be, és reális, fájdalmas élethelyzeteket. Ezért is volt jó olvasni.

Bővebben a blogon:
▶️ http://sorok-kozott.hu/2019/10/konyvkritika-jason-reyno…


Népszerű idézetek

>!
Könyvmolyképző KU

OLYAN NEHÉZ KIMONDANI:

Shawn
halott.
Shawn
halott.
Shawn
halott.

Olyan furcsa kimondani.
Olyan szomorú.

De, gondolom,
nem meglepő,
ami talán
még furcsább,

és még szomorúbb.

>!
Könyvmolyképző KU

A LIFT FORDULT

egyet körülöttem,
vagy én inogtam
meg benne.

Vagy mindkettő.
Felismertem.

Buck?

Hátra

tántorodtam.
Nem lehet.
Nem lehet.

Hát nem ez áll rajta?

kérdezte

felém fordulva.
Nem lehet.
Nem lehet.

De azt hittem…

hebegtem.

Azt hittem… Azt hittem…

Azt hitted, meghaltam,

mondta.

Frankón.
Frankón.

>!
ap358 P

Mindig jobban szeretik azokat, akik már meghaltak.

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William Holloman
>!
pveronika P

SÍRÁS FOJTOGATOTT,

mintha
valaki
beszorult volna az arcom alá,

apró öklök verték
szemem hátsó részét,
lábak rugdosták
a torkomat ott,
ahol az ember
nyelni szokott.

Maradj veszteg!, suttogtam neki.
Légy erős!, suttogtam magamnak.

Mert a sírás
szembemegy

A
Szabályokkal.

>!
Virág_Blogger P

NEVETÉST HALLOTTAM,

mintha a víz alá sodortak volna
pajkos hullámok,
rázúdulva a fejemre,
nevetve, nevetve,
míg egyre lejjebb süllyedek.

Hogy mondod meg a víznek,
hogy nincs semmi vicces
a fulladásban?

>!
pveronika P

RANDOM GONDOLAT 2

Mindig,
mindig,
mindig

légy szkeptikus azzal,
aki kérdésre
kérdéssel válaszol.

Általában,
általában,
általában

csapda.

>!
Kia I

az arcom nyúzott,
mintha a szomorúság
le akarná húzni
róla a bőrt.

73. oldal

>!
ap358 P

Ha rossz dolgok történnek,
elnézhetünk és megláthatjuk
a nagy, tündöklő holdat,
ahogy fényét ránk veti.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William Holloman
>!
ap358 P

a nevetés,

ha hangos,
súlyos,
és rád
irányul,

szerintem
van olyan
rossz, mint
a golyó

csapása.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William Holloman
>!
ap358 P

És tudod,

fura ismerni
valakit, akit nem ismersz,

és közben

nem ismerni
azt, akit ismersz,

érted?

172. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Ashley Woodfolk: Ami utánad maradt
Jandy Nelson: Az ég a földig ér
J. L. Armentrout: Stay With Me – Maradj velem
Natalie Lloyd: Egy csipetnyi varázslat
Laura Ruby: Bone Gap
R. J. Palacio: Az igazi csoda
Rick Riordan: A titán átka
R. J. Palacio: Csodácska
S. J. Kincaid: A kárhozott