A ​harmadik csimpánz felemelkedése és bukása 48 csillagozás

Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

A legtöbb embernek első hallásra rejtély Diamond könyvének címe: „A harmadik csimpánz tündöklése és bukása”. Az emberszabású majmok közül valószínűleg ismeri az orángutánt, a gorillát, de hogy háromféle csimpánz is létezne, ez különös. A tájékozottabb biológus hallott talán már a csimpánzok két jól megkülönböztethető fajáról, arról, hogy a közönséges csimpánz mellett létezik egy törpe csimpánz is. De mi vagy ki az a harmadik? Megdöbbentő, sokak számára elfogadhatatlan állítás: Mi vagyunk!
A molekuláris biológia sok meglepő eredményt produkált már. Ezek közül kiemelkedő az a megállapítás, hogy a DNS-be írt genetikai programunk 98,4%-ban megegyezik a „másik két” csimpánzéval. A szerző arra kíváncsi, hogy mi volt ez a csekély 1,6%-os genetikai változás, ami ilyen fantasztikus sikert tett lehetővé fajunknak a Föld teljes benépesítésében, meghódításában és tönkretételében is – utóbbival potenciális bukásunkat is előre vetítve.

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Typotex, Budapest, 2009
416 oldal · ISBN: 9789632790732 · Fordította: Győrvári Borbála
>!
Typotex, Budapest, 2002
416 oldal · ISBN: 9639326151 · Fordította: Győrvári Borbála

Enciklopédia 7


Kedvencelte 6

Most olvassa 7

Várólistára tette 76

Kívánságlistára tette 65

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bori_L>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Úgy döntöttem, hogy tarthatatlan ez az állapot (miszerint mindent olvasok, csak éppen szakmai anyagot nem), és egy régi kedves könyvhöz nyúltam ennek a megszüntetésére. Jared Diamondra nagyon sok minden miatt felnézek, de talán a leginkább azért, mert ő volt az egyik első (modern) tudós, aki képes volt felülemelkedni a különböző tudományágak közt folyó versengésen és utálkozáson, és egy adott kérdéskört (jelen esetben azt, hogy mi az ember?) tényleg mindenféle elképzelhető szempontból körbejárni.

Diamond nem untatja az olvasót az ember csípőcsontjának és állkapcsának részletes leírásával (mondván hogy azt úgyis megtaláljuk más könyvekben), hanem egy izgalmas, és rendkívül provokatív utazásra hívja, melynek során tabukat és mítoszokat döntöget le egymás után.

Az ember a harmadik csimpánz, akár tetszik, akár nem. Genetikai anyagunk csupán 1,6 %-ban tér el legközelebbi rokonainkétól, a közönséges és a törpe csimpánzétól. És bár azon lehet vitatkozni, hogy ez ró-e ránk bármiféle erkölcsi kötelességet legközelebbi rokonainkkal szemben, azt mindenképpen jól mutatja ez a szám, hogy az ember nem egy egyedülálló, az állatok többi része fölé emelkedő lény, hanem nagyon is betagozódik az élővilág többi részébe – tehát remekül vizsgálható egy evolúcióbiológus szemével.

Diamond sorra veszi azokat a dolgokat, amik emberré tesznek minket, miközben sorra dönti le a tabukat: hosszan ír az ember szexuális evolúciójáról és különös életciklusáról, a kábítószer-élvezet evolúciós hátteréről, és kíméletlenül a szemünkbe vágja, hogy az „első találkozás” előtti időkben minden bizonnyal mi is csodálattal tekintettünk volna a szomszédos népek kiirtására. Emellett porrá zúz néhány közkedvelt mítoszt is: a múlt embere maga volt a megtestesült környezet- és természetvédő; a változatos rasszok kialakulása kizárólag az éghajlat övezetességének köszönhető; a múlt civilizációi mind éghajlatváltozás miatt pusztultak ki; a mezőgazdaság csupa-csupa pozitív dolgot hozott csak nekünk; a fajok pusztulása csak egy mese – és ha mégis létezik, ugyan miféle hatással lenne ránk?

Harmadik olvasásra is egyre újabb és újabb dolgokat fedeztem fel a könyvben. A központi kérdés – hogy az emberi faj önpusztítása vajon genetikailag van-e belénk programozva, és akárhogy is, de fel tudunk-e hagyni vele mielőtt késő lenne? – és a központi válasz nem változott továbbra sem, viszont egyre tovább árnyalódik a kép. És igen, bátorság kell ahhoz, hogy az ember végigolvassa és végiggondolja ezt a könyvet.

lenne P>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Sok minden új dolgot megtudhattam az írótól, főleg származásunkat illetően. Mindig is a gorillákat tartottam közelebbi rokonaiknak, de mint kiderült a csimpánzok génállományától alig 1% -kal különbözik a miénk. Később a mai ember kialakulásáról olvasva, az merült fel bennem, hogy Kain és Ábel története ha szimbolikus is, de mennyire igaz. Hátborzongató, hogy testvéreinket, az ábeleket ugyanúgy meggyilkoltuk (gyilkoljuk ma is) és még a földművelő és legeltető életmód szembekerülése is előkerül. Mivel az én családom is földműveléssel foglalkozik, már évszázadok óta, szíven szúrt ez a felismerés is.
A régi, „aranykorral” foglalkozó fejezet teljesen felkeltette az érdeklődésemet az eltűnt, letűnt, valaha virágzó civilizációk iránt.
Sajnos a függelékben található tetemes mennyiségű ajánlott és felhasznált irodalom angolul jelent csak meg (három könyv kivételével), így kénytelen leszek először jól megtanulni angolul, aztán mazsolázhatok.
Összességében a könyv egy számunkra szomorú témával foglalkozik, de ha az író maga, azt tudja mondani, hogy van remény mindezek után, akkor remélem én is a jobbat.

2 hozzászólás
Eta IP>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Érdekes volt a címben a „bukása” szó. Már itt tartanánk?
De ha magamba nézek, akkor látom, hogy itt tartunk. Bennünk már, legalábbis itt, nyugaton már nagyon erősen dolgozik ez a bukás. Csakhogy valószínű, hogy ha mi bukunk, mindenkit viszünk magunkkal.
Egy dolgot azért mégis biztatónak gondolok: hogy Diamond Összeomlás-a majd' húsz évvel ez után íródott, és abban mégiscsak megjelenik az a leheletnyi optimizmus, amelyből itt semmit sem láttam…
Van-e még remény a számunkra?
Csak remélem. Hinni nem tudom.

Gerhard>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Némely teóriát meg tudnék kérdőjelezni, de igen érdekes és elgondolkodtató olvasmány. Sajnálom hogy az ilyen jellegű könyvek még az ajánlott kategóriában sincsenek a középiskolásoknál.

XX73>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Az ember a legnagyobb állat.

Jó, ezt így ebben a formában nem fogalmazza meg a szerző, de aki értőn olvassa, hajlik erre véleményre.

Elképesztő módon élveztem ezt a könyvet. A szerző rendkívüli tudásanyagot birtokol biológia/antropológia/társtudományok vonalon, rendkívül jól szintetizálja ismereteit – és nagyon szórakoztatóan ír ismeretei tárházát rendszerezve valami meglepően újat. (Jó, persze ne ugráljak, hiszen több mint két évtizede jelent meg ez a könyv először.)

Ha valaki a témában rendkívül szórakoztató, ámde alapokig ásó könyvet keres: ne habozzon ezt a tételt felvenni a listájára.

Élvezet olvasni! (Pár idézetet mellékeltem kedvcsinálóként.)

1 hozzászólás
papppege>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

„Mindezek a tények arra utalnak, hogy a könyörtelen pusztítás már feltartózhatatlan lendületbe jött, hogy mi is az élő halottak közé kerültünk, és éppoly sötét a jövőnk, mint a másik két csimpánzé.”
Kötelező olvasmánnyá tenném középiskolában de lehet, hogy a lényegét tekintve már általános iskola 8. osztályában.

Allen_Ark>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Emberi történelmünk evolúciós szemmel: a vadászat mítoszától a farok méreten át az emberi rasszokon keresztül a nemek közötti életkor különbségig. A nyelvünk biológiai alapjai. A falkák egymásra támadása, mint genocídium. Klasszikus szórakoztató tudomány, amiben leginkább a közhelyek, közös vélekedések megkérdőjelezése, magyarázatának keresése a legizgalmasabb.

pytta>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Érdekes, egyedülálló perspektívát ad arról, mitől vagyunk emberek, és hogy ez mit jelent a többi élőlény, és összességében a bolygó szempontjából. Közel 30 éves könyv, de ma is megállja a helyét!

milegyenanevem>!
Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása

Diamondnak ott a helye a legkomolyabb természettudományos ismeretterjesztő szerzők sorában. Ebben a könyvében is logikusan, példákkal alátámasztva, jól érthetően vezeti le az ember fejlődését, és mutatja be azokat az alaptulajdonságainkat (beszéd, művészet, mezőgazdaság, kábítószerek, tömegpusztítás) melyek az állatvilágban gyökeredznek. A kérdést valóban minden oldalról megvizsgálja: törzsfejlődés, nyelvészet, történelem, régészet.
Hihetetlen érdekes összefüggésekre világít rá, a könyvet olvasva úgy érezhetjük, jobban értjük a körülöttünk lévő világot.


Népszerű idézetek

ppayter>!

Ma ezt az egész területet török és mongol nyelven beszélő népek lakják, a hunoktól Dzsingisz kánig tartó időszak alatt itt megfordult hordák leszármazottai. A tudósok vitatkoznak arról, hogy New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum seregei 2 millió 400 ezer embert vagy csak 1 millió 600 ezret mészároltak-e le Herat elfoglalásakor, de abban egyetértenek, hogy az efféle hadműveletek teljesen átalakították Ázsia nyelvi térképét.

275. oldal - 15. fejezet: Lovak, hettiták és a történelem

4 hozzászólás
Bori_L>!

De a népirtás olyan fájdalmas téma, hogy gondolni sem szeretünk rá, vagy legalábbis igyekszünk elhitetni magunkkal, hogy tisztességes ember nem gyilkol halomra másokat, csak a nácik.

288. oldal (16. fejezet - Feketén-fehéren)

Kapcsolódó szócikkek: népirtás
Ουροβορος>!

A vadászatról és a gyűjtögetésről a mezőgazdaságra való áttérést általánosan döntő fontosságú lépésnek tartjuk az emberi fejlődésben: ezzel végre biztos táplálékforráshoz jutottunk, és lett szabad időnk a mai civilizáció nagy vívmányainak létrehozásához. Az átmenet gondos tanulmányozásakor azonban egy másik fontos következtetést is levonhatunk: ez az áttérés az emberek legtöbbjének fertőző betegségekkel, alultápláltsággal és rövidebb élettartammal járt. Az emberi társadalom egészét tekintve rontotta a nők helyzetét és létrehozta az osztályokon alapuló egyenlőtlenséget. A csimpánztól az emberig vezető út nagy állomásai közül a mezőgazdaságban vannak a legkibogozhatatlanabbul összefonódva a felemelkedésünkhöz és a bukásunkhoz vezető okok.

147. oldal

Bori_L>!

Az élő fa kivájásához szükséges tulajdonságokra sokkal könnyebb ráismerni a más madarak tulajdonságaiból, mint a mi rádióinkra a csimpánzok primitív rádióiból.

221. oldal (12. fejezet - Egyedül egy zsúfolt világegyetemben)

Angele>!

Vannak csak bennünket jellemző rossz tulajdonságaink is, egyebek között a népirtás, a mások kínzásának élvezete, a kábítószer-fogyasztás és a más fajok ezrével való kiirtása.

lenne P>!

E ponton némi gúnnyal idézhetnénk azt a gyakran hallható panaszt, amely szerint a régészet csupán a régmúlttal foglalkozó költséges fényűzés, a jelenre nézve nem jár semmi tanulsággal. A mezőgazdaság felemelkedését tanulmányozó régészek rekonstruálták nekünk azt az időszakot, amelyben meghoztuk az emberi történelem egyik legkeservesebb döntését. Választanunk kellett a népességnövekedés korlátozása vagy az élelmiszertermelés bővítése között; mi ez utóbbit választottuk, és éhezésre, háborúra és zsarnokságra jutottunk vele. Ma ugyanez a választás áll előttünk, csakhogy most már meríthetünk a múlt tanulságaiból.

200. oldal, Harmadik rész- Egyedülállóan emberi,10. fejezet A mezőgazdaság kétélű fegyvere

XX73>!

A tudósok nem érik be azzal a válasszal, hogy a „szex élvezetes”. Persze, hogy az, de az evolúció alakította ilyenné.

82. oldal

XX73>!

A Michigen-tavi ezüstsirályok párban élő hímjeit 35%-ban kapták rajta HKSZ*-en. Ez az arány közel esik a Playboy Press által a fiatal amerikai férfiakra vonatkozó, 1974-ben közreadott 32%-hoz.

* házasságon kívüli szex

96. oldal

XX73>!

A pucér férfiakról készült fotók eltűntével párhuzamosan a női olvasók száma emelkedett, a férfiaké pedig csökkent. A Vivát nyilvánvalóan csak férfiak vették a pucér férfiak fotóiért. Elfogadhatjuk tehát, hogy az emberi hímvessző hivalkodásra is való, de nem a nők, hanem a többi férfi előtti hivalkodásra.

80. oldal

XX73>!

Azok, akik megszokták manapság, hogy információinkat nyomtatásból vagy a televízióból merítjük, csak nehezen érezhetik át azt, hogy még egy vagy két idős ember is milyen fontos lehet az írásbeliség előtti társadalmakban. Az új-guineai falvakban járva gyakran megtörtént velem, hogy ha megleptem a fiatalokat egy ritka madárra vagy gyümölcsre vonatkozó kérdéssel, akkor a falu öregjéhez vittek el. Például 1976-ban, amikor a Salamon-szigetek Rennel-szigetén jártam, sok bennszülött elmondta nekem, hogy milyen vadon termő gyümölcsöket érdemes enni, de azt már csak egy idős férfi tudta közülük, hogy milyen más vad gyümölcsöt lehet enni, ha az embert az éhhalál fenyegeti. Még gyermekkorából emlékezett erre, abból az időből, amikor – 1905 táján – hatalmas ciklon támadta meg a Rennel-szigetet: teljesen tönkretette a kerteket, s végső kétségbeesésbe sodorta az embereket. Az írásbeliség előtti társadalmakban egy-egy ilyen embertől függhet az egész közösség életben maradása.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1976

Hasonló könyvek címkék alapján

Richard Dawkins: Az önző gén
Jennifer A. Doudna – Samuel H. Sternberg: Meghekkelt teremtés
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Susanne Foitzik – Olaf Fritsche: Hangyák
Desmond Morris: A csupasz majom
Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai
Carl Sagan: Az éden sárkányai
Douglas Palmer: A történelem előtti világ atlasza
Richard Dawkins: Az Ördög Káplánja
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye