Fél/be 8 csillagozás

Na/Pol
Jasmin B. Frelih: Fél/be

A ​Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza.

Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár.

Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció.

Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez Šivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

A következő kiadói sorozatban jelent meg: (Új) Galaktika Fantasztikus Könyvek

>!
Metropolis Media, Budapest, 2019
344 oldal · ISBN: 9786155859403 · Fordította: Potoczki Klára
>!
Metropolis Media, Budapest, 2019
344 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155859380 · Fordította: Potoczki Klára

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina IP>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

Nagyon jól megírt könyv ez, csak egyáltalán nem az én világom. A megírás minősége öt csillag (minden tiszteletem a kiadóé és a fordítóé, hogy bevállalták és elkészítették), az élmény három. Pedig engem ugyan nem szokott zavarni, ha egy regényből a sci-fi vonal szinte teljesen hiányzik, a cselekménye nehezen követhető, ellenben túlteng benne a filozófia.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem kötött le. De akkor is, ha azt mondanám, hogy nagyon érdekelt, hova futnak ki az események. A második oldaltól kezdve tudtam, hogy ha kihíváshoz nem kéne (azaz találnék helyette 31-éig másikat, de nem találok, mert zárva a könyvtár), én ezt most szépen félbehagynám. A végére érve viszont tudtam, hogy nincs okom megbánni a döntésemet.

Itt olvasható tovább:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/21/jasmin_b_f…

1 hozzászólás
Morpheus>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

Olvasás közben folyton a Cosmopolis című könyv és film jutott az eszembe, az abszurditása és a hangulata. Ha meg kellene mondani miért, akkor a teljes szétesés jut az eszembe, csak míg ott egy ember széteséséről van szó, egy elvetélt világban, hát itt maga a világ az, ami már túl van egy szétesésen, erre kapunk is magyarázatot, meg nem is. Amit kapunk, az ennek a világnak többféle szelete, amelyek inkább nem érintkeznek, mint igen, és ha érintkeznek is, akkor csupán esetlegesen. Abszurdnak ez is abszurd, ugyanakkor tele van kisszerű emberi cselekedetekkel és gondolatokkal, ami az abszurditást nem ellensúlyozza, inkább még jobban kiemeli. Míg a vége aztán tényleg egy DMT triphez hasonlít – bár ezt csak feltételezem, hogy ilyen lehet -. Ezen kívül abszurditásában hajaz egy kicsit a Tellúriára is. Azt nem tudom eldönteni, hogy megérdemelte-e a díjat, de azt igen, hogy nem egy hétköznapi könyv.

ViraMors P>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

„- Létezik bármi, ami ennél furcsább lenne?”

Biztos vagyok benne, hogy igen, de attól még ez a könyv több mint furcsa volt, legalábbis nekem. Kigyűjtöttem belőle vagy egy tucat jól hangzó mondatot, de ezen túl nem az én műfajom, pedig azt hittem, vagy abban bíztam, hogy nagyon nekem való lesz.

WerWolf>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

A Fél/be a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában jelent meg, amit az indokolhat, hogy a történet egy poszt-apokaliptikus világot tár elénk, eléggé disztópikus hangulatban. Mégis úgy érzem, hogy inkább szépirodalmi a mű, mint sci-fi.
A regény eleje kihívás elé állított, ugyanis a tőmondatok rettentően zavaróak voltak. Egy időre félre is tettem a könyvet, mert nem éreztem hangulatot hozzá. Egy hét elteltével ismét kézbe vettem, és lassan kezdtem ráhangolódni. Lassan a tőmondatokból kerek egész mondatok lettek. Be kell vallanom, hogy az első fejezeten nagyon lassan sikerült csak átrágnom magam, mert nem tudtam, hogy merre tart az egész és hová akar kilyukadni az író. Aztán a második fejezet, a Volk család ünnepi asztala meghozta azt a hangulatot, amire számítottam és ettől kezdve egyre jobban beszippantott a regény. A tőmondatok alkalmanként visszatértek, mintegy ritmust adva az elbeszélésnek. Néha pörgős, néha lassú, néha pedig búskomor lüktetést kölcsönözve a szövegnek.
Nem a három történet az, ami megfogja az olvasókat, és nem is a világ, ami nincs is teljesen kidolgozva, felépítve, hanem inkább a hangulat és a szereplők reflektálása a környezetre, az őket ért ingerekre és a társadalomra, ami körülveszi őket.
Frelih tehetségét igazolja, hogy a három történet elbeszélésmódja valamelyest különbözik, igazodva az általa bemutatni kívánt világhoz. Az Ábrahám! fejezetekben, ahol a Volk család életét mutatja be, felfedezhető egy úgynevezett “balkáni hangulat”, ami átjárja az egész család tetteit és viselkedését. Mindez azonban hiányzik a másik két szálból, ezzel is jól elkülönítve a világokat egymástól.
Ha valaki egy igazán jó, hangulatos és változatos kortárs szépirodalmat szeretne olvasni, annak kiváló választás a Fél/be.

Bővebben: http://www.letya.hu/2019/04/jasmin-b-frelih-fel-be/

Sai_home>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

Ez a könyv sokkal inkább szépirodalom, mint sci-fi, hazudnék, ha azt mondanám, hogy értettem, és hogy ajánlanám mindenkinek, nagy odafigyelést igényel, valamint olyan képességeket, amik szerintem belőlem hiányoznak.

Három teljesen különböző történetet követhetünk nyomon a fejezetekben, amik csak nagyon lassan kapcsolódnak össze, még most sem teljesen világos számomra, hogy hogyan. Külön-külön is teljesen élvezhetőek, Evan története és a Volk család abszurdba hajló világa is megfogott, Zoja (Zoia – még rá kell jönnöm, miért a két különböző írásmód) fejezetei már olyan magasságokban vannak, amik újraolvasást igényelnek.

Szóval összességében megadom rá az 5 csillagot, de nem tudnám megindokolni, hogy miért jó, vagy jó-e egyáltalán, újra kell egyszer, tiszta fejjel olvasnom.

Költsei_Firincz>!
Jasmin B. Frelih: Fél/be

Jasmin B. Frelih regénye igényel némi irodalmi felkészültséget, s azok fogják igazán kedvelni, akik a „magas irodalom” felől közelítenek a sci-fi-hez. Nincs ebben semmi elitizmus, pusztán arról van szó, hogy ez a könyv olyasfajta koncentrációt igényel, amelyet a szórakoztatónak szánt szövegek nem – vagy csak a legritkább esetben – adnak meg. Nem véletlen, hogy ez a kötet az Európai Unió Irodalmi Díjában részesült 2016-ban!
De fordítsuk komolyra a szót, hiszen – reményeim szerint – azokat, akik nem alkalmasak ennek a szerkezetében is összetett műnek a befogadására már sikerült elriasztani az előző bekezdessél. Szóval, ott tartottam, hogy a FÉL/BE sokat követel az olvasótól: időt, odafigyelést, gondolkodást, és a részek összeillesztést. S akinek ez sikerül, az sokat is kap cserébe. Az olvasónak kell például apró utalásokból összeraknia, hogy a „történet múltjában” – azaz a mi közeli jövőnkben – miként zajlott le a Nagy Vágás néven emlegetett brutális társadalmi változás. Ahogy azt is az olvasónak kell megfejtenie, hogy a három egymástól független cselekményszál (Palacsintapalota, Ábrahám, Poetrylitics) miként kapcsolódik egymáshoz. hol vannak azok a pontok, amelyeken a történetek még a végkifejlet előtt összeérnek és összekapcsolódnak. A három látszólag különböző történet szétválasztásához a szerző azzal is hozzájárult – és ez a fordításból is kiderül!!!! – hogy különböző nyelvi eszközöket használ. A jövő Japánból induló történet(Evan, a színházrendező) például kimondottan látványos, de viszonylag egyszerű vonalvezetésű, s ennek megfelelően a mondatok is szikárak, rövidek, tömörek. Alig-bővített tőmondatokból állnak a palacsintapalota fejezetei.
Ezzel szemben a Volk család története – fogalmazás szempontjából is – olyan, mintha Hrabal írt volna egy sci-fit. Az ábrahám cím alatt összerendezett fejezetek történetei javarészt a kelet-európai valóság történetei, burjánzóak, zegzugosak, elágazók, sok kisebb részből tevődnek össze és meghökkentőn sok szereplőt tartanak mozgásban. Talán a földrajzi meghatározottság (a Balkánon járunk) adja, hogy ezekben a történetekben sok a keserédes abszurditás, a fancsali humor, a kancsal vicc. Ha a szerző könnyed sikerre vágyott volna, akkor az ábrahám-történetekből írt volna önálló regényt. De nem tette!
Hiszen ott a harmadik vonal, Zoia (vagy Zoja? ezt a szerkesztőnek nem sikerült eldöntenie), a költőnő, aki, miközben nappalija szőnyegén idegenek szeretkeznek, az kutatja, hogy van-e még ereje a költészetnek. Van-e még lehetőség a kommunikációra. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Jasmin B. Frelih ezekben a fejezetekben tárja fel saját félelmeit és aggodalmat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy miközben a Poetrylitics cím alatt futó történet a legkevésbé „látványos”, aközben ezekben rejlik az Igazi Titok (ha hisszük, hogy ilyesmi lehetséges…).
Komoly dolog, hogy a GALAKTIKA bevállalta ezt a csöppet sem könnyű könyvet, s alázatos hódolat a fordítás munkáját magára vállaló Potoczki Klárának!


Népszerű idézetek

Morpheus>!

Aki húsz éves korában nem hisz egy jobb világban, abból hiányzik a szív. Aki negyven éves korában még mindig hisz benne, annak hiányzik az agya.

301. oldal

8 hozzászólás
Morpheus>!

Mindannyian egyedül vagyunk és egyikünk se látja a többieket a maguk valóságában.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyedüllét
1 hozzászólás
Oriente>!

A könnyek olyan hormonokat tartalmaznak, melyek enyhítik az érzelmi zűrzavart. Ha megiszod valaki könnyét, akkor bepillanthatsz belső világába.

32. oldal, Palacsintapalota ●

Oriente>!

A szavai nem úgy működnek, mint a szavak, az ő szavai a természet részét képezik, a földből nőttek ki, a fákon termettek, a patakokban gyűjtötte őket össze egyenként, az égből hozta le őket. A szavai ehetők. De tényleg. Táplálóak. Meghízol tőlük.

80. oldal, Poetrylitics ●

Kapcsolódó szócikkek: szó
Oriente>!

(néhány éve fölfedezte magának a neokelta druidizmust, szakállt növesztett és társalogni kezdett a fákkal)

44. oldal, Ábrahám! ●

Morpheus>!

Légy aki vagy, és mi meg majd megmondjuk, hogy az micsoda.

328. oldal

2 hozzászólás
Morpheus>!

De a lényeg, amit mondani akartam, az az, hogy én titeket, a próféták örököseit hibáztatlak, mert az idő zűrzavarából kiragadtatok egy tűrhető figurát és a keresztet, ha-ha, átfektettétek a gödrök felett, hogy elfedje az ürességet, amit az élők rátok hagytak. Nincs jogotok fiktív identitásra! Ti mind magányos, ellentmondással teli, kétségbeesett teremtmények vagytok, akik markotokban homokot szorongatva, bokáig érő vízben állva a mesékből merítetek erőt ahhoz, hogy embertársaitokat lenézhessétek.

103. oldal

ViraMors P>!

– Létezik bármi, ami ennél furcsább lenne?


Hasonló könyvek címkék alapján

Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Raana Raas: Hazatérők
Raana Raas: Elágazó utak
Szathmári Sándor: Kazohinia
Vladimír Páral: Kísértések Á-tól cettig
Aldous Huxley: Szép új világ
Patrick Ness: Soha nincs vége
Marie Lu: Champion – Bajnok
Katharine McGee: Az ezredik emelet