Háborúk, ​járványok, technikák 64 csillagozás

A társadalmak fátumai
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

A „háborúk járványok technikák” a világtörténelem alapvető kérdésére keresi a választ: „miért az európai civilizáció hódította meg a világot, miért nem másként történt ez?” Így is fogalmazhatunk: Miért Pisaro maroknyi csapata győzte le Atahualpa inka fejedelmet és hatalmas hadseregét, miért nem ő kényszerítette térdre I. Károly spanyol királyt (és egyben Német-Római császárt)? Vagy ahogy az új-guineai Yali – a szerző barátja – vetette fel: Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van? A provokatív kérdésekre rendhagyó, nagyívű válasz születik, nemcsak a történelem, hanem a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan és antropológia, valamint a tudomány- és technikatörténet alapján, mintegy 13 ezer éves időskálán mozogva új összefüggések rajzolódtak ki.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Akkord, 2019
552 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632521305 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
>!
Typotex, Budapest, 2015
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632796918 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
>!
Typotex, Budapest, 2010
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632790787 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán

3 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Cuitláhuac


Kedvencelte 20

Most olvassa 16

Várólistára tette 113

Kívánságlistára tette 149

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Tudományos történelem

A tudomány nem objektív, hanem kegyetlen, és az emberi értékek iránt észrevehető gyűlöletet táplál – állította a zseniális gondolkodó Hamvas Béla a múlt század hatvanas éveiben, egy kultúrfilozófiai tanulmányában.

Gyáni Gábor akadémikus történész szerint a múlt ugyan objektív, de a róla való beszéd óhatatlanul relatív, fikció, csupán narratív struktúra, amely az elbeszélő történész szemszögéből, tehát elfogultan, előítéletek által meghatározottan viszonyul tárgyához.

Jared Diamond amerikai evolúcióbiológus szerint a tudomány különböző ágai – például az evolúciós biológia, a régészet, a nyelvészet, a kultúrantropológia – alkalmas eszközök a múlt megismerésére, a nagyobb történelmi folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárására.

Be kell vallanom, számomra, aki olyan földhözragadt vagyok, mint a sár, e három megközelítés közül Diamond nézőpontja a legszimpatikusabb.

A lenyűgöző műveltségű szerző tudományos ismeretterjesztő műve – Carl Sagan alaposságát, humorát és humanizmusát idézve – mutatja be az emberiség elmúlt párezer évének történetét. Azt, hogy a különböző földrajzi és biológiai adottságok hogyan határozták meg a különböző emberi civilizációk, kultúrák, népek sorsát.
A tudományos, racionális nézőpont néhol ugyan kissé didaktikussá teszi a stílust – az állításokat bizonyítani kell, sokszor korábbi részekre visszautalva –, viszont a hatalmas mennyiségű információhalmaz összességében jól elrendezett, átlátható. Különösen hasznosnak találtam a leegyszerűsített térképeket, és az összefoglaló táblázatokat.

Diamond engem meggyőzött. Próbáltam keresni olyan forrásokat, amelyek forrásainak hitelességét kétségbe vonják, gondolatmeneteinek logikáját vagy következtetéseinek helyességét cáfolják, de ilyet – magyarul – nem találtam.
Művének olvasása közben olyan érzésem volt, mint amikor az evolúcióról szóló igényesebb könyvek (Dawkins, Dennett) kerülnek a kezembe: állandó aha élmény, hogy amit a szerző állít, mennyire kézenfekvő, és az apró részletek mennyire illeszkednek az egész koncepcióba.

Talán egyetlen terület volt, ahol kicsit részletesebb kifejtést, példák, események, bizonyítékok további és alaposabb sorolását hiányoltam: az emberi közösségek szerveződési szintjeinek – csapat, törzs, fejedelemség, állam – bemutatásakor.

Ez a könyv számomra azt bizonyítja, hogy – az evolúciós biológia, az evolúciós pszichológia és az evolúciós nyelvészet után – itt az evolúciós történelem, amely méltó válasznak tűnik egyrészt a sokszor áltudományos posztmodernek nevezett „történetírás”-ra, amely – akarva, akaratlanul – relativizálta a tényeket, és megkérdőjelezte az objektív történettudományt; másrészt a humanista hagyományokat folytatva az egységes – azonos fajhoz tartozó, egyenlő képességekkel rendelkező – emberiség létét bizonyítva határozottan cáfolja a rasszista ideológiák tudományos alapját, és szellemi muníciót adhat mindazoknak, akik az öröklött – vagyoni és szellemi – kiváltságok etikus voltát megkérdőjelezik.

4 hozzászólás
>!
ÁrnyékVirág P
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akit érdekel a történelem, és annak idején az őrületbe kergette a töritanárját a kérdéseivel: De miért pont ott alakult ki a civilizáció? Miért a lovat háziasították, és nem a zebrát? Miért maradtak egyes ausztáliai civilizációk kőkorszaki szinten napjainkig?
Nem könnyű dologra vállalkozott a szerző – nevezetesen arra, hogy a világtörténelem alakulásának kulcskérdéseire keressen választ multidiszciplináris megközelítéssel. De sikerült neki.
Nem is gondolnánk, hogy mennyi kérdésre kaphatunk választ, ha a történelem megértéséhez a földrajzot, geológiát, mikrobiológiát, sőt, akár a nyelvészetet hívjuk segítségül.
Térkép használata olvasás közben erősen ajánlott.
Kicsit sajnáltam, hogy nem volt több kép és ábra a könyvben, de nem vontam le csillagot ezért. Talán majd egy következő, bővített kiadásban.

8 hozzászólás
>!
Eta IP
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Miért is mi „nyertünk”? Ez a gondolat már bennem is többször felmerült. Különösen akkor, amikor a mai napig buta idegengyűlölettel, a saját problémák mögül ki nem látó, magába sosem néző, de azért másoknál magát különbnek látó szemlélettel találkozom.
Hát tessék, itt a válasz. És bár tudom, hogy Diamond nem vallásos, de mivel ő is idézte Szent Pált ebben a könyvben, én is hadd tegyek így: „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Kor 4,7)
Nahát. :-)

>!
Video
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

A történelem természettudományosításával utat nyit egy új tudományág felé. Mindenképp ajánlott könyv.

>!
sdani
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Jó kis könyv. Nem egy könnyű olvasmány, de a terjedelem és a részletesség szükséges, ha megfelelő rálátást kívánunk törénelmünk alakulásának gyökereire.

Negatívumként meg kell említsem, hogy nagyon nem tetszik az író túlzott politikai korrektsége, amit valószínűleg az amerikai fehér emberek bűntudata táplál: kifejti, hogy mennyire hibás az a nézőpont, miszerint a civilizált nyugati ember alsóbbrendűnek tartja a gyűjtögető népeket, majd ugyanilyen béna, mondvacsinált okora hivatkozva azt ecseteli, hogy valójában mi vagyunk kevésbé intelligensek. :-D Amire mondanám, hogy OKé, elhiszem ha mondjuk valami értelmes bizonyítékot hozna, de nem… pont ugyanolyan érveket használ, mint a nyogati „rasszisták”. Emiatt majdnem abbahagytam a könyvet úgy 5o oldalnál, de szerencsére ez csak a bevezetőre jellemző, a könyv nagyobbik részét tárgyilagosnak és tényszerűnek találtam, a következtetéseit pedig logikusnak.

Összeségében nagyon jó könyv.

>!
kulcsi
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Tudjátok, hogy a zebrát miért nem sikerült soha háziasítani? Milyen szerepe játszott az árnyékszék a növények termesztésében? Miért Eurázsiában tértek át először a vadászó-gyűjtögető életmódról az ásóbotos földművelésre? Hogy lehet, hogy Amerika meghódításakor az őslakósok 98%-át elvitte a himlő, míg az európai bevándorlók részben immunisak voltak a betegségre? Mi köze van ehhez a háziállatoknak? Hogy lehet, hogy Pizzaro konkvisztádor 200 emberével legyőzte a 80.000 főből álló inka sereget? Mi a legfontosabb tényező, ami lehetővé tette a mai, nyugati társadalmak világi dominanciáját?
Íme csak néhány kérdés, melyről elmélkedhetünk a könyv olvasása közben. :)

Diamond szerint a földrajzi adottságok miatt alakult úgy, hogy az eurázsiai népek gyorsabban fejlődtek, és ezáltal a világ többi részét is maguk alá gyűrték. Ha egy kicsit is érdekel a történelem, feltétlenül el kell olvasnod!

>!
balagesh IP
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Ha egyszer úgy döntesz, hogy meg akarod érteni az emberiség történetét egészében, akkor ezt kell olvasnod. Mert tényleg benne van, és tényleg érthető.

>!
Typotex, Budapest, 2010
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632790787 · Fordította: Födő Sándor, Vassy Zoltán
1 hozzászólás
>!
danlin
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Összetett, alapos, szerteágazó munka, szellemes, logikus stílussal előadva. Diamond több tudományág adatait összevetette, több évig dolgozott ezen a könyvön, és ez látszik is, hihetetlen tudásanyagot halmozott össze, és ezeket rendszerbe rendezve, áttekintve érvelve adta vissza. Olyan könyvet alkotott, amit többször szeretnék kézbe venni, beleolvasni egy-egy fejezetébe.

>!
Dórica P
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Az utóbbi idők egyik leginkább meghatározó könyve számomra, ami miatt az oly szeretett romantikus olvasmányaimat is félreraktam egy időre.
Lenyűgöző tudásanyagot halmozva fel született meg ez a könyv; az ember csak sóhajtozik ekkora rálátás után. Számomra eléggé új volt a szempont, ami az összefüggéseket sorra vette, és mondhatom rengeteget tanultam. Nem feltétlenül a fő csapásvonal mentén. Néha elegendő egy félmondat vagy néhány sor, hogy „hasra essek”: pl. amikor a nomádok gyerekvállalását taglalja. Nagyon szeretem ezeket a mellékesnek tűnő megjegyzéseket.
Alapvetően elfogadom a könyvben összefoglalt nézeteket – hozzáteszem, nem vagyok olyan szinten a természettudományokban, hogy vitába szállhassak a feltételezésekkel. Ugyanakkor szívesen olvasnék a témáról más nézőpontot, komoly kritikát egy hasonló kaliberű tudóstól a teljesség kedvéért.
Maga a kiadás tekintetében megjegyzem, hogy volt néhány tíz oldal, ahol hemzsegtek a formai hibák. S persze a görög írás sem az i. sz. 8. században jelent meg ismét. De sebaj, ezek könnyen javíthatóak.

>!
Korvusz
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

Diamond érthetően és magával ragadó stílusban végigvezet civilizációnk lényeges állomásain, és közben bizonyítja következtetéseit. Lényeges és mégis szinte egyáltalán nem hangsúlyozott összefüggésekre világít rá. Szerintem zseniális.


Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: betegség · Cuitláhuac · kanyaró
4 hozzászólás
>!
Dórica P

Ma, amikor a repülőgépek és a hajók már a Föld minden pontjára eljuttatják a magvakat, magától értetődőnek vesszük, hogy az étel, amit megeszünk, egy valóságos geográfiai kotyvalék. Ha megvizsgálunk egy jellegzetesen amerikai gyorséttermi fogást, abban találunk majd csirkét (amit először Kínában háziasítottak), burgonyát (az Andokból) vagy kukoricát (Mexikóból), fekete borssal ízesítve (Indiából), a desszert pedig alighanem egy csésze etióp eredetű feketekávé lesz. Igaz, már a 2000 évvel ezelőtti rómaiak is jobbára idegenből származó zagyvaságon éltek. A római termények közül csak a zab és a mák volt őshonos Itáliában. A rómaiak fő táplálékát a Termékeny Félholdról származó csomag jelentette, a kaukázusi eredetű birsalmával, a Közép-Ázsiában nemesített kölessel és köménnyel, az indiai uborkával, szezámmal és citrusfélékkel, valamint a kínai eredetű csirkével, rizzsel, sárgabarackkal, őszibarackkal és muharral kiegészítve. Jóllehet, a római alma legalább tényleg Nyugat-Eurázsiában volt őshonos, termesztése csak a metszés technikájának köszönhetően volt lehetséges, ami viszont szintén Kínából származott.

206-207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Andok · burgonya, krumpli · csirke
>!
Dórica P

A legjobban viszont egy utcatábla lepett meg Namíbiában: Windhoek egyik nagyobb belvárosi útját Göringről nevezték el!
Nem létezik, gondoltam magamban, hogy egy országban akkora hatalmat kapjanak a bűnbánatot nem ismerő nácik, hogy egy utcát Hermann Göring, a hírhedt náci Reichkommissar és a Luftwaffe megalapítója után nevezzenek el! Nem; kiderült, hogy az utca Hermann apjának, Heinrich Göringnek állít emléket, aki annak a korábbi délnyugat-afrikai német gyarmatnak volt az alapítója, amely később Namíbia lett. Ám Heinrich sem volt éppen makulátlan, többek között az ő nevéhez fűződik a gyarmatosítók afrikaiak ellen intézett egyik legkegyetlenebb támadása

417. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Carl Sagan: Az éden sárkányai
Elaine Morgan: A nő származása
Kőszegi Margit – Barta Géza – Illés Tamás – Berki Márton (szerk.): Etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben
Bottlik Zsolt (szerk.): Etnikai földrajzi kutatások Köztes-Európában
Bottlik Zsolt (szerk.): Etnikai földrajzi kutatások a Kárpát-Balkán régióban
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Carl Sagan: Elfeledett ősök árnyai
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Edward T. Hall: Rejtett dimenziók
Fritjof Capra: Az élet szövedéke