Martina Újra táncol – és ennek nyomatékos jelentősége van: azt jelenti, hogy visszatér az életbe. Jarmila Dedkova, a jeles cseh írónő finom lélektani érzékkel ábrázolja a fiatal lány lelki regenerálódását, azt a lassú és bonyolult folyamatot, ahogyan a sokkot – szülei autóbaleset áldozatai lettek – kiheveri. Martina édesanyja híres táncosnő volt, és leánya is az ő példáját akarta követni, de anyjának halála miatt menekül mindattól, ami rá emlékezteti. Lassan-lassan oldódik a görcs, visszatér az életkedv, Martina újra táncolni kezd, hogy tehetségével bizonyítson. Hozzásegíti ehhez a családi és baráti összefogás s nem utolsósorban az első szerelem elementáris ereje. A szeretet, a művészet, no meg az idő gyógyító hatalmát hirdeti a könyv meggyőzően, finoman, olvasmányosan.
Martina újra táncol 97 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1979
Tagok ajánlása: 15 éves kortól
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra
Enciklopédia 5
Szereplők népszerűség szerint
Martina Fischerová · Igor Kopriva
Kedvencelte 11
Várólistára tette 39
Kívánságlistára tette 24
Kiemelt értékelések
Megérdemelt a jó átlaga a könyvnek, igazi ifjúsági regény, benne egy éppen nagy veszteséget, szülei halálát feldolgozni próbáló kislánnyal, aki természetesen átesik a különböző gyászolási időszakokon: minden korábbi tevékenységét feladja, mindenkivel szemben dühös, úgy érzi, őt senki se érti, mindenkivel zárkózott és ellenséges (például új családjával, főleg az új hugicával, az új "szobájában"), aztán újra megnyílik, visszatalál önmagához de közben jönnek a zavaró tényezők, a mamája emléke és múltja nem hagyja nyugodni. Tetszett a gyerekes gondolkodásmódja, ahogy próbált mindenbe beleképzelni rosszat, csak az édesanyjáról a jót, pedig akárkivel beszélt (Ondrej, Mirka), láthatta volna, hogy a logikus gondolkodáson felül állnak az ő összeesküvés-elméletei… Sok-sok apróságnak és majdnem végzetes hibáknak kell megtörténnie, hogy elfogadja az igazságot spoiler. Igor alakja nagyon szimpatikus volt, hiányoltam viszont azt, hogy úgy éreztem, az édesapja – aki pedig úgy tűnik, két lábbal járt a földön, csakúgy, mint a Hana néni – kevés szerepet kapott az emlékekben. A táncos leírásokat is élveztem, bár engem ezektől az óráktól kiráz a hideg, tuti lebeszélném a lányomat, ha balettozni akarna (már ha lenne lányom) :-D
Elhiszem, hogy a gyász, a veszteség, a fájdalom miatt olyan Martina. De néha már nagyon sok volt, sokszor nagyon bántóan viselkedett. A nagynénje, az unokatestvérei olyan kedvesen közeledtek felé, ő meg annyiszor beléjük mart. Bár egy idő után javult a helyzet. Tetszett, mikor megvette Lenkának a piros táskát. A balett világa egyszerre szép, és egyszerre fájdalmas. Annyit gyakorolnak, mennyi fájdalmat viselnek el.
Igazi csíkos könyv! :-) Ennek a kötetnek már komolyabb a témája, hiszen a gyászról és annak feldolgozásáról szól. Ha elvesztünk valakit, annak a feldolgozása nem könnyű, de tizenévesen, a felnőtt kor küszöbén még nehezebb. Martina egyszerre veszíti el mindkét szülőjét és a nagybátyja családja veszi magához, akik teljesen máshogy élnek, mint amit Martina megszokott. Martina balettet tanul, édesanyja elismert és híres balerina volt, de a tragédia miatt még az is kérdéses, hogy folytatja.
A kötet a gyász különböző állomásait is bemutatja, hogyan dolgozza fel Martina a megváltoztathatatlant. A történet folyamán Martina nem csak szüleiről, kiváltképpen édesanyjáról tud meg dolgokat, hanem önmagáról is. A kicsit elkényeztetett lányból a kötet végére már egy érettebben gondolkozó és cselekvő lány lesz. Sokat segít ebben unokatestvére Ondrej és tanárnője Mirka, na és persze Hana néni. A könyv betekintést nyújt a balett világába is, eddig is sejtettem, hogy a kecses mozdulatok mögött sok munka van, off Nagyon tetszett a könyv, örülök, hogy rátaláltam.
Hjaj, hogy én mennyire tudok örülni egy-egy csíkos vagy pöttyös könyvnek. Nemhiába, engem ezek a könyvek tettek olvasóvá, több mint húsz éve. Paulina, Szonya, Victoria…
Viszont nem tudok elmenni mellette hogy így 30+osan kicsit másképp fogott meg Martina története. Eleinte nagyon nem tudtam szeretni. Annyira igazságtalan ami vele történt. A gyászfeldolgozás minden fázisán végig megy. Dühös az egész világra, mindent megtagad magától, abbahagyja a balettot is. Úgy érzi senki sem érti meg őt. Mindenkivel ellenséges. Páncélt von maga és az emberek közé. Mégis ahogy viselkedett az őt befogadó vidéki szegény rokonokkal, na az nem igazán volt igazságos részéről. Gyerekeken viselkedik. Persze ő maga is egy útját kereső kiskamasz. Aki elveszítette szüleit, kiszakítják megszokott közegéből. Félig meddig idegenek közé kerül. Viselkedése engem dühített. Bár ez később a történet előrehaladtával enyhült bennem. Amire számítottam is ☺️
Bármilyen könyv jöhet, ha balettról van szó. Itt is a fő okom ami miatt el szerettem volna olvasni a könyvet az az, hogy fontos szerepe van a kötetben a balettnak.
Bár az én ismereteim szerint nem így működik egy balettintézet, de tekintve, hogy elég régen íródott a könyv nem nagyon róttam fel neki ezt a „hibát”. (Illetve én csak a magyarországi balettintézetekről tudok nyilatkozni fogalma sincs, hogy máshol ez hogyan működik.)
Magáról a balettról, azonban nagyon jól ír a könyv, megragadja azt a hangulatot, amit én is érezni szoktam tánc közben. Illetve szakkifejezéseket használt, ami nálam mindig plusz pont.
Ami kicsit negatívabb irányba vitte el a könyvet az maga Martina volt. Én értem, hogy gyászol, de lényegében semmibe veszi a nagynénjééket, pedig ők mindent megtesznek a lányért. Sorozatosan követi el a hibákat és teljesen random kezd el hisztizni.
A kötet végére fejlődik A karaktere, de még így se tudtam különösebben megkedvelni.
Egy kamasz, aki dühös az egész világra, akit nem értenek meg, mégis érezhető, ahogy szépen feldolgozza a gyászt, és visszatér az életbe. Bár tudom, hogy nem lehet egyszerű egy ilyen élet, de engem néha dühített a viselkedése, és bár megérhető, mégis nekem sok volt. Másra számoltam, lehet azért nem tetszett annyira.
A könyvespolcomon állt egy ideje. Terveztem elolvasni, de mindig halasztgattam. A balettért én nem vagyok annyira oda. Viszont sok szót megismertem a tánccal kapcsolatban. Martinával nem tudtam azonosulni. Igazából egyszer elolvastam, de nem fogom többet a kezembe venni.
Hát ezt rekordidő alatt olvastam ki, és nem véletlenül! Aaaannnyira jó volt! A balett, a hús-vér szereplők, az IGAZI kamaszproblémák, a felnőtté válás… és még csak nem is szájbarágós! Komolyan gondolkodom rajta, hogy a kedvencek közé teszem.
Jaj, miért is maradtak ki nekem anno a pöttyös-csíkos könyvek? Meg a delfinesek? Most már tudom, hogy mit vegyek le a polcról, ha nincs mit olvasni.
Ahogyan azt a fülszöveg is írja, ez egy csodálatos fejlődés történet. Martina újra táncol, azaz Martina újra élni kezd, újra megtanul az életben táncolni. Ezek mellett Martina egy 15-16 éves balett táncos, aki édesanyja és édesapja halálát követően a nagynénjéhez kényszerül Brünnbe. Minden álma, hogy édesanyja nyomdokaiba lépjen, és híres balerina váljon belőle, de a tragédia után, sem az emberekhez, sem pedig a tánchoz nincsen kedve. Több ember megpróbálja a regény során egyengetni az útját, mégis önmagának kell a gyász szakaszain át utat találni vissza, az életbe. Sokadik Pöttyös-Csíkos élményem után merem állítani, hogy az egyik legkomolyabb sorozat, ami tanulságokról, az élet nehézségeiről szól, mégis ifjúsági köntösben.
Kedvenc karaktereim Mirka és Igor voltak, mint két stabil, de erős mellékszereplő.
Mindezek mellett betekintést kapunk a balerinák kemény, áldozatos életébe, ahol fájdalmat és munkát nem spórolva törik be a fiatalokat.
Népszerű idézetek
– Miért nevettek? Ebből balhé lesz. Táncoltatok ti már Svojanová előtt?
– Nem minket fog nézni, hanem Martinát.
– Azt tudod, hogy a színházban dolgozik?
Jana lebiggyesztette az ajkát, felkelt és hátrahajolt. Enyhén megriszálta a csípőjét, és odavetette:
– Az én mamám is ott dolgozik.
A lányok utánafordultak.
– Ne viccelj, mióta?
– Emberemlékezet óta. A portán.
118. oldal - I. rész: Martina beteg (Móra,1987)
Jól tudod, hogy az élet sohasem olyan, mint amilyennek szeretnénk. Úgy van ez, mint a balettban. Felugrasz spiccre, csinálsz egy arabeszket, és egyszer csak bumm, már lent is vagy. Az élet is ilyen. Hirtelen valami ledönt a lábadról, magad sem tudod, hogyan. Ilyenkor nincs más választásunk, mint újra felugrani. Van aki többet esik, van aki kevesebbet. A döntő az, hogy az a bizonyos első bukás ne legyen halálos zuhanás, hogy az illetőnek maradjon ereje összeszorított fogakkal újra megpróbálni.
– Van egy ötletem. Gyűjtenek a méheid mézet? – kérdezte Eliska.
– Nem, kilós zacskóba csomagolva gyártják a kristálycukrot.
308. oldal
A balett nemcsak a rúd mellett begyakorolt mozdulatok ismétlése. A balett ennél sokkal több: a test muzsikája, emlékezés és vágyakozás, óhaj és szomorúság. Ha mindezt tudni fogod, táncosnő leszel. Egyelőre mindannyian gépek vagytok.
125. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kasie West: Szerelem karnyújtásnyira 87% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Bezzeg az én időmben 95% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Higgy nekem 94% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Ég veled 93% ·
Összehasonlítás - L. M. Montgomery: Anne gyermekei a háborúban 94% ·
Összehasonlítás - Kerstin Gier: Smaragdzöld 93% ·
Összehasonlítás - Kasie West: P.S. I like You 91% ·
Összehasonlítás - L. M. Montgomery: Szerelmek 90% ·
Összehasonlítás - Nathalie Somers: Szerelmek, árulások, lavinák! 85% ·
Összehasonlítás - Dániel Anikó: Flóra 76% ·
Összehasonlítás