Háborúk, ​járványok, technikák 72 csillagozás

A társadalmak fátumai
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

A „háborúk járványok technikák” a világtörténelem alapvető kérdésére keresi a választ: „miért az európai civilizáció hódította meg a világot, miért nem másként történt ez?” Így is fogalmazhatunk: Miért Pisaro maroknyi csapata győzte le Atahualpa inka fejedelmet és hatalmas hadseregét, miért nem ő kényszerítette térdre I. Károly spanyol királyt (és egyben Német-Római császárt)? Vagy ahogy az új-guineai Yali – a szerző barátja – vetette fel: Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van? A provokatív kérdésekre rendhagyó, nagyívű válasz születik, nemcsak a történelem, hanem a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan és antropológia, valamint a tudomány- és technikatörténet alapján, mintegy 13 ezer éves időskálán mozogva új összefüggések rajzolódtak ki.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Akkord, 2019
552 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632521305 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
>!
Typotex, Budapest, 2015
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632796918 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
>!
Typotex, Budapest, 2010
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632790787 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán

3 további kiadás


Enciklopédia 106


Kedvencelte 21

Most olvassa 21

Várólistára tette 131

Kívánságlistára tette 165

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Tudományos történelem

A tudomány nem objektív, hanem kegyetlen, és az emberi értékek iránt észrevehető gyűlöletet táplál – állította a zseniális gondolkodó Hamvas Béla a múlt század hatvanas éveiben, egy kultúrfilozófiai tanulmányában.

Gyáni Gábor akadémikus történész szerint a múlt ugyan objektív, de a róla való beszéd óhatatlanul relatív, fikció, csupán narratív struktúra, amely az elbeszélő történész szemszögéből, tehát elfogultan, előítéletek által meghatározottan viszonyul tárgyához.

Jared Diamond amerikai evolúcióbiológus szerint a tudomány különböző ágai – például az evolúciós biológia, a régészet, a nyelvészet, a kultúrantropológia – alkalmas eszközök a múlt megismerésére, a nagyobb történelmi folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárására.

Be kell vallanom, számomra, aki olyan földhözragadt vagyok, mint a sár, e három megközelítés közül Diamond nézőpontja a legszimpatikusabb.

A lenyűgöző műveltségű szerző tudományos ismeretterjesztő műve – Carl Sagan alaposságát, humorát és humanizmusát idézve – mutatja be az emberiség elmúlt párezer évének történetét. Azt, hogy a különböző földrajzi és biológiai adottságok hogyan határozták meg a különböző emberi civilizációk, kultúrák, népek sorsát.
A tudományos, racionális nézőpont néhol ugyan kissé didaktikussá teszi a stílust – az állításokat bizonyítani kell, sokszor korábbi részekre visszautalva –, viszont a hatalmas mennyiségű információhalmaz összességében jól elrendezett, átlátható. Különösen hasznosnak találtam a leegyszerűsített térképeket, és az összefoglaló táblázatokat.

Diamond engem meggyőzött. Próbáltam keresni olyan forrásokat, amelyek forrásainak hitelességét kétségbe vonják, gondolatmeneteinek logikáját vagy következtetéseinek helyességét cáfolják, de ilyet – magyarul – nem találtam.
Művének olvasása közben olyan érzésem volt, mint amikor az evolúcióról szóló igényesebb könyvek (Dawkins, Dennett) kerülnek a kezembe: állandó aha élmény, hogy amit a szerző állít, mennyire kézenfekvő, és az apró részletek mennyire illeszkednek az egész koncepcióba.

Talán egyetlen terület volt, ahol kicsit részletesebb kifejtést, példák, események, bizonyítékok további és alaposabb sorolását hiányoltam: az emberi közösségek szerveződési szintjeinek – csapat, törzs, fejedelemség, állam – bemutatásakor.

Ez a könyv számomra azt bizonyítja, hogy – az evolúciós biológia, az evolúciós pszichológia és az evolúciós nyelvészet után – itt az evolúciós történelem, amely méltó válasznak tűnik egyrészt a sokszor áltudományos posztmodernek nevezett „történetírás”-ra, amely – akarva, akaratlanul – relativizálta a tényeket, és megkérdőjelezte az objektív történettudományt; másrészt a humanista hagyományokat folytatva az egységes – azonos fajhoz tartozó, egyenlő képességekkel rendelkező – emberiség létét bizonyítva határozottan cáfolja a rasszista ideológiák tudományos alapját, és szellemi muníciót adhat mindazoknak, akik az öröklött – vagyoni és szellemi – kiváltságok etikus voltát megkérdőjelezik.

4 hozzászólás
Eta IP>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Miért is mi „nyertünk”? Ez a gondolat már bennem is többször felmerült. Különösen akkor, amikor a mai napig buta idegengyűlölettel, a saját problémák mögül ki nem látó, magába sosem néző, de azért másoknál magát különbnek látó szemlélettel találkozom.
Hát tessék, itt a válasz. És bár tudom, hogy Diamond nem vallásos, de mivel ő is idézte Szent Pált ebben a könyvben, én is hadd tegyek így: „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Kor 4,7)
Nahát. :-)

ÁrnyékVirág>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akit érdekel a történelem, és annak idején az őrületbe kergette a töritanárját a kérdéseivel: De miért pont ott alakult ki a civilizáció? Miért a lovat háziasították, és nem a zebrát? Miért maradtak egyes ausztáliai civilizációk kőkorszaki szinten napjainkig?
Nem könnyű dologra vállalkozott a szerző – nevezetesen arra, hogy a világtörténelem alakulásának kulcskérdéseire keressen választ multidiszciplináris megközelítéssel. De sikerült neki.
Nem is gondolnánk, hogy mennyi kérdésre kaphatunk választ, ha a történelem megértéséhez a földrajzot, geológiát, mikrobiológiát, sőt, akár a nyelvészetet hívjuk segítségül.
Térkép használata olvasás közben erősen ajánlott.
Kicsit sajnáltam, hogy nem volt több kép és ábra a könyvben, de nem vontam le csillagot ezért. Talán majd egy következő, bővített kiadásban.

8 hozzászólás
Video>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

A történelem természettudományosításával utat nyit egy új tudományág felé. Mindenképp ajánlott könyv.

sdani>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Jó kis könyv. Nem egy könnyű olvasmány, de a terjedelem és a részletesség szükséges, ha megfelelő rálátást kívánunk törénelmünk alakulásának gyökereire.

Negatívumként meg kell említsem, hogy nagyon nem tetszik az író túlzott politikai korrektsége, amit valószínűleg az amerikai fehér emberek bűntudata táplál: kifejti, hogy mennyire hibás az a nézőpont, miszerint a civilizált nyugati ember alsóbbrendűnek tartja a gyűjtögető népeket, majd ugyanilyen béna, mondvacsinált okora hivatkozva azt ecseteli, hogy valójában mi vagyunk kevésbé intelligensek. :-D Amire mondanám, hogy OKé, elhiszem ha mondjuk valami értelmes bizonyítékot hozna, de nem… pont ugyanolyan érveket használ, mint a nyogati „rasszisták”. Emiatt majdnem abbahagytam a könyvet úgy 5o oldalnál, de szerencsére ez csak a bevezetőre jellemző, a könyv nagyobbik részét tárgyilagosnak és tényszerűnek találtam, a következtetéseit pedig logikusnak.

Összeségében nagyon jó könyv.

kulcsi>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Tudjátok, hogy a zebrát miért nem sikerült soha háziasítani? Milyen szerepe játszott az árnyékszék a növények termesztésében? Miért Eurázsiában tértek át először a vadászó-gyűjtögető életmódról az ásóbotos földművelésre? Hogy lehet, hogy Amerika meghódításakor az őslakósok 98%-át elvitte a himlő, míg az európai bevándorlók részben immunisak voltak a betegségre? Mi köze van ehhez a háziállatoknak? Hogy lehet, hogy Pizzaro konkvisztádor 200 emberével legyőzte a 80.000 főből álló inka sereget? Mi a legfontosabb tényező, ami lehetővé tette a mai, nyugati társadalmak világi dominanciáját?
Íme csak néhány kérdés, melyről elmélkedhetünk a könyv olvasása közben. :)

Diamond szerint a földrajzi adottságok miatt alakult úgy, hogy az eurázsiai népek gyorsabban fejlődtek, és ezáltal a világ többi részét is maguk alá gyűrték. Ha egy kicsit is érdekel a történelem, feltétlenül el kell olvasnod!

balagesh IP>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Ha egyszer úgy döntesz, hogy meg akarod érteni az emberiség történetét egészében, akkor ezt kell olvasnod. Mert tényleg benne van, és tényleg érthető.

>!
Typotex, Budapest, 2010
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632790787 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
1 hozzászólás
danlin>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Összetett, alapos, szerteágazó munka, szellemes, logikus stílussal előadva. Diamond több tudományág adatait összevetette, több évig dolgozott ezen a könyvön, és ez látszik is, hihetetlen tudásanyagot halmozott össze, és ezeket rendszerbe rendezve, áttekintve érvelve adta vissza. Olyan könyvet alkotott, amit többször szeretnék kézbe venni, beleolvasni egy-egy fejezetébe.

Barbár>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Az új-guineai Yali kérdésére válasz ez a hatalmas munka. A kérdés így hangzik: „Miért van az, hogy ti, fehérek, olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg nekünk, feketéknek, olyan kevés saját árunk van?” A szerző becsületesen utánajár a dolognak, végigtekintve az emberiség történetén az emberré válástól a mai társadalmakig. Miért éppen ott alakultak ki gazdag társadalmak, ahol, és miért nem máshol. A válasz: ez elsősorban a földrajzi körülményektől, másodsorban az emberi intézményrendszertől függ. Gyakran az előbbi meghatározza az utóbbit. Mindent vissza lehet vezetni a nagy mezőgazdasági központok kialakulására, ebben is kitüntetett szerepe van az ókori Mezopotámiának, amit Jared Diamond Termékeny Félholdnak nevez.
Lehet a szerzőt a földrajzi determinizmus vádjával illetni, de ő ezt elhárítja magától.
Apróság, de a mai ember kialakulásával kapcsolatban azt írja, hogy a neandervölgyi ember úgy pusztult ki, hogy nem keveredett a cro-magnoniakkal.. Erről Adam Rutherford: Minden ember rövid története c. könyvében mást mond.
A Termékeny Félhold terméketlenné válását leírja a 473. oldalon, mégis a 481. oldalon azt állítja, hogy „a világ legősibb élelmiszer-termelőközpontjai, a Termékeny Félhold és Kína, a modern világban is vezető szerepet töltenek be”. Igaz, annyiban finomít, hogy vagy az utódállamokon keresztül gyakorolja ezt a szerepet (Kína), vagy olyan államokon keresztül amik a központ által már korán befolyásolt környező térségben találhatók ( ez lenne Japán, Korea, Malajzia és Európa), vagy olyan államokon keresztül, amelyeket e térségből bevándorolt népek irányítanak (ez lenne az Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília). A Termékeny Félholdról tett második eszmefuttatás nem állja meg a helyét, mert a mai világban már semmilyen pozitív szerepet nem tölt be, Európa nincs is a környezetében, és legfeljebb azon törheti a fejét, hogy mit kezdjen az innen kiáramló rengeteg menekülttel.

Érdekes, vitára serkentő munka, újszerű vagy már elfeledett összefüggésekkel.

2 hozzászólás
Dórica P>!
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Az utóbbi idők egyik leginkább meghatározó könyve számomra, ami miatt az oly szeretett romantikus olvasmányaimat is félreraktam egy időre.
Lenyűgöző tudásanyagot halmozva fel született meg ez a könyv; az ember csak sóhajtozik ekkora rálátás után. Számomra eléggé új volt a szempont, ami az összefüggéseket sorra vette, és mondhatom rengeteget tanultam. Nem feltétlenül a fő csapásvonal mentén. Néha elegendő egy félmondat vagy néhány sor, hogy „hasra essek”: pl. amikor a nomádok gyerekvállalását taglalja. Nagyon szeretem ezeket a mellékesnek tűnő megjegyzéseket.
Alapvetően elfogadom a könyvben összefoglalt nézeteket – hozzáteszem, nem vagyok olyan szinten a természettudományokban, hogy vitába szállhassak a feltételezésekkel. Ugyanakkor szívesen olvasnék a témáról más nézőpontot, komoly kritikát egy hasonló kaliberű tudóstól a teljesség kedvéért.
Maga a kiadás tekintetében megjegyzem, hogy volt néhány tíz oldal, ahol hemzsegtek a formai hibák. S persze a görög írás sem az i. sz. 8. században jelent meg ismét. De sebaj, ezek könnyen javíthatóak.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.

75. oldal

4 hozzászólás
apple_pie >!

Sok felnőtt és még több gyermek szed össze fertőző betegségeket háziállatoktól. Legtöbbjük viszonylag ártalmatlan kellemetlenség marad, de néhány súlyossá válhat. Késői történelmünk legnagyobb hóhérai – himlő, influenza, tüdőbaj, malária, pestis, kanyaró, kolera – mind-mind állati eredetű ragályos betegségek, jóllehet mára a fertőző betegségeinkért felelős vírusok – paradox módon – szinte kizárólag az embert támadják meg. Mivel ezek a betegségek az emberiség legnagyobb hóhérai, döntően befolyásokták a történelem alakulását is. Egészen a II. világháborúig több áldozata volt a háborúkban terjedő kórokozóknak, mint a háborús sérüléseknek. A nagy tábornokokat magasztaló háborús krónikák elbagatellizálják a mítoszromboló valóságot: a múlt csatáit nem mindig azok a hadseregek nyerték, amelyek jobb tábornokokkal és fegyverekkel rendelkeztek, hanem egyszerűen azok, amelyek a veszélyesebb baktériumokkal fertőzték meg az ellenséget.

196-197. oldal (Typotex, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: baktérium · himlő · influenza · kanyaró · kolera · malária · pestis · vírus
apple_pie >!

Ez a könyv, csakúgy, mint valószínűleg az összes többi nyomtatott dokumentum, amely olvasóm kezében megfordult, QWERTY billentyűzeten íródott, nevét a billentyűzet bal felső sarkában elhelyezkedő hat betűről kapta. Bármily hihetetlenül is hangzik, ezt a billentyűkiosztást 1876-ban a technika egyik antivívmányára tervezték. Megalkotásakor egy sor alattomos fortélyt alkalmaztak, azzal a céllal, hogy a lehető legjobban lelassítsák a gépírót. Szétszórták a billentyűzeten a leggyakoribb betűket, és főleg bal oldalra helyezték (hogy a jobbkezesek az ügyetlen bal kezüket legyenek kénytelenek használni). Ezek mögött a nyilvánvalóan hátráltató jellemzők mögött az áll, hogy az 1873-ban gyártott írógépek billentyűi beragadtak, ha két szomszédos billentyűt gyors egymásutánban ütöttek le, úgyhogy a gyártóknak valahogy le kellett lassítaniuk a gépírókat. Amikor az írógépek minősége javult, és a billentyűk már nem ragadtak be, egy gondosan megtervezett billentyűzettel 1932-ben végzett kísérletek kimutatták, hogy az új billentyűkiosztás megkétszerezné a gépelés sebességét, és 95%-kal megkönnyítené a gépelést. Ám a QWERTY billentyűzetek pozíciója addigra már nagyon erős volt. A több százmillió QWERTY gépíró, gépírástanár, írógép- és számítógép-kereskedő és a gyártók érdekeltsége immár több mint 60 éve nyom agyon minden olyan próbálkozást, amely növelné a gépelés hatékonyságát.

248-249. oldal (Typotex, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: 1873 · 1876 · 1932
gjudit8>!

Az európaiak sosem tanulták meg, hogyan maradjanak életben Ausztráliában vagy Új-Guineán örökölt eurázsiai technológiájuk nélkül. robert Burke és William Wills elég okosak voltak ahhoz, hogy írjanak, de nem elég okosak ahhor, hogy életben maradjanak az ausztrál sivatag olyan vidékein, ahol benszülöttek éltek.
A bennszülöttek voltak azok az emberek, akik Ausztráliában társadalmat hoztak létre. Természetesen a társadalom, amit létrehoztak, nem írástudó, élelmiszer-termelő ipari demokrácia volt. Ennek okai nyílegyenesen következnek Ausztrália környezeti sajátosságaiból.

323. oldal

Dórica P>!

Ma, amikor a repülőgépek és a hajók már a Föld minden pontjára eljuttatják a magvakat, magától értetődőnek vesszük, hogy az étel, amit megeszünk, egy valóságos geográfiai kotyvalék. Ha megvizsgálunk egy jellegzetesen amerikai gyorséttermi fogást, abban találunk majd csirkét (amit először Kínában háziasítottak), burgonyát (az Andokból) vagy kukoricát (Mexikóból), fekete borssal ízesítve (Indiából), a desszert pedig alighanem egy csésze etióp eredetű feketekávé lesz. Igaz, már a 2000 évvel ezelőtti rómaiak is jobbára idegenből származó zagyvaságon éltek. A római termények közül csak a zab és a mák volt őshonos Itáliában. A rómaiak fő táplálékát a Termékeny Félholdról származó csomag jelentette, a kaukázusi eredetű birsalmával, a Közép-Ázsiában nemesített kölessel és köménnyel, az indiai uborkával, szezámmal és citrusfélékkel, valamint a kínai eredetű csirkével, rizzsel, sárgabarackkal, őszibarackkal és muharral kiegészítve. Jóllehet, a római alma legalább tényleg Nyugat-Eurázsiában volt őshonos, termesztése csak a metszés technikájának köszönhetően volt lehetséges, ami viszont szintén Kínából származott.

206-207. oldal

Barbár>!

Az Egyesült Államok társadalmának erős individualizmusa lehetővé teszi, hogy a sikeres feltalálók jövedelmüket megtartsák, míg az erős családi kötelékeknek köszönhetően Új-Guineán, ha valaki sok pénzt kezd keresni, hamarosan egy tucat rokon jelenik meg nála, akik elvárják, hogy beköltözhessenek hozzá és eltartsa őket.

275. oldal

gjudit8>!

A politikus feladata az, hogy meghallja Isten lépteit, amint átmenetel a történelmen, és megpróbálja elkapni a kabátja szélét, mikor elmegy mellette. [Otto von Bismarck]

422. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten · Otto von Bismarck · politikus · történelem
gjudit8>!

Az Egyesült Államok évente kb. 70000 szabadalmat ad ki, amelyek közül csak kevés jut el végül a kereskedelmi gyártás szintjére. Minden egyes olyan nagy találmányra, amely végül megtalálta felhasználási területét, számtalan olyan jut, amely viszont nem. Még az eredeti rendeltetésüknek megfelelő találmányok között is vannak olyanok, amelyek más, előre nem látott célokra még értékesebbnek bizonyultak. Bár James Watt gőzgépét arra tervezte, hogy a bányákból vizet pumpáljon ki, az hamarosan szövőgépeket hajtott, majd (sokkal nagyobb haszonnal) mozdonyokat és hajókat.

244. oldal

RSH>!

[A] korai írásos rendszereknek a felhasználási területe ugyanolyan korlátozott volt, mint használóik száma. […] Az Uruk városából származó, legrégibb ismer sumer archívum tábláinak 90%-át a befizetett javakról, a munkásoknak járó élelmiszeradagokról és kiosztott mezőgazdasági terményekről szóló írnoki feljegyzések teszik ki. Csak később, ahogy sumer írás a logogramoktól a fonetikus írásmód felé haladt, kezdték el leírni a beszélt nyelvet, akár propaganda akár mítoszok formájában.

258. oldal

RSH>!

Az utolsó módja amivel a kleptokraták megszerzik a nép támogatását, az ideológia vagy vallási igazolás önmaguk létjogosultságára. A csoportokban és a törzsekben már jelen voltak a természetfeletti hiedelmek, csakúgy, mint a mai elfogadott vallásokban. A csoportok és a törzsek természetfeletti hiedelmei viszont nem igazolták a központi hatalmat, a javak átadását, és nem segítették fenntartani a békét a rokoni kapcsolatban nem álló egyének között. Amikor a természetfeletti hiedelmek már ezt a funkciót is betöltötték, és intézményesített keretet kaptak, átalakultak azzá, amit ma vallásnak nevezünk.

306. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Yuval Noah Harari: Sapiens
Desmond Morris: A csupasz majom
Dag O. Hessen – Thomas Hylland Eriksen: A versengés paradoxonjai
Carl Sagan: Az éden sárkányai
Elaine Morgan: A nő származása
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Victoria Finlay: Színek
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad!
Fritjof Capra: Az élet szövedéke