A Duna sokáig inkább csak mint közlekedési akadály és vészthozó természeti erőhatalom szerepelt. A halászokon kívül alig szerette valaki. Idővel ugyan mint vontatóút és vízimalmokat hajtó erőforrás is kezdett némileg értékesebbé válni, de csak a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István volt az, aki fontosságát és értéket teljes mértékben felismerte, valósággal felfedezte. (Éppen így a Balatont és egyéb vizeinket is ő tette közismertté, közkedveltté, sőt közhasznúvá.) Gróf Széchenyi István nyitotta meg vízivándoraink hosszú sorát is a Dunán tett közismert nagy víziútjával. Ő alapította az első »Csónakász Egyesületet« is.
Utána nemsokára akadt a víziéletnek irodalmi mívelője is, Birly István megirta a »Csónakászat kézikönyvét«. A víziélet lassankint fejlődésnek indult, az evezős egyesületek szaporodni kezdtek, de rajtuk kívül még nem igen érdeklődött a nagyközönség a sport ezen ága iránt. 1921-ben azután megírtam »Evezés és rokonsportok« címen rövidesen második kiadást is… (tovább)
Járjuk a vizet! 0 csillagozás
A vízisport és víziélet könyve
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Monika Rohardt: Fedezd fel a természetet ·
Összehasonlítás - Bihari Zsolt: Argo I. ·
Összehasonlítás - Bokody József – Hábl Károly – Susoczky Ferenc: Vízi túrázás ·
Összehasonlítás - Zuber Ferenc (szerk.): Magyar Sport-almanach 1925 ·
Összehasonlítás - Papp Attila: Csónakázó-tó ·
Összehasonlítás - Kondor Endre: Cserkészek portyázó könyve ·
Összehasonlítás - Müller József – Csajka János – Kiss Ernőné: Szobafestő, mázoló, tapétázó anyag- és gyártásismeret ·
Összehasonlítás - Dudás László – Valázsik Árpád: Forgácsolási technológia I. ·
Összehasonlítás - Nagy Illés: Közép-tiszai vízitúra-kalauz ·
Összehasonlítás - Szabó Attila: Minden a kenuzásról ·
Összehasonlítás