Rolling ​Stone – Interjúk 86% 25 csillagozás

Gondolatcsokor az önmagukat megvalósító emberkékről. Nem, semmi különleges nincs bennük, olyanok, mint te, meg én. Miért lettek azok, akik? Mert melóztak, mint egy ökör azon, hogy azok legyenek, akik akartak lenni. Nagyon jó, hogy személyes közelségbe hozzák őket a riporterek, elkaptunk egy-egy őszinte pillanatot belőlük. Azt érdekesnek találom, hogy régen hosszabbak voltak maguk a riportok és ahogy haladunk errefelé a korban, egyre rövidülnek a karakterszámok.
Érdekes eszméket, világlátásokat, élettörténeteket láthatunk. Az is tetszik, amikor egy-egy illetőnek az éppen adott munkája kapcsán született meg a riport és sok háttéranyagra fény derül, igaz szubjektíven, de ez érthető.
Ja, nem adom le ezt a könyvet antikba. Jó ez.

Az első olvasásom nem is számít igazán, mert ezeknek az embereknek a gondolatait meg kell érteni, én meg akkor csak átfutottam rajtuk és semmi sem maradt meg. Túl kicsi voltam, hogy megértsem, hogy mi a fenét hordanak össze a drogokról, a háborúkról, a halálról, a szerződésekről, kreatív folyamatokról, az életükről. Most viszont nagyobb hatással volt rám, mert már fel is tudom fogni, hogy miről beszélnek. Sőt, tényleg érdekeltek is.
Voltak, akik nagyon szimpatikusak lettek az interjú alapján, és voltak, akik halálra idegesítettek és csalódtam bennük, mert másmilyennek képzeltem őket.
Így, vagy úgy, de az biztos, hogy nagy hatású személyekről van szó, akiket nem hiába kaptak diktafon végre.

Eléggé vegyesek az érzéseim ezzel a könyvel kapcsolatban. Részben nagyon tetszett, de részben egy-két interjú nem fogott meg annyira. Tetszett Capote-Warhol, Axl Rose, Kurt Cobain, Jack Nicholson, Robin Williams és Eminem interjúja, de Courtney Love és John Lennon interjújától a plafonra másztam.

a 20. század meghatározó személyiségei mesélnek hibáikról és szenvedélyeikről, de maró kritikát fogalmaznak meg egymásról/saját magukról is. élvezetes és megdöbbentő olvasmány.

Imádom! Csodálatos emberek hihetetlenül közvetlen megnyilatkozásai.
Irigy vagyok az interjúkészítőkre. :D

kötelező!

Nagyon jó, hogy olvasható magyarul (is), kár hogy csak most. Mert nyilván jobb lett volna az interjúk eredeti megjelenése idején… Az interjúk nagy többsége kimondottan jó (kb. az Axl Rose és a Kurt Cobain & Courtney Love tetszett a legkevésbé, a legjobban meg a Truman Capote, Jack Nicholson, és Bruce Springsteen… Meg a Patti Smith, Joni Mitchell, Tom Wolfe, Neil Young). Mondjuk tényleg érdekes, hogy minden művész drogozott/-zik mint az állat.
4.5 / 5