Dekameron 18 csillagozás

Jaroslav Hašek: Dekameron Jaroslav Hašek: Dekameron Jaroslav Hašek: Dekameron

A Dekameron száz humoros-szatírikus elbeszélést és karcolatot tartalmaz. A Hasek-szakértők általános véleménye szerint Hasek írásait lehetetlen – a klasszikusoknál már megszokott módszerrel – „értékük szerint osztályozni”. A Dekameron esetében mégis sikerült szinte a lehetetlent megvalósítani: sikerült Hasek rövidebb írásaiból összegyűjteni a legjellemzőbbeket s emellett azokat, amelyek az olvasók körében előreláthatólag közkedveltté válnak. S ez nem kis dolog, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Hasek apróbb írásai mindig is háttérbe szorultak a Svejk mellett.

>!
General Press, Budapest, 2004
708 oldal · ISBN: 9639459917 · Fordította: D. Sidó Ágnes, Hosszú Ferenc, Hubik István, Mayer Judit, Tóth Tibor
>!
Európa, Budapest, 1979
558 oldal · ISBN: 9630718235 · Fordította: D. Sidó Ágnes, Hosszú Ferenc, Hubik István, Mayer Judit, Tóth Tibor · Illusztrálta: Josef Lada
>!
Európa / Madách, Budapest, 1975
558 oldal · ISBN: 9630706881 · Fordította: D. Sidó Ágnes, Hosszú Ferenc, Hubik István, Mayer Judit, Tóth Tibor · Illusztrálta: Josef Lada

Enciklopédia 1


Most olvassa 3

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Gyula_Böszörményi IP>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Remek válogatás, Hasekbek aligha lehet csalódni. Ha groteszkre és sok nevetésre vágysz, ez be fog jönni.

fióka P>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Eddig ez a legjobb válogatás, amit Hasektől olvastam, élveztem minden percét. Elandalodva olvassa az ember ezeket a történeteket a Monarchiából, nagyokat nevet a sok szabadult bolondon, aztán körülnéz és rájön, hogy hál'Istennek az égvilágon semmi nem változott az elmúlt százegynéhány évben. Épp csak Hasek hiányzik, aki megírhatná.

>!
Európa, Budapest, 1979
558 oldal · ISBN: 9630718235 · Fordította: D. Sidó Ágnes, Hosszú Ferenc, Hubik István, Mayer Judit, Tóth Tibor · Illusztrálta: Josef Lada
Fanni_214>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Merő kíváncsiságból kezdtem el, de rá kellett jönnöm, hogy ez is olyan könyv, amit talán majd akkor fogok igazán élvezettel olvasni, amikor kb. 30 leszek.

pastore>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Régóta kedvelem az olyan történeteket, melyek a hétköznapi lét visszásságait jelenítik meg abszurd-humoros formában. A Dekameronban olvasható novellák többsége az Osztrák-Magyar Monarchia kori cseh társadalom szereplőit vonultatja fel a szélsőségekig feszített helyzetekben. Ezeknek a helyzeteknek a feloldása sok esetben tragikusan abszurd (vagy abszurdan tragikus?). A csillag levonása azért jár, mert számomra nem tűnt fel semmiféle szervező erő a kötetben, mely összefűzné például a könyv egy 10 történetes egységében a novellákat. Emiatt a történetek egyenként szórakoztatóak voltak, mégis összességében nehéz volt olvasni.

Gyöngyi0309 P>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Jó kis novelláskötet volt, ez volt az első könyvem ettől az írótól.

Szeat01 P>!
Jaroslav Hašek: Dekameron

Néhány – számomra – unalmasabb írást leszámítva kitűnő válogatás Hašek humoreszkjeiből tele félnótásokkal és abszurd helyzetekkel. Sokszor az Üvegtigris rövid, ámde klasszikus párbeszéde ugrott be:

-Itt mindenki hülye?!
-Itt? Mindenki.

Tapasztalom szerint érdemes kisebb adagokban fogyasztani, úgy nem válik túl „töménnyé” a humora, amely úgy el tud venni egy kicsit az élvezeti értékéből.


Népszerű idézetek

Gulliver_HUN P>!

…tartóztassanak le minden ártatlan személyt, s végül egyedül a tettes marad szabadlábon. Így könnyen elfoghatják. Nézetem szerint az eset olyan, mint az a probléma, hogyan foghatunk legkönnyebben hat oroszlánt. A válasz egyszerű: fogunk tízet, és négyet eleresztünk…

136. oldal Gyilkos kerestetik

Barbara_Kovács>!

– Evett már Neuburgban májas hurkát? – zavart meg gondolataimban Jokli úr.
– Ettem az este a vendéglőben, ahol háltam.
– Akkor tulajdonképpen májas hurkát nem evett. A kolostori sörház arról nevezetes, hogy az itteni ferences atyák olyan finom májas hurkát készítenek, hogy a csodatevő Szent Heliodoruson kívül, aki az egész Svábföldről ide vonzza a zarándokokat, a májas hurka az, ami miatt tömegével jönnek a búcsújárók egészen Felső-Pfalzból. Olykor két processzió összerúgja a patkót a sörházban. S tudja, mit tesznek ilyen esetben a ferences atyák? Megtagadják a májas hurkát mind a két társaságtól. Rögtön helyreáll a béke.

16. oldal, 1. fejezet - A neuburgi idegenvezető (Madách, 1979)

Szeat01 P>!

Az emberek barmok – folytatta Mestek a maga filozofálgatását –, mennél nagyobb hülyeségről van szó, annál könnyebben nyúlnak a zsebükbe a garasért.

Dekameron (X), Szolid vállalkozás

Kasztór_Polüdeukész >!

Neuburg környéke nemigen csábító. Minden kisváros, minden falu egyazon jellegű itt, a Svábföldön. S ha elvétve akadt valami régi várrom, helyreállították, és sörgyárat csináltak belőle. E tekintetben a bajorok roppant vállalkozó szelleműek. Vegyük példának okáért Genderkingent, Mertingent, Dürzlenkingent, Bersheimingent, Irgelsheimingent meg a többi -ingen-bingent, csupa egy kaptafára gyártott név, mint a sváb újságcímek. A társadalmi élet kimerül az egyes -ingenek közt dúló viszályban és a napirenden levő kocsmai verekedésekben. A helyzet Neuburg környékén a legvigasztalanabb.

A neuburgi idegenvezető

Kasztór_Polüdeukész >!

Mihelyt azt mondtam, hogy az emberek mind marhák, sok kellemetlenségem támadt. A járásbíróság elé kerültem. Mondtam, hogy köztiszteletben álló polgár vagyok. Maga majom, vágtam oda a bírónak. Elítéltek, de a mai napig nem tudom, miért. Hogy disznóknak neveztem őket? Édes istenem, igazán furcsa, miért épp egy olyan állat, mint a disznó, amit a járásbírónak mondtam, és ami önökre is illik, használatos szidalomképpen. De ilyenek a cseh viszonyok. Az ember senkinek sem mondhatja, hogy marha vagy disznó, jóllehet a sertéstenyésztés napjainkban a nemzetgazdaság fellendítésének fontos témája. Na és, uraim, ha azt mondom önöknek, hogy disznók, mindjárt rám rontanak.

Vonaton

Kasztór_Polüdeukész >!

ha kinyitják az ablakot, lesz, aki huzatot érez, lesz, aki nem, ez természet dolga.

Vonaton

Kasztór_Polüdeukész >!

Nem vagyok klerikális, de hiszek Isten mindenhatóságában. Ha az ember ma a répára néz, azt kell mondania, Isten akarata nélkül senkinek egy haja szála sem görbül meg. A száj- és körömfájás Isten csapása rajtunk, mert túlságosan elragadtattuk magunkat szabadelvű jelszavakkal. A szabadság túlontúl drága számunkra, mert íme, a korszerű törvények, amelyeket maguk szavaztak meg, tiltják, hogy a jószág, ha szájfájása vagy körömfájása van, dolgozzék a mezőn. Ezt úgy hívják, makacsság. A mi időnkben, ha a jószág sántított, ott hagyták az istállóban, és punktum. Aztán kihajtották a mezőre, s ha valakit megfertőzött, úgy is jó volt. De ma, ma jönnek az állatorvosok.

– Azoknak az időknek már vége – mondta a szemben ülő öregasszony. – Ki keres ma a jószágon? És hol a tisztesség? A gyerekek illetlen nótákat énekelnek, de a tanítók az iskolákban nem döngetik el őket. Terjed a hitetlenség, és a lányom teherben van. Pedig olyan istenfélő leány volt. De egy szocialista elcsábította.

Vonaton

Kasztór_Polüdeukész >!

Az állatoknak különben is sok bajuk volt a szentekkel. A nagyobbaknak és az apróbbaknak is. Akkoriban még nem ismerték a ma használatos féregirtó szereket, rovarport, tinktúrákat, és a poloskák éjjel-nappal vígan szívták a hithű keresztények és az istentelen pogányok vérét.

Szentek és állatok

Kasztór_Polüdeukész >!

A könyvet a müncheni püspöki nyomda adta ki 1782-ben. Ha belelapozunk, tüstént világos előttünk, mily fontos mű ez a különféle állatok jó hírnevének öregbítésére. A szent életű páter beavatja a hivő keresztényeket az állatok életének titkaiba, megemlékezik mindazokról a csodákról, amelyek a különféle fajtájú négy- sőt több lábúakkal történtek, mihelyt valamelyik szenttel találkoztak. Az állatok olyan csodákra voltak képesek, hogy az istenfélő bajor zarándok – a mű legújabb kiadását lapozva, amelyet a kolostorban viszonylag olcsó áron, három márka ötven pfennigért sóznak a nyakába – nem fogy ki az ájtatos keresztvetésekből, és istenfélelemmel gondol a megtévelyedett, de a szentek segítségével ismét helyes útra tért teremtményekre. Egy helyütt például szó van arról, ami Szent Eustachhal történt. Ez a derék férfiú az erdőben egy medvével találkozott. A medve gaz elvetemültségében már-már kezet, illetve mancsot emelt a szentre, hogy elfogyassza őt reggelire. Ha az megtörtént volna, a klerikális lapok nyilván úgy számoltak volna be az esetről, hogy egy szabadgondolkodó medve gyalázatos, elvetemült merényletet követett el az egyház hű fia ellen. A jó Eustach azonban nem ijedt meg a mackótól, nagyot húzott a hátára botjával, és ráparancsolt, hogy vigye el őt Rómába. A medve fejet és térdet hajtott, Szent Eustach a hátára ült, és szerencsésen el is jutott az örök városba. Megérkezése után a pápa különkihallgatáson fogadta a medvét, majd a derék állatot kitömték, és mindmáig mutogatják a vatikáni gyűjteményben.

Szentek és állatok

Kapcsolódó szócikkek: 1782
Kasztór_Polüdeukész >!

Fájdalmas és bús az emlékezés. Ha virágzanak a szilvafák, a fehér szirmok hóként hullanak az elhagyott latrinára, köröskörül pitypang és százszorszép nyílik, mintha a természet vigasztalni akarná az elhagyott latrinát, s a nyíló virágok friss illatával elűzni a mélabú és szomorúság leheletét, amely e gyászos helyről árad.

Ősszel és tavasszal, amikor hajnalban és alkonyatkor köd száll a Moldva völgyére és a dejvicei síkra, egyenesen szívet facsaró az elhagyott latrina felett terjengő mélabú. A korhadt deszkáknak nekifeszülő szél nyikorgatja a fát, felveri az esti csendet, és sírásra fakaszt a rég múlt dicsőség málladozó emléke.

Az elhagyott latrinán


Hasonló könyvek címkék alapján

Karel Čapek: Abszolútum-gyár
Karel Čapek: Elbeszélések
Jan Neruda: Történetek a régi Prágából
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Mark Twain: Megszelídítem a kerékpárt
Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli
Karinthy Frigyes: Görbe tükör
Vladislav Vančura: Vége a régi időknek
Jiří Menzel: Hát, nem tudom…
Karel Čapek: Krakatit