Háborúk, ​járványok, technikák 93% 97 csillagozás

Tudományos történelem

A tudomány nem objektív, hanem kegyetlen, és az emberi értékek iránt észrevehető gyűlöletet táplál – állította a zseniális gondolkodó Hamvas Béla a múlt század hatvanas éveiben, egy kultúrfilozófiai tanulmányában.

Gyáni Gábor akadémikus történész szerint a múlt ugyan objektív, de a róla való beszéd óhatatlanul relatív, fikció, csupán narratív struktúra, amely az elbeszélő történész szemszögéből, tehát elfogultan, előítéletek által meghatározottan viszonyul tárgyához.

Jared Diamond amerikai evolúcióbiológus szerint a tudomány különböző ágai – például az evolúciós biológia, a régészet, a nyelvészet, a kultúrantropológia – alkalmas eszközök a múlt megismerésére, a nagyobb történelmi folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárására.

Be kell vallanom, számomra, aki olyan földhözragadt vagyok, mint a sár, e három megközelítés közül Diamond nézőpontja a legszimpatikusabb.

A lenyűgöző műveltségű szerző tudományos ismeretterjesztő műve – Carl Sagan alaposságát, humorát és humanizmusát idézve – mutatja be az emberiség elmúlt párezer évének történetét. Azt, hogy a különböző földrajzi és biológiai adottságok hogyan határozták meg a különböző emberi civilizációk, kultúrák, népek sorsát.
A tudományos, racionális nézőpont néhol ugyan kissé didaktikussá teszi a stílust – az állításokat bizonyítani kell, sokszor korábbi részekre visszautalva –, viszont a hatalmas mennyiségű információhalmaz összességében jól elrendezett, átlátható. Különösen hasznosnak találtam a leegyszerűsített térképeket, és az összefoglaló táblázatokat.

Diamond engem meggyőzött. Próbáltam keresni olyan forrásokat, amelyek forrásainak hitelességét kétségbe vonják, gondolatmeneteinek logikáját vagy következtetéseinek helyességét cáfolják, de ilyet – magyarul – nem találtam.
Művének olvasása közben olyan érzésem volt, mint amikor az evolúcióról szóló igényesebb könyvek (Dawkins, Dennett) kerülnek a kezembe: állandó aha élmény, hogy amit a szerző állít, mennyire kézenfekvő, és az apró részletek mennyire illeszkednek az egész koncepcióba.

Talán egyetlen terület volt, ahol kicsit részletesebb kifejtést, példák, események, bizonyítékok további és alaposabb sorolását hiányoltam: az emberi közösségek szerveződési szintjeinek – csapat, törzs, fejedelemség, állam – bemutatásakor.

Ez a könyv számomra azt bizonyítja, hogy – az evolúciós biológia, az evolúciós pszichológia és az evolúciós nyelvészet után – itt az evolúciós történelem, amely méltó válasznak tűnik egyrészt a sokszor áltudományos posztmodernek nevezett „történetírás”-ra, amely – akarva, akaratlanul – relativizálta a tényeket, és megkérdőjelezte az objektív történettudományt; másrészt a humanista hagyományokat folytatva az egységes – azonos fajhoz tartozó, egyenlő képességekkel rendelkező – emberiség létét bizonyítva határozottan cáfolja a rasszista ideológiák tudományos alapját, és szellemi muníciót adhat mindazoknak, akik az öröklött – vagyoni és szellemi – kiváltságok etikus voltát megkérdőjelezik.

Na ez a könyv nekem igazi HŰHA élményt adott! Mindenkinek ajánlom, akiben van egy kis türelem, mert ez a könyv arra is tanít. :-) Néhol rendkívül aprólékos, de én inkább precíznek mondanám. Viszont, amit tanultam belőle az fantasztikus! Sok apró érdekességet tudtam meg, és világszemléletet formáló nagy dolgokat is! Olyan távlati rávilágítást nyújtott az emberiség történetére, működésére, amivel még nem találkoztam. Kérdem én: ezeket miért nem tanítják az iskolában!?? Alapvető lenne!!!

Miért is mi „nyertünk”? Ez a gondolat már bennem is többször felmerült. Különösen akkor, amikor a mai napig buta idegengyűlölettel, a saját problémák mögül ki nem látó, magába sosem néző, de azért másoknál magát különbnek látó szemlélettel találkozom.
Hát tessék, itt a válasz. És bár tudom, hogy Diamond nem vallásos, de mivel ő is idézte Szent Pált ebben a könyvben, én is hadd tegyek így: „Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1Kor 4,7)
Nahát. :-)

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akit érdekel a történelem, és annak idején az őrületbe kergette a töritanárját a kérdéseivel: De miért pont ott alakult ki a civilizáció? Miért a lovat háziasították, és nem a zebrát? Miért maradtak egyes ausztáliai civilizációk kőkorszaki szinten napjainkig?
Nem könnyű dologra vállalkozott a szerző – nevezetesen arra, hogy a világtörténelem alakulásának kulcskérdéseire keressen választ multidiszciplináris megközelítéssel. De sikerült neki.
Nem is gondolnánk, hogy mennyi kérdésre kaphatunk választ, ha a történelem megértéséhez a földrajzot, geológiát, mikrobiológiát, sőt, akár a nyelvészetet hívjuk segítségül.
Térkép használata olvasás közben erősen ajánlott.
Kicsit sajnáltam, hogy nem volt több kép és ábra a könyvben, de nem vontam le csillagot ezért. Talán majd egy következő, bővített kiadásban.

Az egyik egyetemi oktatóm ajánlotta még a könyvet elolvasásra és mivel egy lenyűgöző és félelmetesen okos emberről van szó, eldöntöttem, hogy egyszer mindenképp sort kerítek rá. Nagy elvárásokkal kezdtem tehát az olvasást, ami végül egy roppant hullámzó élmény volt, magát a könyvet is felemás érzésekkel zártam be.
A szerző egy új-guineai ember első blikkre egyszerűen megválaszolható kérdésének hallatán felbuzdulva úgy döntött, számba veszi az emberiség történelmét és megkeresi a fülszövegben is olvasható kérdésekre a válaszokat, az okokat. Mindez egy ötszáz oldalas féltéglát eredményezett, amelyben tömérdek érdekesség és meglepő összefüggés található, azonban olyan borzalmasan megírva, hogy az valami félelmetes. Nem hazudott, aki azt írta, hogy nagyon szájbarágós, ugyanis volt, hogy oldalanként ismételte el ugyanazt a gondolatot és mondatot, mintha az olvasó egy igazi nehéz felfogású egyed lenne, akinek századjára is el kell mondani ugyanazt.
Pompás volt, ahogy sorra vette a növénytermesztés és az állattenyésztés folyamatát és fontosságát; ahogy elmagyarázta, hogyan járult hozzá a fejlődéshez Eurázsia földrajza; ahogy kitért olyan népek és birodalmak történelmére és jelenlegi helyzetére, mint Kína vagy Japán; vagy ahogy beszélt a kórokozók, az írás, a nyelvek vagy a technológia útjáról, fejlődéséről. Ellenben botrányos volt, amilyen önismétlő és néhol unalmas, száraz módon tette ezt. Jóval kisebb oldalszámban is működött volna ez a könyv, valószínűleg még jobban is.
Örülök, hogy nem adtam fel és elolvastam – a tartalom miatt abszolút megérte –, de a szerző további köteteire ilyen közlésmód mellett sajnos nem leszek vevő.

A történelem természettudományosításával utat nyit egy új tudományág felé. Mindenképp ajánlott könyv.

Jó kis könyv. Nem egy könnyű olvasmány, de a terjedelem és a részletesség szükséges, ha megfelelő rálátást kívánunk törénelmünk alakulásának gyökereire.

Negatívumként meg kell említsem, hogy nagyon nem tetszik az író túlzott politikai korrektsége, amit valószínűleg az amerikai fehér emberek bűntudata táplál: kifejti, hogy mennyire hibás az a nézőpont, miszerint a civilizált nyugati ember alsóbbrendűnek tartja a gyűjtögető népeket, majd ugyanilyen béna, mondvacsinált okora hivatkozva azt ecseteli, hogy valójában mi vagyunk kevésbé intelligensek. :-D Amire mondanám, hogy OKé, elhiszem ha mondjuk valami értelmes bizonyítékot hozna, de nem… pont ugyanolyan érveket használ, mint a nyogati „rasszisták”. Emiatt majdnem abbahagytam a könyvet úgy 5o oldalnál, de szerencsére ez csak a bevezetőre jellemző, a könyv nagyobbik részét tárgyilagosnak és tényszerűnek találtam, a következtetéseit pedig logikusnak.

Összeségében nagyon jó könyv.

Lehet, hogy csak a természettudományok iránti érdeklődésem sugallja ezt, de ha hasonló megközelítéssel tanítanák a történelmet – ahogy maga a szerző is említi a száraz tényekre támaszkodás helyett – akkor…hát nem vagyok olyan naív hogy azt állítsam, hogy többeket is érdekelne, de szerintem legalábbis fantasztikus belelátni, hogy milyen tényezők alakítják az emberi történelmet, vagy hogy olyan alapnak vett és szinte sosem megkérdőjelezett dolgok, mint a mezőgazdaság mégis hogyan alakultak ki a növénynemesítéstől kezdve az állatok háziasítsán át az ebből következő technikai fejlődések következményeinek hatásáig. Olyan miérteket válaszolt meg, amik mindig is birizgálták a fantáziámat és mégis teljesen logikus és sokszor szinte pofonegyszerű összefüggések eredménye.

Ha egyszer úgy döntesz, hogy meg akarod érteni az emberiség történetét egészében, akkor ezt kell olvasnod. Mert tényleg benne van, és tényleg érthető.

Összetett, alapos, szerteágazó munka, szellemes, logikus stílussal előadva. Diamond több tudományág adatait összevetette, több évig dolgozott ezen a könyvön, és ez látszik is, hihetetlen tudásanyagot halmozott össze, és ezeket rendszerbe rendezve, áttekintve érvelve adta vissza. Olyan könyvet alkotott, amit többször szeretnék kézbe venni, beleolvasni egy-egy fejezetébe.