Égből ​kapott… 83% 10 csillagozás

Érdekes olvasmány, szórakoztató, néhol elgondolkodtató. Jánosi Chérie nem volt egy szimpla stewardess a szocialista időkben, inkább amolyan „főstewardess”-féle, hiszen rengeteg híres emberrel, politikusokkal, művészekkel, sőt, magával a pápával is volt szerencséje találkozni (vele csak távolabbról, mert nő nem mehetett a közelébe). Tényleg nagyon sok dolgot elevenít fel, gyönyörű tájakról is mesél, s persze arra is emékeztet, hogy a repülés nem leányálom, veszélyekkel is jár – terrortámadások, lezuhanás, műszaki hibák, viharba kerülés, stb. Megdöbbentő, hogy volt olyan stwardess, akinek egy indiai jógi elmondta, hogy nem ez a karmája, hagyja abba, s ő úgy döntött, még egy útra elmegy…és a gép lezuhant.
Egy államtitkárt is említ Chérie, aki tenyérbemászó figura lehetett, s egy randalírozó drogost, aki ott lelte halálát a gépükün…de összességében derűs kis történeteket elevenít fel. Szívesen olvastam.

Húha… Az utolsó fejezetek olvasása közben már potyogtak a könnyeim…
Rövid, pörgős, lopott pár percekben is tudtam olvasni a sok-sok apróbb történetet. Sok mindent megmutatott a Malév életéből, a világból, a szokásokból és a stewardessek életéből humorosan.

Freddie Mercury kólát kért a Malév-gépen. Semmi mást, csak kólát. Sem a tejfölös csirkepaprikás, sem a Lánchíd konyak nem kellett neki, de még a Munkás cigarettát is visszautasította. Kóla viszont nem volt.

Ó, ez nekem nagyon tetszett :)
40 év az égen. A hölgy a Malév és a repülés fénykorát repülte keresztül, irigylésre méltó életút, teli kalandokkal és persze nehézségek is akadtak bőven (főleg, mikor potyogtak az égből a gépek, nehéz lehetett utána ismét felszállni)
Ma már sajnos nem ilyen a repülés.
Mindenesetre engem beszippantott esténként a könyv, jó volt :)

Kedves történetek egy magyar stewardess életéből. Eleinte nekem kicsit Steiner Kristóf Lélekbonbonjához hasonlított. Aztán rájöttem, hogy tényleg, és itt is van 1-2 történet, amin azért elgondolkodtam. Voltak benne viccesek és szomorúbbak is. Ettől kerek a világ. Összességében tetszett.

Rövid történetfüzérekből álló gyorsan olvasható könyv. Jómagam a repülés világához elég közel állok így újdonsággal nekem a könyv már nem szolgált. Olvastam Tolnai Klári, Simon Eszter A levegőből élünk c. könyvét is, ami hasonló témakört ír le nem meglepő módon. Az jóval korábban jelent meg. El tudom képzelni megjelenésekor az sokaknak szolgálhatott az újdonság élményével. Ez a könyv inkább egy kellemes visszatekintés egy sikeres stewardess karrierjére. A „sikeres” szót itt valószínűleg szó szerint kell érteni, Dr. Fülöp András (MALÉV főpilóta volt) is megemlítette a könyv szerzőjét (és Tolnai Klárit is) Szarvasbikák, gépmadarak c. könyvében mint „sztár stewardess-t”. Mindenképpen a szó jó értelmében. Ők még tudták hogy kellett az utassal bánni. Manapság ezt már csak a klasszikus nagy légitársaságoknál látom viszont. Az újaknál, ahol sok a fiatal (mint pl. Emirates) már nem igazán kapom meg azt a bánásmódot mint amit pl. egy Lufthansánál vagy épp anno a MALÉV-nál kaptam, de ez már személyes vélemény.

Mókás, de a könyvben szereplő helyszínek nagy részén én is jártam már csak sokkal később és (legalábbis az alapján, amit pár oldal után meg lehet állapítani) a világ annyit mégse változott azóta, legalábbis ami az emberek mibenlétét/viselkedését illeti.

Aki szeret utazni, érdekli a repülés, érdekli egy szakma, amelyet régen nagy misztikum övezett (talán ez ma már nincs így) annak tudom ajánlani, rövid olvasmány úgyhogy sokat amúgy se veszít az ember.