20. legjobb gyermekkönyv iskolásoknak könyv a molyok értékelése alapján
29. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

Kire ​ütött ez a gyerek? 636 csillagozás

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

„Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.

Eredeti megjelenés éve: 1974

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Móra, Budapest, 2018
50 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634860075 · Illusztrálta: Réber László
>!
Móra, Budapest, 2014
54 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631197327 · Illusztrálta: Réber László
>!
Móra, Budapest, 2011
50 oldal · ISBN: 9789631189384 · Illusztrálta: Réber László

9 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 63

Most olvassa 5

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Ezt most csak úgy „véletlenül elolvastam”. Szerintem abszolút jellemző a Janikovszky-könyvekre, hogy szembejön,és eszembe jut: „Jajj de régen olvastam” ésmár csak azt veszem észre, hogy újra belemélyedek, mintha még sosem olvastam volna, pedig de, már vagy százszor. Az utóbbi időben tudatosan szét kellett választanom magamban Janikovszky Évát magánszemélyre és íróra, mert ha nem teszem valószínűleg sosem olvasnám (vagyok így néhány íróval), viszont függetlenül a magánéletétől annyira jók az írásai, hogy gyerekként, felnőttként egyaránt tudtam/tudom élvezni. Mennyire jó ez is a kamaszlét bemutatásában! Hiába íródott vagy ezer éve, teljesen időtálló.

4 hozzászólás
Jagika P>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Janikovszky Éva könyvei szerintem többgenerációsak. Olvasni kell gyerekként, szülőként és nagyszülőként. Gyermekként többek között azért, hogy ne érezze magát egyedül a problémáival, felnőttként pedig azért, hogy az ember ne felejtse el: ő is volt gyerek…

gabiica P>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Egyszerűen imádom ezt a történetet. Gyermekkoromban is többször előkerült, jómagam is olvastam, illetve vers- és prózamondó versenyek közkedvelt története volt. Imádom. Humoros, tökéletesen valószerű, bármelyik családban eljátszható elbeszélés.
Bármelyik korra és korszakra rávetíthető, időtlen és tökéletes. Feldobja az olvasó hangulatát, egyszerű és nagyszerű.

Csoszi>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Nagyon jó, humoros könyvecske a generációk közti különbségekről. Kire ütött ez a gyerek? Ha valami hülyeséget csinál, akkor a te fiad. Ha kedves, jó eredményt ér el, lehet vele dicsekedni, akkor bezzeg az enyém! Ez így volt harminc évvel ezelőtt, és így lesz harminc év múlva is. :)

>!
Móra, Budapest, 2009
54 oldal · ISBN: 9789631186093 · Illusztrálta: Réber László
GytAnett>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Ha jól emlékszem, 12 éves koromban, az iskolai műsoros esten ezt a művet adta elő az osztályunk. Ejj, de jó, hogy akkor még nem volt ilyen elterjedt a YouTube. :D Már akkor is viccesnek találtam, pedig a felnőttek gondolkodásától rettentő messze álltam még. Akkoriban azt hittem, hogy mi csak valami rövidített verzióját tanultuk meg, de most világossá vált számomra, hogy a teljes könyvet előadtuk.
Ez egy 1974-es könyv, mégis rettentő sok igazság van benne. Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy 42 év alatt nem sokat változtak a kamaszok, illetve a kamaszok és szülők viszonya. :P
Bár azt hozzá kell tennem, hogy én tényleg egy nagyon rendes kamasz gyerek voltam, nem volt jellemző, hogy a könyvben említetteteket hallgassam. Azonban már én is nyomom ezeket a 18 éves húgomnak. :D
Hihetetlen, hogy mennyire időtálló ez a könyv. Mindenképpen szeretnék majd Janikovszky Éva többi művével is megismerkedni. :)

Porcsinrózsa>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

A kamaszokkal mindig csak a baj van! Tehát nincs új a nap alatt. Nincs bizony, hisz ez a mosolyra ingerlő könyv rendszerfüggetlen és korfüggetlen. Semmit sem veszített aktualitásából. Mint akit csiklandoznak, úgy nevettem rajta. Akárcsak a saját szüleimet, nagyszüleimet hallottam volna. Mert, ha büszkék lehettek rám, akkor mindig az aktuális büszkélkedő génjeivel rendelkeztem, amikor pedig nem hoztam rájuk dicsőséget, nos…akkor az ellenkező térfélre taszigáltak át, elég határozottan.
Amíg világ a világ, mindig is vita tárgya lesz, hogy kire ütött ez a gyerek. Mert a bőréből senki nem tud kibújni. A gyermek (szegényke) mindig gyermek marad, a szülő pedig megőrzi szülői státuszát, a könyvben elhangzó mondatok kíséretében. Így gömbölű ez a világ.

2 hozzászólás
Frank_Waters I>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

A Kedvesem adta ide, hogy olvassam el, végül is az lett belőle, hogy felolvastam neki, meg a nagyon jó Réber-rajzokon nevetgéltünk. Meg minden. Most eszembe jutott, hogy akkor lehetne újra a felnőtt Janikovszkykat is olvasni, mert azt nagyon imádtam.

clarisssa P>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Ötcsillagos könyv, ötcsillagos napkezdéshez. :) Kedves és humoros, sokat mosolyogtam rajta. Ráadásul minden szava igaz! :)
Janikovszky Éva könyveit receptre kellene felírni rosszkedv ellen, pláne ezekre a mostani szürke és szomorú őszi reggelekre.

>!
Móra, Budapest, 2009
54 oldal · ISBN: 9789631186093 · Illusztrálta: Réber László
2 hozzászólás
Molymacska>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

Érdekes, hogy a Te is tudod című könyv mennyire rosszul öregedett, ellenben ez a könyv meg se érezte a röpke 46 évet. Igaz, már magnó helyett számítógép, meg telefon van, de azon túl szinte semmi se változott. Ugyanazok a nyűgöket és nyekergéseket hallani a szülőktől és rokonoktól, ugyanolyan problémákkal küzd meg egy kamasz, és ugyanúgy nem értik meg egymást a különböző korosztályok, mert annyira távolnak állnak egymástól.
Nagyon tetszett és bevallom, sokat nevettem, hiszen én is átéltem ezt, meg egy kicsit azért is, mert annyira abszurd tudott leni, mégis valós.
Ezt a könyvet tényleg bátran tudom ajánlani, mert vicces, és mindenki magára ismer kicsit.

sztimi53>!
Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?

„Az én koromban se apukám, se anyukám nem heverészett világos nappal a rekamién, nem ült a földön görbe háttal a magnó mellett, hanem ebéd után azonnal nekifogtak a leckének, aztán ahogy befejezték, szaladtak ki a szabadba, és szívták a jó levegőt. Énszerintem azért, mert se apukámnak, se anyukámnak nem volt magnója.”

Gyerekként olvastam, de el is felejtettem, hogy ez milyen jó! Akkor csak nevetni tudtam rajta, most kicsit meg is hatott.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Melia>!

Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van.

(első mondat)

Melia>!

Énszerintem az élet az elég tűrhető, és nem kell vele az embert folyton ijesztgetni, én egész jól érzem magam az életben, ha nem is látszik rajtam.

jevus>!

… csak tudnám, hogy mit csináltál egész délután, ha késő este fogsz hozzá a leckéhez! Én ugyan elmondhatnám, hogy délután fölvettem magnóra három számot, aztán visszahallgattam, aztán megpróbáltam leírni a szövegüket, aztán kerestem hozzá szótárt, aztán találtam a szótárban két képeslapot, amiről eszembe jutott a képeslapgyűjteményem, ami egy nagy borítékban volt, de persze megint eltette valaki, mert mindent elrámolnak, de azért csináltam a képeslapgyűjteménynek egy képeslapgyűjtemény-tartót, mert nálunk semmi se veszhet el, és majd, ha megtalálom, akkor abba fogom tenni, igazán nagyon jó kis képeslapgyűjtemény-tartót csináltam, csak sajnos közben a ragasztó ráfolyt az íróasztalomra, akkor kerestem benzint, hogy föloldja, és föl is oldotta, de sajnos a lakkozást is a tetején, akkor kerestem lakkot, hogy belakkozzam, de a csónaklakkos dobozban valami más volt, mert mindig mindent összeöntenek, és le kellett smirglizni az egészet, erről eszembe jutott, hogy jó volna feltalálni egy olyan lakkot, amit nem kell smirglizni, hanem egyszerűen le lehet húzni, és alatta van egy másik lakkréteg, ami még egészen új. Esetleg az alatt is van egy, de ez még nem biztos. Erről eszembe jutott, hogy kémiából holnapra három példa van feladva, csak azt nem tudom, hogy melyik három, és ezért felhívtam a Lazaricsot, mert valami fantasztikusan megjegyzi az ilyesmit, és tényleg tudta, és én bejátszottam neki a telefonba a három új számot, amit fölvettem, hadd halljon ő is valami normálisat, és akkor hazajöttek. Ha én ezt mind elmondom, akkor az egészből csak annyit értenének meg, hogy megint tönkretettem az íróasztal lapját. Ezért inkább csak a vállamat vonogattam, amire azt kérdezték, hogy csak tudnám, kitől tanultam ezt a tempót! Mintha magamtól nem jöhetnék rá valamire.

15-17. oldal

Morn>!

Az én koromban se apukám, se anyukám nem heverészett világos nappal a rekamién, nem ült a földön görbe háttal a magnó mellett, hanem ebéd után azonnal nekifogtak a leckének, aztán ahogy befejezték, szaladtak ki a szabadba, és szívták a jó levegőt.

Énszerintem azért, mert se apukámnak, se anyukámnak nem volt magnója.

krlany I>!

Én nem tudom pontosan, hogy mi az a jóérzés, de nekem mindig kapar a torkom, ha a válogatott meccsek előtt eljátsszák a Himnuszt, vagy győzünk a versenyen, és felhúzzák a zászlót. Még most is a polcomon tartom az öreg macimat, és mindig visszadobom a halat, amit kifogok a vízből.

Kapcsolódó szócikkek: Kölcsey Ferenc: Himnusz
Gelso >!

Hiába is kérdezi tőlem apa, hogy milyen ember lesz így belőlem, mert én sem tudom, pedig már sokszor elgondolkodtam rajta. Lehet, hogy még növök öt centit, de hármat biztosan, és egy vagy két számmal nagyobb cipőt hordok, és remélem, megerősödnek a karizmaim, és szélesebb lesz a vállam, és szakállam is fog nőni. De azért egy kicsit hasonlítok majd az apura, és egy kicsit majd az anyura, és ha majd ők öregek lesznek, és ott ülnek a parkban a padon, akkor újra mutogatni fogják mindenkinek a fényképemet, hogy ez pedig a nagyfiunk, biztosan látta már a tévében, és olvasta az újságban, mert világhírű, igen, ő az, aki elérte és bejárta és felfedezte, megnyerte és túlszárnyalta és megdöntötte, megtalálta és elfogta és megmentette, és legyőzte és felszabadította és kikiáltotta, átélte és megírta és megzenésítette.

És akkor majd mindenki köréjük gyűlik, és csak csodálkoznak és ámuldoznak, hogy nahát, ez volna a maguk fia?! Szinte hihetetlen! Büszkék lehetnek rá!

utolsó három oldal

Aquarius P>!

[…] a felnőttek mindent előre tudnak. Azt is, hogy leesem onnan, azt is, hogy összetöröm, azt is, hogy felgyújtom, azt is, hogy kiöntöm, azt is, hogy megfázom, azt is, hogy tönkreteszem, és azt is, hogy nem lesz ennek jó vége.
Csak azt nem értem, hogy akkor miért mérgesek, amikor a végén igazuk lesz.

kiskece>!

Az életet akkor próbálom elképzelni, amikor leülök tanulni, mert olyankor van rá idõm…

JamiC>!

Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, azóta nem lehet hozzám szólni. De azért szólnak. Pedig tudják, hogy ha hozzám szólnak, az olyan, mintha a falnak beszélnének. Nem tudom, a fal miért nem válaszol, én azért nem, mert abból csak a baj van.

Morn>!

Ha meg nem járnak egyformában, és lehet tudni, hogy melyik a fiú, és melyik a lány, akkor meg megáll az embernek az esze, hogy manapság mit meg nem engednek maguknak, hát van ezeknek a lányoknak egyáltalán anyjuk?
Azért az érdekes, hogy a Borinka nagymamája ugyanezt kérdezte, amikor én először fönt voltam náluk, pedig ő tudta rólam, hogy én fiú vagyok.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bálint Ágnes: Szeleburdi család
Ecsédi Orsolya: Cirrus a tűzfalon
Kiss József László: Talán Pista
Nógrádi Gábor: No, és hogyan neveljük…?
Elekes Dóra: A muter meg a dzsinnek
G. Szabó Judit: Ez mindennek a teteje!
Jo Nesbø: Doktor Proktor pukipora
Berkes Péter: Utánam, srácok!
Fekete István: Vuk
Fekete István: Tüskevár