Égből ​kapott… 10 csillagozás

Egy stewardess emlékei
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

„Negyven éve nézem a csillagokat, s most ők villantják fel rendszertelen rendben az elmúlt évtizedek legérdekesebb történéseit: a három levelet, a tanfolyamot és Brezsnyev elvtárs unokahúgát. A görög macskákat és a párizsi Mackó sajtot. A kinyílt gépajtót, a leningrádi rendőrt és Zulejkát, a hastáncosnőt. Az amszterdami szexleckét, a hajnali zongorafutamot és a disszidált másodpilótát….”

>!
Kossuth, Budapest, 2008
218 oldal · ISBN: 9789630958103

Kedvencelte 3

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Anó P>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Érdekes olvasmány, szórakoztató, néhol elgondolkodtató. Jánosi Chérie nem volt egy szimpla stewardess a szocialista időkben, inkább amolyan „főstewardess”-féle, hiszen rengeteg híres emberrel, politikusokkal, művészekkel, sőt, magával a pápával is volt szerencséje találkozni (vele csak távolabbról, mert nő nem mehetett a közelébe). Tényleg nagyon sok dolgot elevenít fel, gyönyörű tájakról is mesél, s persze arra is emékeztet, hogy a repülés nem leányálom, veszélyekkel is jár – terrortámadások, lezuhanás, műszaki hibák, viharba kerülés, stb. Megdöbbentő, hogy volt olyan stwardess, akinek egy indiai jógi elmondta, hogy nem ez a karmája, hagyja abba, s ő úgy döntött, még egy útra elmegy…és a gép lezuhant.
Egy államtitkárt is említ Chérie, aki tenyérbemászó figura lehetett, s egy randalírozó drogost, aki ott lelte halálát a gépükün…de összességében derűs kis történeteket elevenít fel. Szívesen olvastam.

>!
Kossuth, Budapest, 2008
218 oldal · ISBN: 9789630958103
Piratgirl26 P>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Húha… Az utolsó fejezetek olvasása közben már potyogtak a könnyeim…
Rövid, pörgős, lopott pár percekben is tudtam olvasni a sok-sok apróbb történetet. Sok mindent megmutatott a Malév életéből, a világból, a szokásokból és a stewardessek életéből humorosan.

keacher>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Freddie Mercury kólát kért a Malév-gépen. Semmi mást, csak kólát. Sem a tejfölös csirkepaprikás, sem a Lánchíd konyak nem kellett neki, de még a Munkás cigarettát is visszautasította. Kóla viszont nem volt.

sajtkukac>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Ó, ez nekem nagyon tetszett :)
40 év az égen. A hölgy a Malév és a repülés fénykorát repülte keresztül, irigylésre méltó életút, teli kalandokkal és persze nehézségek is akadtak bőven (főleg, mikor potyogtak az égből a gépek, nehéz lehetett utána ismét felszállni)
Ma már sajnos nem ilyen a repülés.
Mindenesetre engem beszippantott esténként a könyv, jó volt :)

Anett_>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Kedves történetek egy magyar stewardess életéből. Eleinte nekem kicsit Steiner Kristóf Lélekbonbonjához hasonlított. Aztán rájöttem, hogy tényleg, és itt is van 1-2 történet, amin azért elgondolkodtam. Voltak benne viccesek és szomorúbbak is. Ettől kerek a világ. Összességében tetszett.

ergya>!
Jánosi Chérie – Szabó Illés: Égből kapott…

Rövid történetfüzérekből álló gyorsan olvasható könyv. Jómagam a repülés világához elég közel állok így újdonsággal nekem a könyv már nem szolgált. Olvastam Tolnai Klári, Simon Eszter A levegőből élünk c. könyvét is, ami hasonló témakört ír le nem meglepő módon. Az jóval korábban jelent meg. El tudom képzelni megjelenésekor az sokaknak szolgálhatott az újdonság élményével. Ez a könyv inkább egy kellemes visszatekintés egy sikeres stewardess karrierjére. A „sikeres” szót itt valószínűleg szó szerint kell érteni, Dr. Fülöp András (MALÉV főpilóta volt) is megemlítette a könyv szerzőjét (és Tolnai Klárit is) Szarvasbikák, gépmadarak c. könyvében mint „sztár stewardess-t”. Mindenképpen a szó jó értelmében. Ők még tudták hogy kellett az utassal bánni. Manapság ezt már csak a klasszikus nagy légitársaságoknál látom viszont. Az újaknál, ahol sok a fiatal (mint pl. Emirates) már nem igazán kapom meg azt a bánásmódot mint amit pl. egy Lufthansánál vagy épp anno a MALÉV-nál kaptam, de ez már személyes vélemény.

Mókás, de a könyvben szereplő helyszínek nagy részén én is jártam már csak sokkal később és (legalábbis az alapján, amit pár oldal után meg lehet állapítani) a világ annyit mégse változott azóta, legalábbis ami az emberek mibenlétét/viselkedését illeti.

Aki szeret utazni, érdekli a repülés, érdekli egy szakma, amelyet régen nagy misztikum övezett (talán ez ma már nincs így) annak tudom ajánlani, rövid olvasmány úgyhogy sokat amúgy se veszít az ember.


Népszerű idézetek

Piratgirl26 P>!

Végignézek a fedélzeten, és zsigereimben érzem az éjszakai repülés mélabúját.

(első mondat)

Natalie_Danaisz IP>!

Tudja, az én sorsom az, hogy lássak.

A jógi igazsága - 97. o.

Piratgirl26 P>!

Mert tudjuk, nincs annál nagyobb öröm, mint amikor azok, akikért talán a szükségesnél is többet teszünk, valami szép gesztussal mutatják ki hálájukat. Olyasmi ez, mint színésznek a taps. Nem kötelező, de mégis mindent jelent.

79. oldal

Piratgirl26 P>!

Elképedek, hogy lehet ezt elfelejteni, s egyáltalán, hogy jutott eszébe a nevemben jelentkezni? És miért kórustagnak?
– Mert szép hangod van.
– És miért bemondónak?
– Mert szép hangod van.
– És a stewardesseknek is szép hangjuk van?
– Azt nem tudom – vágja ki magát –, de mindig azt mondtad, szeretnél világot látni.

10. oldal

Piratgirl26 P>!

Ezzel az erővel nemcsak protokollos, de akár gépész is lehetnék, gondolom, és reményvesztett tekintettel bámulom a sok képletet, műszaki leírást a papíron.

19. oldal

Piratgirl26 P>!

Éppen teát töltök az egyik utasnak, amikor a kapitány bemondja, hogy most haladunk át az országhatáron. Megáll a kezemben a teáskanna, kibámulok az ablakon. Se piros vonal, se sorompó, csak egy erdő rohan alattunk, melyben az egyik fa még Magyarországon van, a következő pedig már olyan földbe ereszti a gyökerét, melynek a neve Szovjetunió. Most hagyom el életemben először a hazámat, villan belém. Megkövülten állok, azt hiszem, az ilyesmit hívják katarzisnak. Kész csoda, hogy miközben az ablakra tapad a tekintetem, nem öntöm a teát az utas ölébe.

26. oldal

Piratgirl26 P>!

Nem mondom, furcsa, hogy a lányok egyedül vagy párosával ülnek a kirakatban, mintha csak zöldségek vagy férfizoknik lennének, de ahogy körülnézek, látom, hogy az arra sétáló közönség sokkal nagyobb figyelmet szentel a mi egyenruhánknak, mint a lányok lenge öltözékének.

80. oldal

Piratgirl26 P>!

Magamra kapom a ruhámat, feltaxizom a Várba, becsöngetek a jól ismert lakásba. Csak amikor a közeledő lépteket hallom, akkor vágódik belém a jeges rémület: egyáltalán, mit is mondhatok? De amikor kinyílik az ajtó, és megpillantom barátnőm édesapjának megtört tekintetét, megértem, hogy már nem kell szólnom egy szót sem. Lassan magához ölel. Nem szólalunk meg ezután sem, csak zokogunk.

100. oldal

Piratgirl26 P>!

Fahasábok vagyunk, akiknek az a sorsuk, hogy fellobbanjunk egy rövid időre, és míg létezünk, tápláljuk az élet tüzét…

127. oldal

Piratgirl26 P>!

[…] – Szóval a vőlegényedhez igyekszel…
– Igen – erősíti meg mosolyogva a másik.
– Azt ajánlom, drágám, kérj ettől a kedves stewardesstől egy ejtőernyőt, ugorj ki, rohanj hata lóhalálában, és vissza se fordulj! – mondja gyűlölettel, és mérgesen kibámul az ablakon.

136. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Eötvös Károly: Balatoni utazás
Baróti Géza – Randé Jenő: Tavasz Szibériában
Gárdonyi Géza: Amiket az útleíró elhallgat
Czigány Ildikó: New York, Toronto, Bangkok…
Bánhidi Antal: A Gerle 13 útja
Tobak Tibor: Pumák földön-égen
Soltész Béla: Eldorádótól az Antillákig
Petőfi Sándor: Útirajzok
Balogh Boglárka: Ezerarcú Föld
Bauer Barbara: Még látlak odafenn