Erato 71% 30 csillagozás

Ó, hát nekem a kortárs magyar fantasztikus novellák az abszolút gyengéim.
Imádom őket, amikor jók, mert jó magyar novellát, pláne fantasztikusat (pláne esetleg, hébe vagy hóba, netán sci-fit) olvasni mindig gyönyörűség.
Sajnos akkor is szeretem őket, mikor meglehetősen gyengék, mert hát remekül fel tudom bosszantani magam rajtuk a csillagos égig, és mindig remek kreativitás gyakorlat, hogy tudom humorosan vagy építően vagy valahogy, de úgy leírni a negatív véleményemet, hogy az még élettel összeegyeztethető legyen. Bárkiével. (Bocs utólag és előre is minden érintettől.)
Ez a kötet pedig az a (viszonylag ritka) eset, amikor igazából se nem nagyon ilyenek, se nem nagyon olyanok – de semmi gond, így is szerettem őket. Mert azért némelyik egészen érdekes volt, egy pár pedig kifejezetten emlékezetes is. Különösen érdekes volt a szexualitás / erotika sokféle megközelítése, érdekes lenne összehasonlítani a férfi meg a női szerzők különféle megközelítését például.
Azt is megfigyeltem, hogy mennyivel erősebb volt a humor előfordulása az utóbbi két év Kleinheincz Csilla szerkesztette novellaválogatásaihoz képest. Nem bántam, az az igazság.
Sajnos sci-fi ebben se volt sok, de ezt már kezdem megszokni. :)

Tóth Csilla, Kolozsvári Zsófia és László Zoltán írásait emelném ki a kötetből, további részletek pedig az olvasásom alatt sorakoznak. ( https://moly.hu/olvasasok/8297871 )

Ez a novelláskötet minden szempontból összezavart engem. Egyrészről, mert sci-fi és fantasy alkotások vannak benne, de mégis erotikát is tartalmaznak, és hát valljuk be, a két tábor nagyon ritkán keveredik egymással spoiler. Másrészről pedig híres írók novelláit is tartalmazza a kötet mégis (a szó legjobb és legpozitívabb értelmében) amatőr ez a kötet. Látszik, hogy a stílusuk még nem kifejlett, még szeretnek játszani a novellákban a történetekkel és a narrációval is, ahogyan az is, hogy a kifejezésmód még nem annyira letisztul, emiatt néhány novella zavaros, túl ködös vagy egyszerűen nem érthető annyira, mint ahogy az írás közben az alkotó gondolta (vagy legalábbis remélem)
Emiatt nagyon nehéz volt csillagozni is, hiszen a koncepció zseniális, öt csillag, de néhány novella annyira gyatra volt, a szöveg pedig annyira régies (nem modern), hogy sokkal kevesebb csillagot érne.
A novellák ötletei nagyon egyediek voltak. Szinte mindegyik olyan volt, amit máshol aligha olvashatott volna az olvasó. Emiatt mint novelláskötetet nagyon jó volt olvasni, hiszen nem egy kaptafa az összes novella. Bár az is igaz, hogy nem egy erotikus novelláskötetre hasonlít, látszik, hogy alapvetően fantasy-sci-fi zsánerben alkotnak az írók. (ez néha számomra tényleg probléma volt, hiszen a legtöbb történetben nem erotika szerepelt, hanem szex. Kívülről nézhető, tárgyiasított, elvonatkoztatott, érzelemmentes szex, ami miatt n az erotikus szót a kötetre nem is használnám ELLENBEN ez nem minden novellánál volt probléma, sőt a legjobb ötletek ilyen esetekben láthattam. Csak hát ugye a marketing meg miegymás).
Nagyon örültem annak is, hogy mindkét nem egyenlő arányban képviselteti magát (sőt, mivel Varga Bea kétszer szerepel, így több férfi írt bele), és az is nagyon tetszett, hogy egy nő és egy férfi egyszerre szerkesztette a kötetet. Ez amellett hogy egyenlő esélyeket adnak az íróknak azt is jelenti, hogy a novella mindkét nemnek megadta az esélyt hogy a számára nem feltétlen közelálló zsánerben (férfiak pl az erotikában) alkothassanak. spoiler.
Az alábbiakban pedig néhány szó külön a novellákról:

K. Varga Beáta: Esővágy és K. Varga Beáta: Nyolc négyzetméter a világ Ezt a két novellát már olvastam az Esővágy című kötetben, így csak nagyjából belelapoztam. Az látszik, hogy az Esővágyba újraszerkesztették a két kötetet, ez mindképpen előnyére vált a novelláknak. A Nyolc négyzetméter a világ számomra az Esővágy legaranyosabb története volt (és az egyik legfantáziadúsabb) míg az Esővágy kellemesen érzelmes. spoiler

Molnár B. Gábor: Kaland a szerelemmel Érdekes novella volt egy férfi vágyálmáról ami pokolba fordul át. Nekem maga a felvetés nagyon tetszett, amiből kiindult spoiler de maga a leírásuk is érdekes volt. Ellenben a novellában látható volt, hogy túl sok volt a szexjelent, és az író nem akart hasonlót írni, így folyton pózokat váltott, extrémebb dolgokat rakott bele, ahelyett, hogy kihúzott volna.
A nyelvezete nagyon jó volt, főleg Balga karaktere miatt, aki a legtöbb poént, és életbölcsességet nyögte be. Középkori környezetben ez pont jó volt, de hasonló novellát nem biztos, hogy kiadnának most.

Koller Annamária: Mielőtt a nap felkel A másik kardinálisan utált történettípus nálam a politikai csatározások, mert nehéz (számomra) érdekesen megírni. Itt pedig az írónő el is vérzett. Nem is tudom, miért: talán a túl szövevényes(nek látszó) történet miatt, vagy a rengeteg ismétlés és minden egyértelmű dolog leírása miatt. Az is kellemetlen volt, hogy az erotikus jelent itt inkább azért volna benne, mert amúgy nem került volna a kötetbe, de effektíve a jelentnek nem volt fontos szerepe a novellában. Kiábrándító volt.

Farkas Balázs: Rókacsapda Ez a novella indoktalanul tetszett. Alapvetően nem szeretem a középkori kardozós fantasyket (vessen rám mindenki követ), de ez valahogy mégis belopta magát a szívembe. Talán azért is, mert a novellában a főszereplő karaktere jól kibontott, talán azért, mert a világ kellően felépített, vagy talán az ellentétek miatt, amik megjelennek a novellában. A lényeg, hogy nagyon szerettem olvasni ezt a kalandozós kalandot.

Vértessy Tamás: Dalvarázs Nagyon jó szintén az alap koncepció, és az is, amire kifut spoiler. Nehéz egy antihőssel dolgozni, de az írónak mégis sikerült úgy, hogy egészen a végéig ne tudjuk, hős e vagy antihős. Átérezhetjük a srác vágyait is, de mellette a külső szemszög megmutatja a történet valós voltát is.
Érdekes volt számomra az is, hogy milyen jól le lehetett szűrni, az író milyen zenét hallgat (gyakorlatilag ugyanaz a fajta zene került elő, és senki, tényleg senki nem hallgatott mondjuk jazzt, hiphop-ot, vagy kemény rockot)

Tóth Csilla: Az átok Valamikor az egyik facebookcsoportba volt egy ilyen téma, hogy milyen nehéz nem a megszokott szép nő, gazadag pasi felállásban erotikus történetet írni. Tóth Csilla meg megírta azt, amit nagyon kevesen szoktak megírni: az átlagos, a tényleg átlagos nő szexualitását. Mindazzal, amije van: túlsúllyal, problémákkal, magyar panellakással, alakformáló harisnyával. Ebben a novellában szerintem minden nő magára talál kicsit, a készülődésben, a vágyban, még abban az erotikus jelentben, amit az ember nem szívesen él át, mégis… van.
Az pedig külön öröm volt benne, hogy egy boszorkány a főszereplő, átkokkal, mert valljuk be, ez is mindennapos a magyar valóságban. Az átkozódás, ami nálunk nem válik be, de itt a novellában mindenki örül, hogy a napi probléma kicsit elátkozódik, hiszen ő is ezt tenné (ha nem is meri bevallani). Az ember azt hihetné, a főszereplő gonosz, de túl mindennapi ehhez a megbélyegzéshez számomra.

Kolozsvári Zsófia: Testközelben Az egyik első novella ahol az erotikus jelent erotikus volt, a történet mind fantasy mind erotika szempontjából tökéletes volt, és mindenhogy megállta a helyét. Nagyon tetszett a fantasztikus alap, hogy a srác a lány illatává vált, hiszen ez nem tűnik annyira különlegesnek, mégis az. Rengeteg potenciál van benne, amit az író ki is fejt? problémákat, előnyöket, illat-varázslatot.
Nagyon tetszett benne a kapcsolat kialakulása, az ellenszenvesség, a varázslat miatt spoiler de közben a másikra való figyelem, és a harmadik fél (a csaj pasijának) megismerése. Remélem készült folytatás a páros „elszakadásáról” spoiler

Jakab R. József: Kallódó élvezetek Ez igazán vicces volt. A szituáció is, az emberek reakciói is, és természetesen a vége is. Látszódott, hogy férfi írta, néhányszor úgy éreztem, egy-egy szálat (főleg a férfi érzelmeit) jobban kibonthatta volna. Az ötlet itt is jó (akármennyire is másnak nem tetszik :D ), de még lehetett volna rajta javítani.

Fehér László: Betanított Ez A férfi novella, ahol inkább hagyjuk az érzelmeket, legyünk tárgyilagosak, és jah, amúgy van benne sci-fi is, meg minden. Az ötlet nem rossz (bár a kötet többi novellájához képest semmi) de a kifejtés kissé túl ködösített, túl tárgyilagos, és túl férfias. Ez volt számomra a kötet legrosszabb novellája.

_László Zoltán: Mélyebb rétegek: Ezt a novellát vártam legjobban a kötetben spoiler és nem csalódtam benne. Az ötlet felvetése tetszett, hogy a testünket változtathatjuk, hogy olyanok lehetnek, mintha ruhát cserélnénk. Az pedig még zseniálisabb benne, ahogy ezt az érzelmekre is átülteti, ahogy megmutatja hogy egy ilyen világ hogyan él, milyen érzés lehet egy embernek, és a technológia fejlődése hogyan befolyásolja az életet (és ezzel együtt a szexualitást is). Nagyon tetszett, azt hiszem, kellene egy László Zoltán regényt is olvasnom (nem mintha nem lenne itthon három is :D )

Horváth Éva: Szerezz energiát! Ez kicsit olyan meh novella volt. Maga az ötlet nem rossz, de ez az egy ötlet kicsit kevés volt ehhez a novellához. Nem volt igazán rossz, de olyan sem. Olyan meh.

Nem volt ez a novelláskötet annyira vészes, de azért annyira jó sem. Egyes novellák miatt nagyon ajánlom ezt a kötetet, de azért nem kell túlzásba vinni. Ha valaki az erotikus/romantikus irányból közelíti meg, nem fog számára tetszeni, de egy harmincas sci-fi rajongó férfinek biztos tetszeni fog.

Egy elég szokatlan téma köré kanyarintott SFF novellás kötet, s mint ilyen, szórakoztató, érdekes, és bár az írások nyilván nem egyformán kötöttek le, nagy általánosságban azt kell, hogy mondjam, hogy az adott pillanatban spoiler jó kikapcsolódást nyújtott.
Minden novellát lehet, hogy nem fogok külön értékelni, de legyen itt egy kis válogatás mindkét végletből:
K. Varga Beáta: Esővágy: szépen megírt, különleges környezetbe és szituációba helyezett történet. Olyan, amelyiknek világáról szívesen olvasnék még többet. (5)
Molnár B. Gábor: Kaland a szerelemmel: hát nem is tudom. Nekem ez egy kicsit erős volt, bár nyilván a szexuálisan nem kicsit túlfűtött cselekmény a novella helyzet spoiler bemutatását szolgálja. Nekem elég lett volna több utalás, kevesebb leírás, de ez ízlés kérdése. (3)
Koller Annamária: Mielőtt a nap felkel: nem rossz írás, nekem egyetlen gondom vele, hogy az ilyen udvari intrikás sztorikat annyira nem kedvelem. Illetve nem volt túl erős benne a SFF vonal. (3)
Farkas Balázs: Rókacsapda: átlagos írás, várható kimenetellel (4)
Vértessy Tamás: Dalvarázs: annyi mindent ki lehetett volna hozni ebből a remek ötletből… a megvalósítás azonban időnként nehezen követhető, és önellentmondásos spoiler (2,5)
Tóth Csilla: Az átok: hát, csattanósra sikerült írás, de teljesen hiteltelen, ahogy a 40-es főszereplőt bemutatja spoiler, a leírás alapján nekem inkább 60-70 éves nőalak ugrik be, beleértve a kinézetét, valamint a világ iránt érzett fásultságát, negatív érzéseit nézve. Mivel tehát az alapszituáció nálam a hitelét veszítette, nem igazán tudtam megszeretni a novellát (bár nem is az a szeretni való fajta). (2)
Kolozsvári Zsófia: Testközelben: tetszett. Könnyed kis történet, érdekes, bár kissé bizarr alapötlettel. (4,5)
Jakab R. József: Kallódó élvezetek: hm… vicces történet, az írás stílusa anniyra nem jött be, de ennek ellenére nem rossz (3,5)
K. Varga Beáta: Nyolc négyzetméter a világ: hát, ez cuki volt, és ismételten megerősítette bennem: nem vágyom egy ennyire „intelligens” világba (4,5)
Fehér László: Betanított: ez a történet annyira nem jött át, nem fogott meg. Vagy egyszerűen túl sok volt (2)
László Zoltán: Mélyebb rétegek: hát hm… miközben a jövőkép: a rekombinált kinézet, a szkinek világában vagyunk, valahogy nehezen követhető, ki mit vár a másiktól. Érdekes ötlet, izgalmas az időben ugrálás is, a csattanó viszont valahogy most nem ütött akkorát (4)
Horváth Éva: Szerezz energiát: hát, nem egy nagy durranás, egyszerű történet, de szórakoztató (4)
Na jó, a végén mindet értékeltem :) Nem számoltam értékelés átlagot, azt gondolom, hogy a könyv összességében egy szórakoztató, könnyed kikapcsolódás.

A könyv nagyon alacsony százalékon áll, de ennek leginkább az lehet az oka, hogy nem novelláskötetként lett értékelve. Ugyanis ezekre teljesen más szabályok vonatkoznak, mint egy regényre: kb. ha a novellák harmada jó, már elégedettek lehetünk. Hiszen a novelláskötet általában nem egységes, a stiláris, nyelvezeti és tartalmi diverzitás (szinte) követelmény. (Mekkora kudarc lenne, ha egy könyvben kiadnák az SF irodalom 20 legjobb katonai sci-fijét vagy akár a 20 legjobb novelláját! Az első felénél megunnánk a sok lövöldözést, a másodiknál pedig a társnovellák miatt egyáltalán nem éreznénk az egyes írások kiemelkedő voltát. :D) Az Erato-ban a fentieken kívül megjelenik még a túl szűk tematikus válogatás veszélye is (az egysíkúság vagy a megszokottság dominanciája), ezt csak a tudatos szerkesztői munka kezelhette.

A kötet novellái szerzői professzionizmussal, jól megírtak, de az összbenyomásom – természetesen – vegyes.

Kosztümös írások:
1. K. Varga B: Esővágy (5): Ragyogó stílus és szellemes ötlet jellemzi, tökéletes kötetkezdő.
2. Molnár B. Gábor (2,5) írásában az erotikát inkább (ön)célnak éreztem (a kötet írásai közül az egyik legerőteljesebb ebből a szempontból), ami a cselekmény rovására ment; míg
3. Koller Annamária (4) írása épp fordítva, az egyik legkevesebb erotikus részt alkalmazza. Egy szövevényes udvari intrikába kapunk bepillantást.
4. Farkas Balázs: Rókacsapda (3,5) mintha egy ismeretlen regény középső fejezetét olvasnánk, előzmények és kimenetel nélkül; viszont a végcsattanó nagyon jól sikerült.

Napjainkból:
5. A Dalvarázs (5) a kötet másik csúcspontja. Eredeti ötlet a dalszövegekkel segítő varázslás, és jó a bűnügyi történet atmoszférája. Kicsit logikátlannak éreztem, hogy a varázslók – fogyatkozó létszámuk ellenére – spoiler.
6. Tóth Csilla: Az átok (3): Nagyon sajnáltam, hogy a nagyszerű alapötlet spoiler nem futotta ki magát, és végül egy hangulatilag sikerült, de tartalmilag kihasználatlan történetet kaptunk.
7. A Testközelben (3,5) egy kedves ifi-story,
8. a Kallódó élvezetek (2,5) viszont nem igazán hatott rám, az előző novellák varázs-motívumai jobban a helyükön voltak.

A jövőből:
9. Nyolc négyzetméter a világ (4,5): Hangulatos MI-történet, kicsit az angolszász új hullám egy-két írására (kényelmetlen történetére) emlékeztetett. A sokféle elképzelhető befejezés közül az „ember kontra MI”-t vártam, de nem, az „MI és ember párhuzama” lett a vége.
10. Fehér László: Betanított (2,5): Az indító párbeszédet nagyszerűen megírta a szerző, de utána nekem zavaros volt a kibontás, és nem tetszett a befejezés sem.
11. László Zoltán: Mélyebb rétegek (4): Sajnos nem kedvelem a túlzott techno-kiber-jövőt, számomra ez agyonnyomta az írás elejét. Így hiába lett végül az egyik legkomolyabb és legerősebb hangulati novella, maradt a 4-es.
12. A Szerezz energiát! (3,5) újabb kedves ifi-story.

A novellák átlaga kb. 3,5-re jön ki, de feltétlen tiszteletet érdemel a bátorság egy erotikus SFF megjelentetéséért, és a koncepció színvonalas megvalósításáért. (Annyira nem illik össze a két címke!) Így inkább (4) az értékelés.

jajj srácok ezt olvassátok csak el! a harmadik részhez tartozó írások annyira szokatlanok, annyira ööö
olvassátok!

Nagyon különböző történetek egy csokorban. Az egyetlen kapocs, hogy valami misztikus/varázslatos/fantasy/sci-fi van bennük. Leginkább az a bajom az erotikus novellákkal, hogy nem nagyon van bennük valódi történet, vagy nagyon sekélyes. Persze a jobbak más műfaj mankója nélkül is tudnak szólni valamiről, viszont az arány egy antológiában nem túl jó. Tudom az én elvárásaimmal van a baj ☺ Itt ez a veszély nem fenyegetett, mindegyik történetnek – még azoknak is, amik nem, vagy kevésbé tetszettek – volt valamilyen koncepciója, saját logikáján belül eleje, vége, közepe.
Amik igazán tetszettek: Vaga Bea két novelláját ismertem az „Esővágy”-ból, ott is tetszettek. Vele lassan úgy vagyok bármit is ír érdemes elolvasnom, szeretem a humorát, a stílusát. A „Rókacsapda” valószínűleg a végén lévő csavar miatt tetszett ennyire, a „Testközelben”-ben minden jó volt, az alapötlet, a kivitelezés, a vége, a „Kallódó élvezetek”-ben az ötlet és a novella humora fogott meg. Két történet nem tetszett igazán – ez nem olyan rossz arány –, de van az értékelések közt olyan, amiben az egyik a kedvenc, szóval ez csak ízlés kérdése, nem rosszak azok sem.

Nem igazán tudom mit is gondoljak erről a kötetről. Nem igazán fogott meg, nem tudtam belemerülni, nem szippantott be.
Tetszett, hogy mindben van valamilyen sci-fi, fantasy vonal, szeretem az ilyen történeteket.
Sajnos némelyik nagyon nem az én világom volt, akadt amit nem is értettem.
Az Esővágy volt az abszolút kedvencem, olvastam már egy másik kötetben.
A Mielőtt a nap felkel is tetszett, izgalmas volt az intrikákkal cselszövésekkel. spoiler
A Dalvarázsban a szerkezetét szerettem, nagyon érdekes volt, ahogy ugrált az időben és a szereplők között és mindig az utolsó mondattal kezdődött a következő kis fejezet.
Amit még szívesen olvastam az a Szerezz energiát! volt. Valahogy a Firefly sorozatot jutatta eszembe, amit imádtam.
Összességében nem volt rossz, de nem is volt olyan kiemelkedő ez a kötet. Azért folytatni fogom a magyar novelláskötetek olvasását, mert nagyon jókat találtam eddig.

A színvonal és az ötletesség váltakozó, egyszeri olvasmánynak kellemes volt, minden írás teljesen más és más – ennyiben érdekes, viszont többre számítottam.

Összességében csalódtam. Viszont tudtam néha nevetni, a hajmeresztő ötleteken szinte sírni és azért egy-két kellemes olvasmány is volt.

Ilyen is volt, meg olyan is. Többségében remek élmény. A legjobban talán a Testközelben tetszett, nagyon aranyos volt, de elgondolkodtató is. A Dalvarázs is nagyon ott volt a szeren, rég olvastam ilyen eredeti mágiaformáról, és ilyen erős hangulatú történetről. A Rókacsapda is tetszett, de nem a banális történet, hanem az apróságok ragadtak meg benne. A fürdőkádas is nagyon jó volt, olyan igazi régi Galaktika-fílingem támadt tőle. A Mélyebb rétegek torokszorító volt, és egy egész napra elég agyalni valót adott. De kutya legyek, ha a Betanítottból egy kukkot is értettem azon kívül, hogy Enola neve visszafelé Alone…