Szalmaláng 188 csillagozás

Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng Janikovszky Éva: Szalmaláng

E könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyes megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán, ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik… Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz – hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó.

Eredeti megjelenés éve: 1960

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Csíkos könyvek, Pöttyös könyvek

>!
Móra, Budapest, 2014
216 oldal · ISBN: 9789631197266
>!
Móra, Budapest, 2011
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631189469
>!
Móra, Budapest, 2006
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631181502

6 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Liszt Ferenc

Helyszínek népszerűség szerint

Szeged


Kedvencelte 25

Most olvassa 5

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 31

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

csgabi P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Kellemes időutazás volt számomra, mert – bevallom – mindig is vonzott a szocializmus kora – már ami az akkor életet illeti. Nem volt az őrült pörgés, rohanás, egymásra-oda-nem-figyelés. Lelki szemeim előtt megelevenedett Szeged, Budapest; Finom, kellemes lányregényt kaptam, nem is vágytam többre.
Sokszor idegesített Vera, de mivel sokszor a mai tinédzserek is az agyamra mennek, ebben nincsen különbség a két korszak között – legfeljebb annyi, hogy ma más hülyeségeket csinálnak. :-)
Azt viszont nagyon sajnálom, hogy a mai tizenévesek életében már talán egyáltalán nincsen meg az a nyugodtság, a pozitív-jó csapatba tartozás; hogy ma 16 évesen többen már ki tudja, hányadik szexuális kalandjukat élik át; hogy hiányzik az igazi beszélgetés.

deardurr>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Nagyon kamaszoknak való könyv. Nem tudom, ha akkor olvasom, mennyiben befolyásolt volna hasonló hülyeségek elkövetésében, mindenesetre már elkövettem őket. Lehet, hogy ezek együtt járnak -kötelező jelleggel- a kamaszsággal.
Az jutott egyébként eszembe, hogy a mai kamasz lányok vajon beleszerelmesednének-e egy magyar karmesterbe? Nem hiszem… Vagyis inkább, nehezen tudom elképzelni. Még a színészeket jobban körberajongják, de a zenészek szerintem már nem annyira érdekesek, a médiában nem szerepelnek annyit (kivéve Mága Zoltánt), mint az ötvenes-hatvanas években. Kamaszkoromban anyum lemezeit amikor hallgattam, nézegettem, nekem mindig Medveczky Ádámon akadt meg a szemem, és Koncz Zsuzsa haján.
Rengeteg lányos butaságot ismer ez az Éva néni! De honnan emlékszik ilyen jól ezekre a tipikus esetekre? Csak nem ő is volt fiatal?
Sajnálom, hogy már csak halála után lettem a rajongója.

U.i.:Agrármérnöknek lenni jó! Pláne, ha hiánycikk… de most sajnos neeem:(

8 hozzászólás
Levandra>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Nem tudom, hogy tetszett volna ez a könyv gyerekként, mert akkor kimaradt, de most felnőtt fejjel nem volt a szívem csücske. Az egy dolog, hogy nem bírom a propagandát, mivel számítok is rá ezeknél a könyveknél, túl tudom tenni magam rajta. Itt már éreztem az erős túlzásokat, ahogy rám tukmálja az írónő, milyennek kell lennie egy lelkes szocialista ifjúnak és mennyire meg kell vetni, sőt kiközösíteni azt, aki tovább is lát annál. Na és, ha megbotlik, látszatra nyújtsuk felé a kezünket, de nem adjuk meg neki a jobb élet esélyét? Nekem ez így nem lesz hiteles.

Palócz Verát nem tudtam szeretni. Palócz Vera engem idegesített. Habár a karaktere annyira nem volt rossz, tetszett, hogy ő is tud hibázni, butaságot csinálni. Azt nem értettem és soha nem is fogom megérteni, hogy ő és a hozzá hasonlók, ha hibáztak, kaptak még egy esélyt, más miért nem? Na, de így volt ez a szocializmusban és azt hiszem, ez zavar annyira. A szerelmi szál is olyan semmilyen volt és igen, erősen a propaganda került hangsúlyba a történet rovására.

Muszáj volt párhuzamot vonnom az Aranyesővel és Burián Ágival és feléjük billent a mérleg. Ott a propaganda finomabb és Ágnes botlásai mellett is szerethető karakter maradt.

Ibanez P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

"– És tudod, mit mondott rá?
– Hogy ő is nagyon szeret téged…
_– Nem. Két ujjal felemelte az állam, a szemembe nézett, és azt mondta: „Csacsi
kislány.”_
– Ez is valami idézet? – kérdezte ártatlanul Panna.
– Nem, ez annyi, mint szamár… csak tetszetősebb fogalmazásban…"

Az első – két – fejezetnél fogtam a fejem, hogy mibe kezdtem, mi ez a tini-szerelmes valami (SZJG a 60-as évekből)? Aztán – dacára Vera bugyuta viselkedésének és a korszaknak megfelelő kötelező szocialista eszméknek – beszippantott a történet… mégpedig azért, mert gyerekkoromtól kezdve láttam sorstársaimat, a többi „Verát” végigélni azt, amit ő élt át… sőt, 16 évesen én is beálltam a sorba… Nem tudom, hogy ha visszanézhetnénk – mi nők – a gyerekkori-tinikori szerelmes vágyódásainkat, nem volna-e esetleg még bugyutább-nyálasabb, mint Vera története :-D Hány és hány osztálytársam bomolt (már általános iskolában is) felnőtt tanárok után… szerintem valahol ez már szinte kötelező érvényű is, hogy van egy szakasz a lányok életében, amikor a fiúk túlságosan kicsivé válnak és nekik a férfiak tetszenek. De azért általában túléljük. :-D

Külön tetszett itt is a humor, jókat kacarásztam rajta. Női molyoknak nosztalgikus olvasásra kiváló! :-D (és az én példányomban sincs utólagos húsz évvel később történetrész, ossza már meg velem valaki :-D)

_"– Nem akartam hinni a szememnek, ahogy megláttalak – folytatta Andrea, és leült
Vera mellé. – Azt hittem, te így hajnaltájt kapálsz, vagy legalábbis répát egyelsz. S íme, itt
ülsz a korzón, mint egy IBUSZ-plakát. „Látogasson el Ön is Szegedre!” A dómot mögéd
lehetne montírozni."_

:-D

KBCsilla P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Szeretek visszamenni az időben.
Amikor mi, kamaszlányok még ábrándoztunk, híres emberek képeit gyűjtögettük és dugdosuk a párnánk alá.
Úgy vélem, az érzelmek igazabbak voltak, persze lehet, hogy csak a nosztalgia bezsél belőlem.
Szerettem a könyv humorát, a régi könyv igazi könyv-illatát, még ha gyűröttek és agyonforgatottak is a lapok.
Jó lenne, ha ma is olvasák a fiatalok, mielőtt belevágnának minden nagyobb dologba.
Kicsit most is jelen van a poltika, kicsi korrajzot is kapunk, de valahogy akkoriban ezek hozzátartoztak a könyvekhez. És ez így volt természetes, így volt jó. Legalább informálódzunk is kicsit, nem csak belefeledkeztünk a szerelembe.
Néha nem árt ilyen könyveket is olvasnom, visszatérít a valósághoz, és nem hagyja elfelejteni a saját kamaszkoromat.
(Az én két legnagyobb kamaszkori „szerelmem” egyébként Alain Delon és Nyilasi Tibor voltak. Delonnak néztük majdnem titokban az esti filmjeit, Nyilasi kedvéért pedig örömmel jártam a focimeccsekre, és ha lehetett, magam is fociztam. Mire nem képes az ember leánya, ugye?)

icu79 P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Én bírom a retró ifjúsági könyveket. Mindegyiknek van egy különleges, nosztalgikus hangulata. Közben megismerhetjük az akkori kamaszok világát, problémáit, illetve járulékosan közelebb hozza a felnőttek, szülők és a szocializmus körülményeit Ez is egy bájos kis történet Veráról és az ő kis álmodozásairól, meg egy félreértésről. Igaz, hogy egy idő után már sejteni lehet a végkifejletet, de ez nem von le semmit az élvezeti értékéből.

dianna76 P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Janikovszky Éva gyermekkönyveit szeretem, ehhez nem fér kétség. A felnőtteknek szóló írásait is jó volt olvasni, élveztem az élet dolgaiban való szemezgetést. Azt azonban nem gondoltam, hogy lesz egy könyv az ifjúsági alkotásai között, ami beszippant. Mert olyannyira magával sodort a Szalmaláng, hogy két nap alatt kiolvastam. Tetszett egy letűnt korszakba való visszautazás, a KISZ-es dolog, a közös jótékonysági munka, az éneklés az utcán. Tetszett, hogy Szegeden játszik a történet, egyik kedvenc városomban, ráadásul megjelenik a Szabadtéri játékok, amihez kedves, és szép emlékek fűznek. És tetszett ez a kis izgalom, amit Vera levele okozott. De még mennyire tetszett, hát pont ez volt az a szál, ami beszippantott. Mindezekkel együtt Verát valahogy nem tudtam megkedvelni. Talán zavart a túlzott naivitása, és elég kislányosnak éreztem a viselkedését, érzelmi kicsapongásait. Az anya viszont… Fél szavakból megérti a messzi távolból kamasz lánya érzelmeit, problémáit.
Egyszerre volt ez a történet érzelmes, humoros és izgalmas. Nekem bejött Janikovszky Éva, általam a művei közül utolsóként elolvasott írása! Ezennel leadóztam a művésznő emléke, és életműve előtt. Az otthoni polcon sorakozó gyermekkönyvei pedig örömmel kerülnek újra és újra kézbe.

>!
Móra, Budapest, 1960
272 oldal · Illusztrálta: Szecskó Tamás
altagi P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Janikovszky Éva munkásságának tanulmányozása nekem eddig kimerült a 2-3 legnépszerűbb, legkisebb lélegzetvételű könyveinek olvasásában (Kire ütött ez a gyerek? stb.), és most már nagyon sajnálom, hogy ilyen sokáig halogattam a több szöveg-kevesebb illusztráció köteteit, de remélem, még nem késő pótolni a mulasztásomat. :)
Ez a regény pont olyan mértékben ifjúsági, szocialista és humoros, mint amennyire az én korosztályom nosztalgikus emlékei is azok.
Eleinte egy kicsit zavart Vera szertelen rajongása, főleg, hogy a rajongásának tárgya nekem disszonáns volt a korkülönbség miatt. De ez semmit nem rontott a történet értékén, mert teljesen átjön, hogy a főszereplőnk mennyire átlagos tini, aki mindeközben ki is tűnik a megszokott tömegből. A szülei főnyeremények, és olvasás közben olyan érzésünk van, hogy akkoriban mindenkinek ilyen szülei voltak.

Gelso P>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Ez tetszett, sokkal inkább, mint az ezelőtt olvasott Viharos mennyország
Bár sokszor nekem Vera alakja sok volt, én nem voltam ilyen rámenős és túlzásig rajongó lány, ez picit kizökkentő volt, de tetszett az, ahogyan Janikovszky izgalmassá, pörgővé tudja tenni az olvasást.
Sok munkásmozgalmi elem volt benne, ill. az ideológiától hemzsegett, ez nekem zavaró és sok helyütt igazságtalan volt, de amikor összefogtak a két lányért a KISZ-ben, az szép gesztus volt.
(majd később még részletesebb is leszek)

@tonks Még mindig a pöttyös az igazi! c. kihívásához – nem újraolvasás volt.

Hollóhát>!
Janikovszky Éva: Szalmaláng

Vera a legkegyetlenebb tini korban jár, nagyjából öt másodperc alatt képes halálosan szerelmes lenni bárkibe. Azt hiszem mindenkinek volt ilyen osztálytársa, vagy rosszabb esetben maga is átesett ezen az időszakon. Éppen ezért annyira élethű az egész, hogy sokszor nem tudtam, hogy mosolyogjak, vagy a fejemet fogjam – mit művel ez a lány?! Azt hiszem, leginkább mindkettőt csináltam, egyszerre. Mert ha valaki kedvesen, élvezetesen tudja átadni egy tini lány kínlódását, az Janikovszky Éva. Közben színes retro háttérként szolgál a legvidámabb barakk: strand, KISZ, nyári mezőgazdasági munka, néha túlzott munkás lelkesedés, és még bambi is kapható.

Ha eseteleg valaki mindezek mellett is nehezen viselné Verát, a többi szereplőt akkor is garantáltan kedvelni fogja. Külön kiemelném „a másik” Kolozs Jánost, mert az ő fejezeteit élveztem a legjobban. Ritkán találkozni ennyire reális jelölttel a mai ifjúsági regényekben. Ó ti YA könyvek adoniszi félistenei! Íme egy srác, aki valós. Tessék jegyzetelni.


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Ágit régóta bosszantotta, hogy Kolozs Jani nem is próbált udvarolni neki. Pedig milyen jólesett volna visszautasítani!

Tizenhetedik fejezet

9 hozzászólás
csgabi P>!

Az öreg postás a dorozsmai gyümölcsösre gondolt, és megnyalta a szája szélét. Egy demizson bor hűlt odalent a kis ház pincéjében, jól fog esni egy pohárkával ebben a kutya melegben.
Olyan ez a Szeged, mint a tüzes katlan.

69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nyár · Szeged
agisajt>!

– Talán mert boldog csak egyféleképpen lehet az ember, de boldogtalanság annyiféle van…

7. oldal (Móra, 4. kiad.)

Frank_Spielmann I>!

El tudja képzelni, hogy milyen borzalmas felfedezés az, mikor az ember tizenhat éves korában rádöbben, hogy éppen olyan, mint a többiek? Hogy ugyanazt gondolja, ugyanazt érzi, ugyanannak örül, és ugyanattól szenved?

Negyedik fejezet

6 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

– Ja, drágám – fűzte a szót tovább Sári néni –, higgye el nekem, a ruhát viselni kell tudni… Akiben van egy kis sikk, azon jól mutat a legolcsóbb rongy is, akiben meg nincs, az magára veheti a legdrágább selymet.

Tizennyolcadik fejezet

18 hozzászólás
Izolda P>!

Vera úgy érezte magát, mint egy elszabadult léggömb.

194. oldal

11 hozzászólás
Lornka>!

Solvejg akartam lenni, szőke, törékeny és északi.
-De Verocska, te fekete vagy, fiús és déli…..

10. oldal

Frank_Spielmann I>!

…egy elegáns nő nem vesz föl olyasmit, amit mindenki visel.

Harmadik fejezet

csgabi P>!

Valóban jókedve volna? Neki, aki olyan boldogtalan azóta, hogy naphosszat otthon gubbaszt? Neki, aki napok óta temet a szívében, egy érzést temet, amely méltatlan volt hozzá, és mégis úgy fáj.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Méda: A Szalánczy-lányok szerencséje
Jeszenszkyné T. Irén: Ahol a szívek találkoznak
Szegedy Ila: Jutkából Judit lesz
Kerstin Gier: Zafírkék
L. M. Montgomery: Pat úrnő
L. M. Montgomery: Szerelmek
Jean Webster: A kismama
Baróthy Borbála: Napos oldalad
Ennie Smith: Kisasszonyképző
Kristin M. Furrier: A történet folytatódik